Interjú

Gyűjteményhez ad
disszidálás
egyház
katonaság
Szabad Európa Rádió
1956
Kultúra
hétköznapi kommunizmus
hadifogság
Kádár-korszak
II. világháború

Szeretet és hit

2263 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Az interjúalany beszél édesapjáról (1:16), aki hadifogságba esett a II.világháborúban, majd hazatérése után osztályidegen lett, végül 1956-ban disszidált (2:13), ezután kiköltöztették a családot a lakásukból (4:15). Mesél arról, hogy tanárnő édesanyja csak takarítónőként kapott állást, és az interjúalany nagyszüleinek halála után egyedül maradt a gyerekekkel (5:43). Beszél a vallás üldözéséről (10:34), édesanyja pedagógiai érzékéről és a színház és a zene szeretetéről (11:00), a szórakozási lehetőségekről a Kádár-korszakban (16:39), az állami ünnepségekről és az egyházi ünnepek megváltoztatásáról, valamint a pártállam jellegzetességeiről (19:50), a tiltott dolgokról (24:15), a katonaságnál eltöltött éveiről (28:12), a besúgókról (30:17), valamint arról, hogyan kapott „kék útlevelet” (33:22).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Kecskeméti László
Interjúalany lakhelye: Andornaktálya
Interjúalany született: Dorog, 19530915
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 01.
Felvétel helyszíne: Eger

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:51), az első bécsi döntésről (1:21), arról, hogy a második világháború alatt Esztergomba menekültek (2:10), majd Németországba menekítették őket, ahonnan visszakerültek Magyarországra (3:40). Az interjúalany visszatér diákéveire (5:13), majd Antibolsevista Gárdabeli tagságáról számol be (8:36), ami miatt letartóztatták (11:46). Mesél a börtönnel kapcsolatos emlékeiről (14:04), a bírósági tárgyalásáról, amelynek következtében ötéves büntetést szabtak ki rá (22:00). Ezután Márianosztrára került (25:48), majd egy ideig Miskolcon dolgoztatták (29:44), később pedig Várpalotán egy szénbányában (32:00). Beszél feltételes szabadulásáról (33:39), arról, hogy szabadulása után egy technikusi álláslehetőséget az ÁVH hiúsított meg (36:11), majd rátér az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeinek taglalására (37:17), és megemlíti, hogy Szombathelyen november 3-án már látták a főváros felé menetelő szovjet tankokat (38:50). Ezt követően Ausztriába disszidált (40:16), ahonnan Kanadába ment, majd a rendszerváltoztatás után hazatért Magyarországra (42:53).
Interjúalany: Homoki István
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 09.

Hossz: 00:39:18
Az interjúalany mesél apja II. világháborús katonai szolgálatáról, illetve, hogy a háború után hogyan kezdett új karrierbe. Beszél édesanyja családjáról, protestáns lelkész nagyszüleiről és arról, hogy nekik milyen nehézségekkel kellett szembenézniük az új rendszer kiépülése során. Szól apja 1956 alatti tevékenységéről, és arról is, hogy a családja hogyan élte meg a forradalmat. 0:7--születés, családja, származása, szülei; 3:11--édesapja részvétele a II. világháborúban, felmenőinek a története, milyen módon vészelték át egyéb rokonai a II. világháborút; 13:27--mihez kezdett az édesapja a II. világháborút követően, hogyan tudott továbbtanulni; 19:10--édesanyja munkahelyei, az 1950-es évek vallási élete, lelkész nagyszülei részvétele a helyi zsidók menekítésében; 27:37--apja véleménye a II. világháborút követően kiépülő rendszerről, hogyan éltek az 1950-es években; 31:57--hogyan élte meg a családja az 1956-os eseményeket, hogyan vélekedtek a forradalomról a rokonai és ismerősei
Interjúalany: Kiss László
Felvétel időpontja: 2011. június 09.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról, a Felvidék visszacsatolásáról, és azt azt kísérő örömünnepről (0:21). Szól arról, mit jelentett a felvidéki magyarság számára, mikor 1945-ben ismét visszakerültek Csehszlovákiához, és arról, hogy édesapja kihúzatta a nevét a szlovák iskolából, ami után megbélyegezték a családot (3:25). Részletesen leírja, hogyan telepítették ki apját és bátjyát, és hogyan próbálta megmenteni őket a községi orvos (5:55). Szól arról, hogy édesapja miként kerültek egyfajta modern "rabszolgavasárra", aminek révén egy cseh gazda birtokára kerültek ingyen dolgozni (10:15). Az interjúalany később felkereste a községi orvos családját (9:05). Szól arról, miként tartották a házukban házkutatást a csehszlovák hatóságok, és arra, hogyan kerültek Magyarországra (15:28). Rátér a Rákosi-rendszer értékelésére valamint az 1956-os forradalom eseményeire (22:30). Szól a Kádár-korszak lehallgatásairól, az egyházi szereplők megfigyeléséről (24:40), valamint arról, mit jelentett 1956 Győrben és a határsávban (26:05). Rátér a békepapság értékelésére, az egyház fennmaradásának kompromisszumára (29:30). Szól arról, hogyan szervezett szülőfaluja megemlékező rendezvényt a kitelepítések emlékére, és arról, hogy ő derítette fel az összes ottani család mai lakhelyét (32:05). Végül arról szól, hogyan fogadták a felvidéki kitelepítetteket Csobánkán (34:15), majd arról, hogy őt is majdnem börtönbe csukták az 1956 utáni megtorlások során (36:50).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2011. január 26.