Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
Kádár-korszak
zsidóság
II. világháború

Kazinczy Pálné Edit néni. Derűsen élni az életet

5126 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyerekkoráról, a második világháborúról, a helyi zsidókról, deportálásukról, tanulmányairól, munkáiról, 1956-os emlékeiről, további munkáiról.
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Kazinczy Pálné
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1930
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. július 09.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
A riportalany beszél gyerekkoráról, családjáról, gyerekkori munkáiról (0:20). Beszámol arról, hogy a nyilasok elvitték katonának a leventéket, ennek kapcsán beszél a leventemozgalomról (3:24), majd elmeséli, hogyan vitték ki a fiatal gyerekeket Németországba, milyen útvonalon mentek, milyen események történtek az utazás során (4:40),beszél németországi élményeiről, ahol amerikai fogságban voltak (9:03), visszatéréséről (12:23), majd visszatér a lágerbeli emlékeire, és hosszan részletezi azokat (14:14).
Interjúalany: Horváth Ernő
Felvétel időpontja: 2010. október 02.

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, édesanyja első világháborús emlékeiről beszél 4:30 a II. világháborúban a családjából sokan meghalnak a II. világháborúban, Auschwitzban is 5:25 a Rákosi-korszakban nem élt Magyarországon, így közvetlen élmény nem érte ebből a korszakból, de Sztálin halálára emlékszik 7:11 1978-ban költözött Magyarországba, mert Romániából a hatóságok elűzték, a magyarországi befogadásra öt évet kellett várni, elsősorban az ellenzékiekkel kereste a kapcsolatot, rövid ideig a budapesti egyetemen tanított, de onnan politikai okokból eltávolítják 11:00 külföldi nyomásra kapott útlevelet, és taníthatott külföldön, így az Egyesült Államokban is, a a Kádár-korszakról lesújtó a véleménye 12:09 a nyugati kultúra egyetemi közege megkönnyebbülést hoz, a barátai a külföldön maradásra biztatták 14:02 1988. június 16.-án őrizetbe veszik egy tüntetésen, de a rendőrség sem hitt már abban, hogy ez a rendszer fenntartható 15:27 a rendszerváltoztatás jelentős lépés volt, noha nem mindenben értett egyet a megvalósult tényekkel, de felesleges tagadni, hogy rendszerváltozás volt, megszűnik a pártnak az egyeduralkodó jellege, megszűnt az állami gazdaságirányítás, intézményesült a pluralizmus és a szólásszabadság 19:58 a rendszerváltoztatás megbukott, mert a legfontosabb morális és szociális céljait nem érte el, ezért az emberek rendszerváltoztatással szembeni érzéseinek van alapja 21:44 a rendszerváltoztatás idején nem volt ennyire szkeptikus a rendszerváltoztatás eredményeivel szemben, a kritikus hang pár évvel később jött, egy elitista liberális kapitalizmust eredményezett a nép demokratikus akaratával szemben 24:53 az ellenzéki lét előnyeiről és hátrányairól vall, különösen a kétértelműségből történő kiszakadás jelentett felüdülést a hatalom biztosította miliővel szemben, 1990-ben például elmentek hozzá kiszerelni a lehallgató-készülékeket, a lehallgatást egy idő után meg lehetett szokni 31:26 a rendszerváltoztatás és a puha diktatúra között egy nagyon komoly cezúra van, még akkor is, ha a korábbi rendszernek voltak bizonyos előnyei, amelyek azonban nem ellensúlyozzák a hátrányait, az új rendszernek a kerete a jogállam, a Kádár-rendszer soha nem fog visszatérni, az új fejlemények nem visszatérést jelentenek 34:10 a jelenlegi rendszerrel kapcsolatban rossz tapasztalatai vannak, a legjobb példa az Alkotmánybíróság jogköreinek megvonása
Interjúalany: Tamás Gáspár Miklós
Felvétel időpontja: 2011. február 13.

Hossz: 00:35:00
Julika néni nagy átéléssel és szeretettel mesél a Kőrös-mentén megélt gyermekkoráról: a recesszió korai emlékéről (00:55), édesapja háborús fogságáról (02:15), a mezőberényi polgári iskolás éveiről, a dolgos hétköznapokról. Férjhezmenetele után is gazdálkodtak, beszolgáltattak, termeltek (14:30), majd a téeszesítés után, az '50-es évek második felétől, családi gazdálkodásuk is "bement" a téeszbe. Itt téesz-könyvelő lett. (16:35) Majd Gyömrőre kerültek és 44 éve él itt. (17:25). Kitér a sok-sok, szorgos munkával végzett mezőgazdasági munkákra (24:25), állattartás, rizstermelés a településhatárban (30:11) Ma egyedül él, már Gyömrőhöz kötődik.
Interjúalany: Vígh Sándorné
Felvétel időpontja: 2011. február 24.