Interjú

Gyűjteményhez ad
'50-es évek
II. világháború
Szolnok
60-as évek

Egy lokálpatrióta Szolnok bombázásáról

2514 megtekintés

Hossz: 00:30:00
Témakörök: Ellenállás, Mindennapi élet , Ipar
Leírás: 4 fiútestvér közül ő volt a legkisebb, Ede bátyja el is esett a keleti-fronton(0:6). 1944-ig, a bombázásig a nagynénje házában élt(0:31). 14 éves korában élte meg a bombázást, szerencsére a szőnyegbombázás szélén lakott, így elkerülték a bombák(2:26). A délkeleti irányból érkező gépek először nyomjelző lövedékeket dobtak le, ezután érkezett a háromhullámos bombázás(4:02).Kimenekültek a Zagyva gátjához, onnan nézték a füstölgő romokat, majd pár óra múlva visszamerészkedtek a városba(5:50).Az utcák és az épületek 60-80% elpusztult(6:14).Ezután nem élt át ilyen közvetlenül bombázásokat, mert a légiriadó esetén kimenekültek az országból(7:15) 1944. szeptember 19.-én, az utolsó bombatámadás alkalmával 130 gép támadta Szolnokot(8:16). Szolnok városát 9 légitámadás érte, a célpontok főként a hidak, a vasút, repülőtér vagy más intézmények voltak(8:35) A közuti hidat 1944 augusztusában pedig láncos bombákkal támadták, de ez nem járt sikerrel(8:50).1944 november 4.-én jöttek be a szovjet csapatok, de egy puskalövés nélkül, mivel a német hadsereg már elhagyta a térséget(11:22). A szovjet katonák a Petőfi utcán közelítették meg a város központját, a németek egy kivételével az összes hidat felrobbantották(12:56). A hidak felépítésében munkaszolgálatosok, később pedig civil vállalatok segédkeztek - Szurovecz Pál is itt dolgozott több hónapig(13:34).1950-ben be kellett vonulnia, egy hadosztályparancsnok gépkocsivezetője lett.(15:00) Majd a Honvédségen belül gépkocsivezetőoktató lett(16:04). Amikor szabadságon volt egy távirati parancsot kapott, amit megkésve teljesített, így egy év börtönre ítélték(16:15). Ebből 2 hónapot a fogházban töltött, majd Inotára és Kazinczbarcikára rendelték kényszermunkára(17:40). Ezután visszaszállították a Katonai Főügyészségre, a börtönbe(18:30).Két hónap múlva egy katonai munkatáborba szállították, ahol másfél hónapig tengődött, végül innen hazaengedték szabadságra(20:36). Kaposváron kellett újra bevonulnia, egy gyalogosegységnél lovász lett (21:06). A gyalogoshadosztály központja a keszthelyi Festetics kastély volt(22:23). A Honvédségnél futbalozott, már 17 éves kora óta játszott profi csapatoknál(23:57). Cukorgyárban is dolgozott, majdnem 40 évig, géplakatosként(25:41). Volt olyan időszak, amikor a gyár egy "kampányban" 70000 vagon cukorrépát dolgozott fel(26:47).Amikor a gyárat lebontották Szurovecz Pál szeretett volna pár képet készíteni arról a helyről, ahol y40 évet dolgozott - nem engedték meg neki(28:16)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Szurovecz Pál
Interjúalany lakhelye: Szolnok
Interjúalany született: Szolnok, 1931
Interjúalany foglalkozása: újságíró
Felvétel időpontja: 2011. január 14.
Felvétel helyszíne: Szolnok
Interjút készítette: Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola, Szolnok

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás, Át- és kitelepítések, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél családjáról (0:50), tanulmányairól (3:04), a gazdasági világválság hatásairól a családra (5:56), a mezőgazdasági munkákról (6:50), a gimnáziumi évekről, a tanítóképzőről (7:42), arról, hogy az első bécsi döntéssel visszakerült a faluja (11:14), tanítói oklevele megszerzéséről, és az álláskeresésről (13:16), első katonai behívójáról, és a katonaságnál szerzett élményeiről (15:21), a galíciai frontról (19:13), hadifogság elől való meneküléséről (20:01), és arról, hogy menekülésük után elhelyezték őket egy dohánygyárban (23:08). Beszámol arról, hogy a környéken partizánveszély volt, és a dohánygyár igazgatója segített neki megmenekülni (24:07), menekülése utáni életéről Kassán (27:45), besorozásáról a csehszlovák hadseregbe (29:30), leszereléséről és hazajutásáról (37:40), testvérei második világháborús szerepéről (38:47), a magyar pedagógusok elbocsátásáról, a magyar iskolák bezárásáról (39:34), Magyarországra településéről (40:13), magyarországi munkájáról (41:31).
Interjúalany: Gergely Péter
Felvétel időpontja: 2011. április 06.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő

Hossz: 00:28:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél a II.világháború alatti élelmezési viszonyokról, a háború helyi történéseiről (0:42), férje háborús szerepéről és további háborús eseményekről (5:50), a szovjet katonák viselkedéséről (12:10), a forint bevezetéséről, arról, hogy egy kitelepített sváb család házába költöztek, valamint megemlíti a háború utáni kitelepítéseket is (14:30). Mesél arról, hogy felkerültek a Hortobágyra kitelepítendő kulákok listájára, de végül deportálták őket (20:54). Beszámol arról, hogy édesapja nem volt hajlandó belépni a TSZ-be (21:42), és beszél gimnáziumi végzettségéről (25:00).
Interjúalany: Bényei Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. április 21.
Készítette: Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár

Hossz: 00:26:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , 1956
0:00 a második világháború idején kislány volt, és Szombathelyen élt 1:11 a legsúlyosabbak a bombázások voltak, a vasútállomás közelében laktak, ami fokozott veszélyt jelentett számukra, minden szirénázáskor elmenekültek otthonról 2:32 az iskola is a vasút közelében volt, az iskolásokat az iskolaudvaron ásott árkokban vezényelték a gyerekeket, az iskolát is találat érte 3:31 1944. március 4.-én volt a legsúlyosabb bombázás, ők azt belvárosi házak pincéiben vészelték át, a házuk szerencsésen túlélte a bombázást 5:35 az iskola lebombázása után a szabadban tanultak, a bombázások között röpcédulákat szórtak 7:40 látja a Németországba gyalogosan indított zsidókat, a szomszédjaikat is elvitték, a szombathelyi Palace-t is lebombázták, az áldozatok bennégtek, mert a nyilasok nem engedik elindítani a mentést 10:13 az oroszok bejövetelekor az édesapjától elvették az órát, kabátot, cipőt 11:13 a háború utáni iskolai élményeiről mesél, a nagyszünetben „sajtónegyedórát” tartott nekik egy diák, a többi szünetben menetelniük kellett, és kötelezően esti fáklyás felvonuláson vettek részt 12:59 a népi kollégiumokról mesél, az iskolákban a gyermekeket a szülők származása szerint tartották nyilván, és a különböző társadalmi csoportokból meghatározott keretszámok voltak az egyetemre 15:18 felveszik a jogi karra, minden második héten nagygyűlés volt, ahol hetente megszégyenítettek egy-egy diákot 16:10 1956-ban felvonult a pécsi diákokkal együtt, negyedéves joghallgató volt ekkor, felszólalt egy egyetemi gyűlésen, a szüleihez utazott haza, de nem tudott utazni, mert az orosz beavatkozás elindult 17:50 a gyűlésen felszólaló diákokat eltávolították az egyetemről, hazament a szüleihez, megpróbált más jogi egyetemre bejutni, de nem sikerül, elment ezért gyárba dolgozni, hogy jó véleményt írjanak róla, sikerül így Szegedre felvételizni 21:20 hiába végezte el az egyetemet summa cum laude, nem kapott állást, Sopron annak idején zárt város volt, határsáv-igazolvánnyal lehetett belépni, ide egy volt iskolatársa segített elhelyezkedni
Interjúalany: Kisfaludy Erika
Felvétel időpontja: 2010. december 01.
Készítette: Vas- és Villamosipari Szakképző Iskola és Gimnázium, Sopron