Interjú
Gyűjteményhez ad
Az idő megszépíti az emlékeket
3212 megtekintés
Hossz: 00:40:00
Leírás:
Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (0:34), második világháborús emlékeiről, a szovjet megszállásról (7:12), majd rátér a kitelepítésük körülményeire (15:25). Beszámol arról, hogyan próbálták elkerülni, hogy kuláknak nyilvánítsák őket (18:11), majd visszatér arra az éjszakára, amikor elvitték őket az ávósok (20:10). Részletezi a táborbeli élményeit, beszél a lakhelyről, munkáról, barátságról, udvarlásról, ünnepekről (25:00), az őrök viselkedéséről (32:05), az étkezésről és a fizetésről (34:21), végül pedig a szabadulásról (36:18) és későbbi életéről (39:23).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Jakab Ernő
Interjúalany lakhelye:
Nincs megadva
Interjúalany született:
Szörény,
1926
Interjúalany foglalkozása:
lakatos szakmunkás
Felvétel időpontja:
2010. október 19.
Felvétel helyszíne:
Interjút készítette:
Megyervárosi Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Kitelepítve Szlovákiából
Hossz: 00:35:25
Tárgy:
Át- és kitelepítések
Az interjúalany mesél családja II. világháborút követő, Szlovákiából Magyarországba történő kitelepítéséről, a kuláksorsról, katonaemlékeiről, és a szocialista mindennapokról
0:9--születése, gyermekkora, családja, az általuk végzett mezőgazdasági munka;
2:10--a téeszesítés, milyen szórakozási, kulturálódási lehetőségek voltak a faluban;
3:15--emlékei az 1956-os forradalomról, a szovjet katonák megjelenéséről a faluljukban;
4:44--hogyan hatott a családja sorsára kulák származása;
5.55--hogyan kerültek fel feleségével a városba tanárként;
6:39--emlélkei az 1950-es évekről, milyen volt az élelmiszerellátás falun;
7:55--emlékei az 1956-os eseményekről;
9:35--a forradalmat követő megtorlásról őrzött emlékei, a téeszesítés, milyen volt az élet az 1960-as években, milyen szórakozási lehetőségek voltak a falujukban;
13:30--a tanári állás jelentősége a Kádár-korszakban;
14:13--hogyan telepítették át a családját Szlovákiából Magyarországra és hogyan fogadták őket az itt lakók;
21:0--katonasága, milyen indokkal nem engedik ki külföldre;
28:20--véleménye a szocialista rendszerről;
29:0--hogyan dolgoztak diákként Berlinben és ittnon, első találkozása a Coca-Colával és egyéb nyugati termékekkel
Interjúalany: Molnár Béla
Felvétel időpontja: 2010. december 16.
Készítette: Miskolci Magister Gimnázium, Miskolc
Mit ér két diploma egy cigány asszonynak
Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (1:51), arról, hogy több társával ellentétben miért tanult tovább (7:50). Mesél a család második világháborúval kapcsolatos emlékeiről, ennek kapcsán megemlíti, hogy édesanyja egyik testvérét több szovjet katona is megerőszakolta (9:21). Kitér arra, hogy ismeri a „roma nagy generáció” több prominens képviselőjét is (10:45), végül beszél a cigány identitásról, valamint arról, hogy mekkora értéke van egy roma által megszerzett diplomának, és hogyan tudja a megszerzett tudást a leginkább kamatoztatni (17:00).
Interjúalany: Mendi Rózsa
Felvétel időpontja: 2011. április 03.
Készítette: Kalyi Jag Roma Nemzetiségi Szakiskola, Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest
Nagymama emlékei Szolnok megyéből
Hossz: 00:41:00
Az interjúalany részletesen beszél II. világháborús emlékeiről, a kettős megszállás következményeiről (1:30). Később elhelyezkedéséről és a munkaviszonyokról beszél, kitérve az életviszonyok és a lakás kérdésére az ötvenes években (9:47). A szocialista munkáról, a kitüntetések, brigádok, párttagság rendszeréről hosszan beszél (21:40). Az 1956-os forradalomról is hangsúlyosan szól, kitérve a családját is érintő megtorlásokra (27:13).
Interjúalany: Honti Gyuláné
Felvétel időpontja: 2010. november 01.
Készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs
