0:00 családi háttér 00:45 1956-ban délután volt nekik az iskola, a tanárok pánikba estek, és ezért hazaindították a gyerekeket, egyszer elszöktek kenyérért, de veszélybe kerültek, mesél a Moszkva tér környéki állapotokról 7:28 hogy valakivel baj történt, azt onnan látták később, hogy a gyermek nem ment iskolába, egy ideig vörös nyakkendőt viseltek, németet és hittant tanultak; a gyerekeket is elkezdték egy idő után szűrni 9:53 a Kádár-rendszerben őt nem bántották, bár nem mehetett óvónőnek, hanem csak autófényező lehetett, egyedül volt lány az autófényezők között 11:51 meséli a szocialista brigád mozgalmat, és az ottani közösség rábízta a gyermekek felügyeletét, később leérettségizett, majd a férjhez menése után Fehérvárra került 15:41 beszél az ún. „amerikai szalagról” 17:45 édesapja mesterségéről beszél 21:00 a gyermekei kisdobosok és úttörők is voltak, ami kötelező volt 23:11 a kommunista szombat bérét elvileg közcélokra ajánlották fel, a főnökeik egy alkalommal tízkor hazamentek, őket viszont be akarták zárni a munkaidő hosszára 25:04 a rendszerváltoztatást nem fogadta kirobbanó örömmel, mert pesszimista volt, bár a gyerekek megkeresztelése után megfenyegették őt, és fizetésemelést sem kapott sokáig 27:20 a rendszerváltoztatástól azt várta, hogy hagyják dolgozni, de a Videotontól leépítettek rengeteg embert 1991-ben, egyik napról a másikra megszűnt rengeteg munkahely, ez az, amit nem várt a rendszerváltoztatástól 31:06 a munkahelyen voltak hangulatjelentők, ő Brezsnyev halálakor mondott „rosszat”, és ezért behívatták a gyár igazgatóságába 32:53 a rendszerváltoztatás utáni időkből hiányolja a gyerekek gyermekkorát, mesél egy NDK-beli kalandjáról

00:00 - Család, iskola 01:21 - II. világháború 02:58 - Iskolák, életmód 05:26 - Továbbtanulás 08:05 - TSz, agitálás, gyapotszedés 11:37 - Úttörő, KISz 14:34 - Rákosi-korszak, hadifogság, deportálás 16:26 - '56 és hatásai, oroszok bejövetele 24:41 - Világháborús és az '56 utáni életkörülmények összehasonlítása 26:05 - Kádár-korszak emlékei, nyaralás 28:31 - '70-es árvíz 30:20 - '56 utáni életkörülmények 35:06 - Vidéki életkörülmények

Az interjúalany elmondja családjának történetét, falusi gyerekkorát a 40-es évek végén. A családnak Sopronba kellett költöznie, mert a Rákosi-rendszerben ellehetetlenítették kisiparos apját. (03:00) Beszél az iskolába való beiratkozás megalázó körülményeiről (politikai megbízhatóság ellenőrzőse), a Horthy-korszakban szerepet vállaló emberek meghurcolásáról. De a diktatúrából keveset érzett, mivel szerető családi légkörben nevelkedett. (07:18) Szülei vallásos katolikusok voltak, a Horthy-korszakban jó helyzetben voltak, de mégsem szerették. (10:28) Elmondja családjának 1948-1956 közötti történetét, pap nagybátyja bebörtönzését, több rokona ellehetetlenítés. Apja nem lépett be az MDP-be, mert nem értett egyet a politikájával. (14:38) Beszél a szécsényi TSZ működéséről Hütter Csaba irányítása alatt (1979-1989). A TSZ elsősorban szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkozott. (18:30) Beszél az érettségiről, neki már nem kellett oroszból vizsgáznia. Érettségi után a pécsi tanárképzőbe vették fel matematika-fizika szakra. Egy elnyert ösztöndíj miatt került Nógrádba tanítónak. Itt ismerkedett meg feleségével. Hat év után, 28 évesen kinevezték iskolaigazgatónak Lipótra. (22:10) 5 év iskolaigazgatói munka után vállalta el a szécsényi TSZ párttitkári tisztségét. Részletesen beszél itteni munkájáról a 80-as években. Beszámol a falusi mindennapi életről. (27:58) Az interjúalany szerint a 80-as években nem jelentett előnyt a párt- vagy KISZ-tagság. Véleménye szerint a termelőszövetkezetek jól működtek a Kádár-korszak végén, a tisztségek kiosztásánál már nem a párthűség volt a döntő szempont. (33:22) Beszél a TSZ kulturális, oktató és szórakoztató tevékenységéről, felvonulásokról. (42:12) Beszél a késő Kádár-korszak szociális és bérezési rendszeréről. (47:26) Az interjúalany örömmel fogadta Gorbacsov változtatásait. (48:02) Beszél a rendszerváltoztatás környékén a TSZ helyzetéről. Szerinte a kisgazdák által irányított mezőgazdasági tárca tette tönkre a szövetkezeteket. (50:36) Az interjúalany feladata volt a szécsényi TSZ politikai átalakítása. Nem sikerült a szövetkezetet részvénytársasággá átalakítani (nem volt jelen 2/3), így szétosztották a szövetkezeti vagyont. A korábbi tagok új szervezeteket alkottak. Ezekből az egyiknek lett az interjúalany a vezetője. (54:12) Visszatekint az MSZP szécsényi megalapítására, az interjúalany is párttag lett. (55:50)