Horthy-korszak

Az interjúalany mesél a Horthy-korszakban eltöltött gyermekkoráról, arról, hogy hogyan érte el őt és családját Sopronban a II. világháború, és hogyan menekültek a a front elől Ausztriába. 0:27--gyermekkora, szülei, hogyan tanult magántanulóként; 6:36--hogyan lesz az apjából bíró és hogyan kerültek Sopronba, milyen volt az élet a harmincas évek Sopronjában; 12:15--milyen oktatásban részesültek Sopronban, milyen hatással van a visszacsatolás a továbbtanulására; 17:00--hogyan érte el őket a háború Sopronban, milyen hatással volt ez a családjukra; 21:55--hogyan menekültek el Ausztriába, amikor a front közeledni kezdett feléjük; 27:13--hogyan értek el Münchenbe a menekülés során, és milyen lágerben találtak itt helyet; 28:53--hogyan kerültek át Imstbe, és hogyan találkoztak az amerikai hadsereggel; 35:00--hogyan és miért küldték el őket az amerikaiak egy másik lágerbe; 39:25--hogyan kezdett el végül Ausztriában dolgozni a háború után, hogyan alakult a család többi felének sorsa; 42:40--hogyan határozta el, hogy hazajön, és mi fogadta itthon

Az interjúalany beszél a Horthy-korszak negatív vonásairól, II. világháborús élményeiről. Mesél a magyar, illetve a szécsényi cserkészmozgalom megalakulásáról és további történetéről. 0:4--családja, szülei, milyen körülmények között éltek; 2:3--milyen emlékei vannak a Horthy-korszakról, az időszak negatív vonásai; 4:40--a zsidók deportálása Szécsényből; 7:13--emlékei a szovjetek bevonulásáról Szécsénybe, hogyan menekültek előlük; 9:45--milyen volt a szécsényi polgári iskola; 17:51--a magyar cserkészet újjáalakítása a forradalom után, milyen volt a cserkészet; 21:00--a Levente Mozgalom és a cserkészet, hogyan nevelte a cserkészet a katonaság igényei szerint a fiatalokat, milyen kapcsolat volt a Levente Mozgalom és a cserkészet között; 27:5--II. világháború hatása a cserkészetre; 30:6--milyen céllal alakult a legelső cserkészmozgalom; 31:57--mikor, hogyan alakult meg a szécsényi cserkészmozgalom, milyen szerepet játszottak ebben a helyi ferencesek; 36:00--Teleki tevékenysége a cserkészmozgalomban, a gödöllői dzsembori; 40:36--hogyan építik újra majd szüntetik meg a II. világháború után a cserkészmozgalmat; 45:24--hogyan zajlott le a rendszerváltoztatás után cserkészet újjászervezése

Az interjúalany mesél arról, hogy milyen volt az élet a falujában a Horthy-korszak valamint a II. világháború alatt. Mesél az oroszországi kényszermunkára vitt helyiekkel kapcsolatban őrzött emlékeiről, házasságáról és az '50-es évek mindennapjairól is. Elmondja, hogy milyenek voltak a korabeli házasodási szokások, és milyen ruhákat hordtak az emberek. 0:35--születés, család, szülők, együttélés a helyi zsidókkal, hogyan mulatoztak és szórakoztak ebben az időben a fiatalok; 9:05--mi volt a csendőrök feladata, mit dolgoztak fiatalok a zsidóknak; 12:30--az oroszországi kényszemunkára vitt helyiekről őrzött emlékei, a háború utáni évek, mit dolgoztak; 16:46--család, házasság, mit dolgozott, férje munkája; 21:0--milyen volt a korabeli lakodalom, milyenek voltak a korabeli házasodási és udvarlási szokások; 25:9--milyen ruhákat hordtak

Az interjúalany elmeséli, hogy a Horthy-korszak alatt földművesként hogyan került kapcsolatba a politikával, és a Kisgazdapárttal. Elmondja, hogy a II. világháborút követően hogyan érintette a mezőgazdaság átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről. Beszél a munkaszolgálatban eltöltött időszakról, majd a téeszesítésről is. Végül elmondja, hogy hogyan lett földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt, és miért mondatták le a pozíciójából. 0:17--miért a Sáros kerék címet adta annak idején a könyvének, miért lett földműves; 2:20--hogyan teltek a fiatalkorának évei, milyen kulturális élet volt a faluban; 5:10--hogyan fogadták a községben a kommunista rendszer kiépülését; 7:40--hogyan került kapcsolatba a politikával a Horhy-korszakban; 10:12--hogyan lépett be a Kisgazdapártba, politikai pályájának kezdete, a Parasztszövetség megalakítása; 12:44--pályája a II. világháborút követően; 14:5--hogyan érintette a mezőgazdaság II. világháborút követő átalakítása, milyen retorziók érték a hatalom részéről; 18:12--hogyan vitték el munkaszolgálatra, milyen volt a munkaszolgálat, milyen körülmények között élek itt; 30:0--hogyan került fel Pestre és milyen körülmények között tartották itt fogságba; 33:0--hogyan vették el tőlük a házukat és a földjüket; 35:59--a TSZ-mozgalom szervezése, hogyan kényszerítették a belépésre; 39:48--hogyan lett belőle földművelésügyi miniszter az Antal-kormány alatt és miért mondatták le a tisztségéből

Az interjúalany mesél a Horthy-korszak végéről, arról, hogy hogyan érintette Debrecent a II. világháború, és hogyan került kapcsolatba a városba érkező kommunistákkal. Elmondja, hogy hogyan ment ki férjével Argentínába diplomáciai kiküldetésbe, majd miért hívták őket vissza az 1956-os események után. 0:25--születés, család, hogyan gazdálkodtak, hogyan hatott rájuk a gazdasági válság; 8:0--iskolái, mit tudott továbbtanulni, hogyan tudott elhelyezkedni a postán; 12:48--vallásos nevelése, Soli Deo Gloria, a református egyház cselédlánykörének működése, a korabeli cselédlányok kiszolgáltatottsága; 17:0--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, a debreceni tankcsata, Debrecen bombázása,a közigazgatás nyugatra költöztetése és Debrecen szovjet megszállása; 24:0--az első kommunisták megjelenése a városban, hogyan csatlakozott a hozzájuk és vesz részt a propaganda tevékenységben, hogyan kezd szónoklatokat tartani; 29:35--hogyan került a diplomácia területére Argentínában, milyen feladatokat látott el ott a nagykövet feleségeként, az 1955-ös argentínai felkelés; 38:0--hogyan értelsültek az 1956-os magyarországi eseményekről, hogyan élték ezt meg a nagykövetségen, és hogyan támadja hátba férjét Magyarországon az argentin kommunista párt vezetése; 43:54--hazarendelésük Argentínából, további sorsuk

Az interjúalany kitagadott apa gyermekeként született. Polgári iskoláját nem fejezi be, hogy ne legyen osztályidegen, és munkásként dolgozik. A világháború kapcsán beszél a zsidőüldözésről, az elgázosításról, az orosz katonák zaklatásairól, valamint a háború utáni munkanélküliségről, a munkaszerzés lehetőségeiről. Mesél az 1956-os makói eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:11--születés, család, apja és bátyja halála; 6:17--iskolája, gyermekkora; 13:30--a makói zsidók és elszállításuk; 19:59--emlékei a II. világháborúról; 28:31--mit csináltak a háború után, milyen volt az újrakezdés; 31:55--az oroszok által bántalmazott lányok; 34:17--emlékei az 1956-os makói eseményekról; 41:44--mi változott a rendszerváltoztatás után az azelőtti időszakhoz képest, milyen volt a munka a Kádár-korszakban

Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:22), tanulmányairól (1:47), a második világháború alatti bombázásokról, és költözésükről (4:45), édesapja (6:50) és fia zenészi karrierjéről (8:12), saját munkahelyeiről (9:06), a Rákosi-korszakról (11:56), valamint röviden kitér a nyilas uralom időszakára (12:47). Elmondja véleményét a Kádár-rendszerrel, valamint magával Kádár Jánossal kapcsolatban (13:44), majd ecseteli a politikához fűződő viszonyát (18:06). Megemlíti fia Ki mit tud?-beli szereplését (19:25), majd a '60-as, '70-es évekről mesél (21:04). Beszámol a Horthy-korszakkal kapcsolatos nézeteiről, édesapja és a Horthy család kapcsolatáról (23:11), arról, hogyan vélekedik az üldözések kapcsán a kormányzó szerepéről (25:10). Beszél a németekkel kapcsolatos érzelmeiről, és apja 1944-es deportálásáról (27:25), roma ismerősei üldöztetéssel, deportálással kapcsolatos emlékeiről (33:38), végül néhány szót szentel a rendszerváltoztatásnak is (36:16). Az interjút két versének felolvasásával zárja (38:58)

Az interjúalany beszél családjáról, Kunágotáról (0:45), Horthy Miklós nyári vadászatairól Kunágotán (4:41), majd mesél fiatalkoráról, az iskoláról, a mezőgazdasági munkákról, a nagy szegénységről (10:57), a leventemozgalomról (10:57), majd ismét kitér iskolai élményeire, a szegénységre (14:42). Ezután rátér második világháborús élményeire, a németországi, majd franciaországi hadifogsága történetére (16:20). Beszél a hazatérése utáni állapotokról, a szovjet mintájú szocializmus idegenségéről, Rákosiról, és a kulákokról (25:37), a "békés, nyugodt" Kádár-rendszerről, a cigányok helyzetéről a '60-as években (29:15), az 1960-as téeszesítésről, a mezőgazdasági termények iránti keresletről, azok felvevőpiacáról, valamint röviden említést tesz a rendszerváltoztatásról (31:31).

Az interjúalany mesél arról, hogy milyenek voltak szegényparaszti családjának életkörülményei a Horthy-korszak idején, milyen munkákat kellett végezniük a napszámban. Beszél arról, hogy hogyan érintette a környéket a II. világháború és a német, illetve az orosz megszállás. Szól a Rákosi-korszak mindennapjairól és egyéb munkáiról is. 0:20--család, születés, életkörülmények, iskolái; 3:41--első munkája állása napszámosként az iskola alatt, milyenek voltak a levente foglalkozások; 6:58--a II. világháború, az oroszok bevonulása, hogyan szállítják az oroszok lőszereit, hogyan viselkedtek a németek és a nyilasok a faluban; 14:44--milyen mukákat végzett az aratáson napszámosként, milyenek voltak a munkakörülmények a mezőn, mit kaptak fizettségül; 19:40--hogyan sütötték magunknak a kenyeret, mik voltak azok a termékek, amelyeket boltban kellett venni; 23:02--hogyan segítenek a falun keresztülterelt zsidókat, milyen volt a hozzájuk beszállásolt német katona, milyenek voltak a faluba bevonuló orosz katonák; 28:18--milyen volt az élete a II. világháború után, milyen munkát kapott, mi történt a falu kulákjaival, milyen volt a téeszesítés; 30:0--a Rákosi-rendszer alatt milyenek voltak a hétköznapjaik, hogyan lesz párttag, mivel járt a párttagság; 33:42--házzassága, hogyan sikerült titokban lebonyolítani az egyházi esküvőt