Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
úttörőmozgalom

Egy úttörő visszaemlékezései

2823 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: 1948-ban született Rákóczi-bányatelepen, Kisterenyén, édesapja vándortanító, édesanyja a helyi bányában adminisztrátor. Beszél középiskolás éveiről, tanulmányairól(0:38). Az '50-es években Kisterenyén lakott a család. Az 1956-os forradalom alatt a házukhoz közeli Sztálin szobrot a bányászok egy karóval szétverték, 1957-ben vagy 1958-ban a helyére egy fából készült Lenin-szobrot állították(2:06). Egy Salgótarján felé tartó, vörös csillaggal "díszitett" vonatot megtámadták és a felkelők szétlőtték rajta a vörös csillagot(3:39).A november 4-ei orosz bevonulásról és a november 8-i salgótarjáni sortűzről is beszél - egy Ravasz István nevű költő is ott lelte haláltát(4:30). Majd innen Mátraverebélyre költözött, ekkor Zánkára került egy 1 hónapos őrsvezetői képzésre (6:05). 1973 augusztusától Zánkán dolgozott, mint a tábor később pedig a város sport és turisztikai szervezője(6:53). Egy év után otthagyta ezt a munkát(8:13). A kommunista ifjúsági szervezetekről beszél, többek között az úttörőkről, KISZ-esekről, és az általuk szervezett programokról(8:20).Úttörőolimpiák, versenyek(9:09). Más mozgalmi szervezetbe nem lépett be, csak úttörő volt(10:00). A rendszerváltoztatás után hiába szüntek meg ezek a mozgalmi szervezetek, a táboroztatást tovább folytatta, télen is, nyáron is(10:26).A Kádár korszkban, 1956 után, a '60-as években egy kis fellendülés volt érezhető (11:04). A rendszer negatívumait gyerekként nem lehetett annyira érezni, érteni(12:20).Hiába tagadták, hogy Recsken nem volt munkatábor, a környékbeliek pontosan tudták, mi az igazság(12:38). A tanulási lehetőségek számára teljesen nyitottak voltak - pár mondatban összefoglalja az akkori oktatási rendszerért(13:38). A szocialista felvonulásokon részt vett, mivel azokon kötelező volt a részvétel(15:23). A marxizmus, a szocialista államvezetés és az egyház kapcsolatáról beszél(15:50).A tiltások ellenére Fenyvesi József és nagyapja is eljártak templomba(16:43). Az 1956 utáni megtorlásokból a környezetében nem sokat észlelt, de természetesen tudtak az intézkedésekről. Édesapja is célkeresztben volt, mert Salgótarjánban elszavalta a "Talpra magyart"(17:23).Fenyvesi József az iskolaévek utáni munkalehetőségekről és az akkori megélhetésről mesél(18:47). A komolyabb ingóságok beszerzésére, pl autó sokat kellett várni(20:54).Kisterenye és a többi Nógrád megyei telepükés infrastruktúrális, valamint gazdasági helyzetéről beszél. A TSZ-ek,a bányák,a mezőgazdasági földek,a sportélet jellemzése(22:05). A rendszerváltoztatásről az a véleménye, hogy nem ment végbe teljesen, valamint hozzá nem értő emberek vették át a gyárak irányítását(25:40).Pár szóban beszél a zalaegerszegei Kozmetikai és Háztartásipari Vállalatról, mely a rendszerváltoztatás után teljesen lepusztult(27:22). Jelenleg nyugdíjas, nyugodtan éli az életét(27:57).
Említett időszakok, témák
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Fenyvesi József
Interjúalany lakhelye: Zalaegerszeg
Interjúalany született: Nemti, 1948
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas tanár
Felvétel időpontja: 2011. március 30.
Felvétel helyszíne: Balassagyarmat

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, iskolák, felidézi az első konferansziéi munkáját, amely után ajánlották a televíziónak 2:25 ebben az időben tanított gyógypedagógiát fogyatékkal élőknek, mesél arról, hogy hogyan került a Magyar Televízióba 5:54 felvették bemondó-tanulónak, a rádióban kellett jelentkeznie beszédtechnika-órára, oda egy évig jártak 8:26 ezután kameragyakorlatra jártak a szabadság-hegyi stúdióba 10:13 1963. január 23.-án került először élő adásba, ő hétköznap és vasárnap délelőttönként volt bemondó, miközben Budafokon tanított 12:40 elküldik, mert nem volt protekciója, és mást vettek fel helyette, később külsősként a zenei osztályra visszavették, majd a Híradóhoz került 15:40 felidézi a híradós éveket 21:34 a tiszai árvízről szóló munkáját Nívó-díjjal jutalmazták, külsős munkatársként ő volt az első, nemsokára pedig megkapta a státuszt is, akkor búcsúzott el a budafoki iskolától, ahol tanított 24:30 forgattak Bagdadban is, felidézi a bagdadi élményeiket 36:20 hazajőve Váncsa István lehúzta a dokumentumfilmjüket 38:32 Mexikóban is forgattak, mesél a mexikói forgatás körüli kalandokról
Interjúalany: László Zsuzsa
Felvétel időpontja: 2011. május 31.

Hossz: 00:45:00
0:00 bemutatkozás 0:45 gyerekkori emlékei a II. világháborúról, budapesti lakosként 1944-ben kiköltöznek Vácra, édesapja katona volt, a család többi tagjával menekül Vácra, az értékeiket elrejtették, a bombázásokat egy óvóhelyen élték át, majd jöttek a partizánok, ezért elköltöztek egy paphoz 4:43 1944. dec. 6.-án az oroszok elfoglalták Vácot, a szobákat elfoglalták, de őket nem bántották, másnap pedig elmentek, majd visszamentek, de addigra mindenüket kirabolták, fel volt dúlva a lakás, az elásott holmit elvitték 8:04 visszatértek Budapestre, azt a lakást szerencséjükre nem dúlták fel, az édesapja eközben nyugati hadifogságba esett, mikor hazajött, akkor Magyarországon internálótáborba került Kerepesre, ahol tífuszt kapott, de szerencsére meggyógyult 10:08 a tanulmányairól beszél, Vácott kezdte az első elemit, a másodikat már Budapesten folytatta, egyházi iskolában, az ötödik elemit a bencéseknél kezdte, de azt államosították, ezért a Lónya utcai református gimnáziumba kerül, ott a cserkészet előszobájának számító szívgárdista lett, de cserkész már nem lehetett, mert feloszlatták, ezért ő úttörő lett, ott erős ideológiai képzést kaptak 14:15 a nyolcadik osztály elvégzése után irányították a tanulókat a középiskolákba, ezért egy tanítóképzőbe küldték tanítónak, bár orvos akart lenni, szerencsére egy másik gimnázium induló orosz tagozatára kerül, ahol heti tíz órában tanították az orosz nyelvet, az oktatás nem volt jó, mert frissen átképzett tanárok oktatták a nyelvet 18:11 lehetett latint tanulni, nulladik órában, de ez a lehetőség fél éven belül megszűnt, a gimnázium elvégzése után a Nagy Imre első miniszterelnöki korszakában lazult a rendszer 21:30 1956-ban jelentkezhetett az orvosi egyetemre, a felvételin megfelelt, de helyhiány miatt nem vették fel, fellebbezett, és végül a minisztériumi szintű fellebbezés után felvették 23:08 1956. okt. 23.-án éppen órán volt, amikor felolvasták a 12 pontot, és felvonultak a Bem-szoborhoz, este mozifilmet néztek, este azonban a Nagykörúton már ropogtak a fegyverek, a villamos fel volt borítva, aznap este egy barátját lelőtték 28:24 1956. október 24.-én már jöttek a tankok, mert el akarták foglalni a Kilián-laktanyát, látott egy tankot Molotov-koktéllal megtámadni, megjelentek újságok is 33:43 a forradalomba belekeveredett egyetemistákat elkapták, és a tanulmányaikat be kellett fejezniük, de november 4.-én hajnalban a szovjetek megtámadják Budapestet, lehúzódtak a pincébe, hallgatták a Szabad Európa Rádiót, 36:09 látta a Köztársaság téren lábbal felakasztott embereket 40:39 a forradalom után a résztvevőket összeszedték, de a fotók alapján is azonosították az embereket, évekig félt, hogy őt is lefotózták valahol, az egyetem pedig eltűntek emberek 42:19 1957 nyarán mentek nyaralni húszan a Balatonra, de egy házibuli alkalmával bevitték őket a rendőrségre, ahol kivallatták őket
Interjúalany: Dr. Áfra Tamás
Felvétel időpontja: 2011. január 27.

Hossz: 00:40:00
00:15 - Nagyszülők, szülők 03:10 - Szovjet megszállás (Eger) 04:25 - Az apa osztályidegen 08:00 - '56, házkutatás 12:43 - Gimnázium, úttörő, KISZ, ünnepségek 17:22 - Egyetem 18:50 - Családi változások, munka 22:30 - Kádár-korszak, vallás, szórakozás 27:10 - Rendszerváltoztatás 29:36 - Utazás 31:35 - Történelem tanítás a Kádár-korszakban 33:23 - Életmód a rendszerváltoztatás előtt
Interjúalany: Rozsnyai Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. május 13.