0:00 családi háttér, gyermekkor 1:14 édesanyja családja erdélyi volt, de a családját kitoloncolták, mert nem akartak hűségesküt tenni a román államnak, így kerültek Szolnokra 3:03 gimnáziumba csak külön engedéllyel mehetett, mert a családja politikailag osztályidegennek számított, egyetemre nem vették föl, ezért zenei pályára került 5:20 mesél az osztályidegen kategória meghatározásáról 5:52 a háború alatt Budapestre költöztek a nagybátyjához, mert édesapja akkor már katona volt a fronton, a Nyugati pályaudvar környékén laktak, amit gyakran bombáztak 8:30 két német katona húzta meg magát náluk, ők ellenálltak, ezért a pincében lelőtték a magyar katonákat és a nagybátyját is, a nagyapja pedig szívinfarktust kapott ennek hallatára 12:31 a bátyja részt vett politikai megmozdulásokban már diák korában, versei miatt görbe szemmel nézett rá, a Pázmányon bekerült egy mozgalomba, koncepciós per volt belőle, 15 évet kapott 1952-ben, másodfokon pedig 12 évre csökkent a büntetése 15:24 a bátyja Tatabányán volt börtönben, de nem bírta az ottani munkát, ezért a váci fegyházba került, ott ült 1956 júniusáig, amikor is szabadon engedték, az ottani cellákban több költővel találkozott, de oda zárták be a pálos rend tagjait, vagy korábbi diplomatákat és vadászpilótákat 20:04 a bátyja végül bárzongorista lett, mert nem kapott máshol állást 22:37 ő részben találkozott azokkal, akik együtt raboskodtak a bátyjával 23:50 a börtönlátogatásokról mesél 25:50 az édesanyja nem tudott elmenni óvónőnek, mert „ilyen fiút nevelt föl”, az édesapjának pedig a politikai ünnepek előtt utcát kellett söpörnie 28:45 korabeli vicceket mesél 30:24 a bátyja a börtönből való távozása után nem írt többet verset, és sajnos azt sem érhette meg, hogy a perújrafelvétel során semmisnek nyilvánítsák az ítéletet

Az interjúalany rendszerváltoztatás körülményeiről, azok gyömrői lecsapódásáról beszél(0:31).A rendszerváltoztatás után nem változott meg gyökeresen az élete. Sem előtte, sem utána nem kerestek túl keveset vagy túl sokat. Mivel sok gyermeke van, helyzete korlátozott volt a rendszerváltoztatás után is. Dr. Török Gábor örömmel szemléli a bővülő lehetőségeket(02:34). Reménykedik, hogy az emberek felismerik, hogy a magyarság érzülete meg kell, hogy előzzön minden más nemzetköziséget(04:33). A rendszerváltoztatás előtt nem volt nyugaton, mivel ezt alaposan megtiltották. Ezzel kapcsolatban az interjúalany elmesél egy Teleki Lászlóra (a felvétel helyéül szolgáló gimnázium névadója) vonatkoző történetet(5:54). A rendszerváltoztatás utáni első szavazás körülményeiről, az MDF sikeréről beszél(07:38). Az interjúalany a gyömrői gyilkosságokról is mesél, a személyes tapasztalataival kiegészítve(9:35). A gyömrői gyilkosságok 1944-ben történtek meg, Dr. Török Gábor igyekezett utánajárni az eseményeknek, majd ebből egy parlamenti interpellációt dolgozott ki. Ennek hátteréről és következményeiről tájékozódhatunk(10:37). A rendszerváltoztatás tette lehetővé azt, hogy erről a kényes témáról végre beszélni lehessen. Bár még ekkor is sokan igyekezték megakadályozni(14:18).Az interjúalany a gyilkosságok áldozatairól, okairól, a hozzátartozók sorsáról, valamint az elkövetőkről mesél(15:10). A gyilkosok különös kegyetlenséggel és minden jogi procedúra nélkül jártak el(17:21). Az elkövetők nem feleltek a tetteikért a bíróság előtt - jól mutatja a kibonatkozó kommunista pártállam jellegét(18:46). A rendszerváltoztatást megpecsételő tömegrendezvényeken részt vett. Az átmenet véleménye szerint sokkal hosszabb ideig tart artott, mint ahogy azt 1990-ben gondolták(19:40). A gyömrő gyilkosságok az 1956 utáni megtorlásokhoz volt hasonlatos(22:47). A gyömrői gyilkosságok a megfélemlítést szolgálták, de ennek tárgyalása csak úgy válik lehetővé, hogy megpróbálunk belehelyezkedni a kor zűrzavaros viszonyaiba(23:39). Az interjúalany a '80-as évek gazdasági reformelképzelésekről, valamint a magyar termelésmorálról és -színvonalról beszél(26:57).Dr Török Gábor úgy véli, hogy a mai munkvállalók érdekvédelmi szervezetei vagy nem léteznek, vagy nagyon gyengék(30:20).

Az interjúalany a Kópházán élő horvát kisebbség történelméről beszél. 0:16--hogyan került a horvát nemzetiség Magyarországra, milyen különböző horvát nemzetiségek vannak az országban; 7:20--Kópháza alapításának története; 9:40--a helyi horvátok szerepe az 1848-as forradalomban és a magyar történelem más eseményeiben; 14:48--a Trianon utáni soproni népszavazás horvát szemmel; 14:49--hogyan élik meg a II. világháborút a horvát nemzetiség tagjai; 18:50--a rendszerváltoztatás, a horvát kisebbség részvétele a Páneurópai Pikniken; 22:5--milyen a horvát nemzetiség helyzete manapság Kópházán