Interjú

Gyűjteményhez ad
Rákosi-korszak
Valksbund
partizán
II. világháború
MEFESZ
Ortutay Gyula
légitámadás
iskolák államosítása
hadifogság
Nemzetőrség
Csendőrség
ÁVO/ÁVH
rendszerváltoztatás
1956
Nagy Imre
Wehrmacht
oktatás
deportálás
békepapok
beszolgáltatás
TSZ

Egy csendőr gyermeke

3611 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: 1956, Mezőgazdaság, Csendőrség
Leírás: Az interjúalany mesél apja csendőri munkájáról, a II. világháborúról, arról, hogyan befolyásolta családja és személyes sorsát a apja korábbi munkája a Rákosi-rendszerben. Beszél az 1956-os debreceni eseményekben való személyes részévételéről, illetve a szocialista mezőgazdaságban szerzett tapasztalatairól. 0:15--apja, csendőri foglalkozása, bevonulása 1941-ben, Bácska megszállásakor; három náció együttélése Zomborban 4:35--zsidók deportálása 6:08--hogyan menekültek a partizánok elől, hogyan élik meg a háború végét 10:45--édesapja orosz hadifogsága, megmenekülése, bújkálása 11:50--továbbtanulása a debreceni piaristáknál, majd az iskola államosítása, hogyan hat ki ez a tanulmányaira 14:35--továbbtanulását hogyan befolyásolja apja csendőri múltja 0:16--a Rákosi-rendszer működése, hatása a mezőgazdaságra, hogyan érinti a rendszer az apját 19:15--személyes emlékei az ÁVÓ működéséről, tevékenységéről 22:17--hogyan került egyetemre 23:32--1956-ot hogyan éli megy egyetemistaként Debrecenben 29:30--történések november 4-én és utána 33:50--első munkája az egyetem után, a téeszesítés, tapasztalatai a mezőgazdaság átalakításáról 40:00--hogyan lesz végül tanító
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Varga Gyula
Interjúalany lakhelye: Geszteréd
Interjúalany született: Polgár, 1936
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. január 29.
Felvétel helyszíne: Geszteréd

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:06:00
00:00-01:09 Születés, család, munka. 01:10-29:29 Nyilasok, '45, zalaegerszegi laktanya, kivégzések, II. Világháború, barakkok, besorozás, ukrán katonák, francia páncélos támadás, munka a német családnál, amerikai tábor, börtönben töltött 28 nap, hazajutás. 29:30-39:13 katonai kiképzés, élelmezés, faust, statárium, kivégzések, ukrán katonák.39:14-44:40 Tisztiiskola. 44:41-01:06:33 1956, forradalom utáni boldogulás, munka.
Interjúalany: Csuka Albert
Felvétel időpontja: 2011. március 14.

Hossz: 00:36:06
Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vett részt diákként az 1956-os helyi eseményekben, milyen nehézségek érték a későbbiekben emiatt, és hogyan tudott mindezek ellenére a szocialista párton belül szakmai karriert befutni. 0:10--születés család, szülők foglalkozása, gyermekkori emlékei, iskolái; 3:29--a sport szerepe az életében; 4:44--nagyhatású tanári, milyen nevelésben részesült; 8:0--hogyan értesültek az 1956-os mozgolódásokról, milyen módon vettek részt a helyi eseményekben; 10:50--hogyan vettek részt a helyi munkástanács alakuló ülésén; 12:35--hogyan lesz a helyi nemzetőrség parancsnoka és mi volt a feladatuk; 14:50--hogyan szerelték le őket az orosz támadás megindulásával; 16:42--hogyan indulnak ellenük a bírósági tárgyalások, hogyan próbált meg disszidálni Szeged felé és hogyan kapják el; 19:6--hogyan utasították el az egyetemi felvételiét, milyen munkákat talált; 21:0--hogyan lett belőle pedagógus; 23:0--hogyan lett párttag belőle, hogyan sikerült karriert építenie és hogyan került a reformkommunisták közé; 32:45--hogyan állt félre a rendszerváltoztatáskor, hogyan lett belőle tanár és hogyan indult 2002-ben az MSZP színeiben
Interjúalany: Ernyes László
Felvétel időpontja: 2011. június 08.

Hossz: 00:28:00
Édesapja bányászcsaládból származik, édesanyja cselédlány volt. 1946-ban született a mára Tatabányához tartozó Bánhidán. Jó módban éltek, édesapja megbecsült ember volt a környéken. Erről mesél az interjúalany(0:05). Az akkori politikáról nem nagyon értesült akkoriban, de személyes élményei alapján vissza tud emlékezni pl. a bányában dolgozó politikai foglyokra(3:11).1956-ban 10 éves volt, eleinte örült, hogy édesapja nem mozdult ki a család mellől. De mivel egy helyi nagygyűlésen megjelent, a forradalom után az édesapját is elvitték a hatóságok(6:08).Édesapja disszidálni akart, bár az édesanyja nem. Miután az édesapját elvitték nagyon nehéz anyagi helyzetbe kerültek(9:04).A rossz anyagi helyzet miatt nem tudott továbbtanulni(11:45).Az interjúalany az édesapja munkáskitüntetéseiről, a munkaversenyekről mesél(12:04).Édesapját az éj leple alatt vitték el, fekete autóval. Kihallgatták, kiengedték, megint elvitték, majd egy koncepciós perbe fogták. A pert Győrben rendezték meg, itt 10 év börtönre ítélték(13:32).Az interjúalany elmeséli a kihallgatás és a per körülményeit(15:07).Az édesapja'56-os múltja miatt az interjúalany nem kapott munkát és végig megbélyegezték(17:23).1956-ban az édesapja járőrözést szervezett, nehogy az oroszok elvigyék a fiatlokat(19:42).Egy hónap híján 6 évet ült börtönben, ekkor amnesztiát kapott. A börtönben töltött évek után édesapja nagyon megrokkant(22:16).Az ismerősök, barátok a forradalom után cserben hagyták a családot(24:10).Édesapja 1971-ben ment nyugdíjba, a következő évben meg is halt. Ehhez kapcsolódóan az interjúalany elmesél egy történetet(26:13).
Interjúalany: Szekér Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. június 14.