Interjú
Gyűjteményhez ad
Interjú Veres Jánossal
3183 megtekintés
Hossz: 00:47:00
Leírás:
Az interjúalany beszél II. világháborús emlékeiről, az 1956-os események előzményeiről, és a forradalom debreceni történéseiről, illetve arról, hogy a forradalomban való részvétel milyen nehézségeket okozott neki és társainak a későbbiekben. Végül mesél a Kádár-korszakban iskolaigazgatóként végzett tevékenységéről is.
0:14--születés, gyermekkor, általános iskola
3:08--II. világháborús emlékek, Levente-mozgalom, zsidóüldözés, karcagi gettó,
5:50--éhezés,
7:4--német megszállás, orosz megszállás
11:35--gimnáziumi évek, orosz tanulás, politizálás az iskolában a Rákosi-rendszerben (propaganda és ellenállás)
16:09--pályaválasztása, ellenállás az egyetemen az 1950-es években, a szegedi MEFESZ mozgalom debreceni hatása, a rendszer rendszeren belüli megreformálásának szándéka
21:00--1956 október 23. és az azt követő napok eseményei Debrecenben, gyűlések, nyilatkozatok
27:10--november 4. eseményei Debrecenben, hogyan teszik le a fegyvert, és hogyan ússza meg a komolyabb számonkérést-milyen problémái adódnak később a forradalomban való részvétele miatt; milyen atrocitások értek másokat,
35:30--pufajkások, karhatalmisták tevékenysége
36:32--iskolaigazgatói tevékenysége, összeütközései a rendszerrel
Említett időszakok, témák
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Veres János
Interjúalany lakhelye:
Pécs
Interjúalany született:
Karcag,
1935
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2010. december 02.
Felvétel helyszíne:
Pécs
Interjút készítette:
Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
Kapcsolódó interjúk
A tudás fegyver a kommunizmus ellen
Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:42), tanulmányairól, X-es származásáról (3:37), édesapja csendőr múltjáról, a zsidóknak nyújtott segítségről (7:38), a besúgókról és a kontraszelekcióról (9:28), a téeszesítésről, a mezőgazdasági termelésről, beszolgáltatásról (10:20), Nagy Imre november 4-i rádióbeszédéről (15:52), a Kádár-rendszer konszolidációjáról, melynek következtében az emberekben kialakult egy képzet a rendszer megváltoztathatatlanságáról (17:03). Mesél arról, hogy annak ellenére elvégzett több felsőfokú iskolát is, hogy ezt meg akarták akadályozni (19:43). Beszél a katonaságról (23:36), első munkahelyeiről (29:09), a rendszerváltoztatás előtti enyhülésről, a gazdaságban már korábban elkezdődött változásokról, az új gazdasági mechanizmusról, a gazdasági munkaközösségekről (33:46), a rendszerváltoztatásról, a romániai forradalomban való részvételéről (36:37), arról, hogy a FIDESZ alapító tagja volt, valamint tatai önkormányzati képviselő (41:35). Végül beszámol jelenlegi munkájáról (43:54).
Interjúalany: Tóth István
Felvétel időpontja: 2011. április 03.
16 évesen 1956-ban
Hossz: 00:25:56
Az interjúalany beszél szülei, illetve nagyszülei mezőgazdaságban végzett munkájáról, és elmondja, hogy hogyan hatott rájuk a mezőgazdaság Rákosi-rendszer alatti átalakítása. Beszél az 1956-os orosházi eseményekről valamint a forradalom utáni megtorlásokról. Szól származása miatt sikertelen gimnáziumi felvételiéről, a mezőgazdaságban végzett munkájáról, és a családalapítás nehézségeiről. Az interjú végén kifejti a rendszerváltoztatás hatásaival kapcsolatos véleményét is.
0:10--születése, családja, iskolái, vallásos neveltetése;
1:53--középfokú tanulmányai, nagyaszülei béresként, illetve önálló gazdaként végzett munkája, milyen hatással volt rájuk a mezőgazdaság átalakítása;
4:50--emlékei az 1956-os orosházi eseményekről;
8:50--a forradalom utáni megtorlások;
11:20--munkája a mezőgazdaságban, katonaévei, házassága, nehéz életkörülményeik;
17:57--milyen volt akkoriban a egy major;
19:16--hogyan kerültek Mezőhegyesre, második házassága;
21:43--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Nagy Béla
Felvétel időpontja: 2011. február 21.
Gojcán Józsefné életútja
Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a II. világháború helyi hatásairól, a háború alatti és utáni életről, az éhezésről. Elmeséli, hogy miért nem sikerült továbbtanulnia, jóllehet tehetségesen énekelt. Mesél az 1956-os események helyi hatásairól, és arról, hogy miért nem sikerült disszidálnia. Beszél a rendszerváltoztatás körüli időszakról, és ennek személyes életére gyakorolt hatásáról.
0:23--család, szülők, születés, lakhelyek
1:59-- II. világháború, megszállás, a szovjet katonák viselkedése, éhezés a városban és vidéken
9:00--miért nem tud továbbtanulni, milyen munkákat talál 14 évesen
13:00--hogyan tanul végül tovább a zeneiskolában, és hogyan törik ketté a karrierje
20:55--a forradalom helyi hatásai, hogyan szeretne disszidálni, és miért nem jön ez össze
25:36--családja, gyerekei, házasságai
31:33--a rendszerváltoztatás és következményei
34:19--kárpótlás, nyugdíjasok helyzete, kulákok, életmód a Kádár-rendszerben
Interjúalany: Gojcán Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.
