Az interjúalany beszél arról, hogy testnevelés tanár akart lenni, de szívpanaszai miatt inkább gyógyszerész lett és a Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte tanulmányait. Szól apósa patikájának államosításáról, arról, hogy egy rosszindulatú ember döntése nyomán csak úgy maradhatott együtt patikus férjével, hogy nagyon lepusztult körülmények közé kerültek Tabra, egy patikába. Később egyre javultak életkörülményeik Kaposvárott, Komlón és Pécsett. Szól családalapításáról, első gyermeke születéséről. Beszél arról, hogy először egy apáca segített neki a gyereknevelésben, majd az szerelmes lett és Jugoszláviába ment, így az édesanyjára kellett támaszkodnia. Összehasonlítja az államosítás előtti és utáni életkörülményeket, majd szól a kárpótlás lassúságáról és megalázó jellegéről. Végül a patikus szakma régi és mostani gyakorlatát hasonlítja össze. 00:00-06:00 Tanulmányok, Siófok, Tab, Kaposvár 06:01-12:00 Munkahelyek Komlón és Pécsett 12:01-14:10 Államosítás előtti és utáni élet 14:11-16:22 Pereskedés, kaposvári kórházakban való munka 16:23-18:18 Kárpótlás, ellenőrzések 18:19-20:19 Tapasztalatok, emberismeret

Az interjúalany beszél családjáról a II. világháborúban (1:00), a diktatúra kiépüléséről és a társadalom terrorizálásáról (2:20), illetve az 1956-os forradalom eseményeiről (6:10). Rátér tanulmányaira (8:08), majd a hitélet és a kommunista ideológia szembenállására (14:57). Beszél továbbtanulásról, katonai szolgálatról, KISZ-ről, párttagságról (17:20), majd a rendszerváltoztatást és Magyarország jelenlegi helyzetét elemzi (30:32).

Az interjúalany beszél iskolaéveiről (0:50), majd rátér Újfehértó és a tanyavilág összehasonlítására (07:09). Beszél az úttörőmozgalomról (12:08) és a középiskoláról (14:08), a főiskoláról, a vidéki oktatás rendszeréről, megemlítve Váci Mihály képviselő munkásságát (17:13). Beszél a kollégiumi életről, a mindennapokról, a nevelési elvekről (20:30), majd az építőtáborokról és kirándulásokról (27:23). Végül katonai szolgálatáról és pályaválasztásáról mesél (38:18).