Interjú

Gyűjteményhez ad
sport
1956
Nemzetőrség
állampárt

Nemzetőrből szocialista városatya

2391 megtekintés

Hossz: 00:36:06
Leírás: Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vett részt diákként az 1956-os helyi eseményekben, milyen nehézségek érték a későbbiekben emiatt, és hogyan tudott mindezek ellenére a szocialista párton belül szakmai karriert befutni. 0:10--születés család, szülők foglalkozása, gyermekkori emlékei, iskolái; 3:29--a sport szerepe az életében; 4:44--nagyhatású tanári, milyen nevelésben részesült; 8:0--hogyan értesültek az 1956-os mozgolódásokról, milyen módon vettek részt a helyi eseményekben; 10:50--hogyan vettek részt a helyi munkástanács alakuló ülésén; 12:35--hogyan lesz a helyi nemzetőrség parancsnoka és mi volt a feladatuk; 14:50--hogyan szerelték le őket az orosz támadás megindulásával; 16:42--hogyan indulnak ellenük a bírósági tárgyalások, hogyan próbált meg disszidálni Szeged felé és hogyan kapják el; 19:6--hogyan utasították el az egyetemi felvételiét, milyen munkákat talált; 21:0--hogyan lett belőle pedagógus; 23:0--hogyan lett párttag belőle, hogyan sikerült karriert építenie és hogyan került a reformkommunisták közé; 32:45--hogyan állt félre a rendszerváltoztatáskor, hogyan lett belőle tanár és hogyan indult 2002-ben az MSZP színeiben
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Ernyes László
Interjúalany lakhelye: Kiskunfélegyháza
Interjúalany született: Kiskunhalas, 1940
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas, tanár
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany 1943-ban született Debrecenben. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Szülei erdélyi származásúak, testvére nem született. Apja vasút-igazgatóságon dolgozott, ezért nem kellett bevonulnia. A front elől elmenekültek Debrecenből egy közeli kisvárosba, amelyet nem bombáztak. (05:32) 1945-ben visszaköltözött a család Debrecenbe. Beszél a háború utáni évekről az újjáépítések nehézségeiről. Édesapja kollégáival együtt 100 hold földet bérelt, hogy megélhessenek. Nehezen éltek, de boldogan, az emberek segítették egymást. (10:02) Beszél a hiperinflációról, a pengő elértéktelenedéséről, a cserekereskedelem kialakulásáról. (11:30) Beszél gyermekkoráról, a debreceni körülményekről. (14:10) A Rákosi-korszakban a debreceni parasztpolgárokból kulákok, osztályidegenek váltak, először az állataikat, majd földjüket, végül egyeseknek a házát is elvették. (15:38) 1949-ben kezdte meg az interjúalany iskoláit. Részletesen beszél diákéveiről, tanárairól. (21:36) Elmondja a B-listázások menetét. (29:06) Beszél a debreceni 1956-os forradalomról. A városban hatalmas tüntetések voltak. A budapesti eseményekről a rádióból értesültek. Hallotta Mindszenty beszédét is. (37:56) Beszél a forradalom leveréséről, arról, hogyan vonult be a Vörös Hadsereg Debrecenbe. (39:26)
Interjúalany: Kovács Csaba István
Felvétel időpontja: 2011. február 09.

Hossz: 00:32:00
00:06 - Gyerekkor, szülők, iskola 01:30 - '56 03:45 - Szórakozás, szakszervezet, felvonulás 07:05 - Zárda, ipari iskola 12:10 - '56, beszolgáltatás, jegyrendszer 17:00 - Utazás külföldre, életkörülmények, munka 27:40 - Rendszerváltoztatás
Interjúalany: Kiss Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. december 17.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:0) a cigányokat ért atrocitásokról a II. világháború alatt, elmondja, hogy nagyanyjáékat hogyan figyelmeztették a csendőrök, hogy meneküljenek (1:50). Szól arról, hogy később hogyan tudták megvenni a házukat (5:30). Beszél dédanyjáról és arról, milyen volt a cigány-magyar együttélés a Horthy-korszakban (6:08). Szól a cigányság szerepéről 1956-ban (8:54), valamint dunapataji gyermekkoráról (11:00). Beszél a Kádár-korszak foglalkoztatás-politikájáról, a cigányság integrációjáról, valamint arról, hogy vetett ennek véget a rendszerváltoztatás (12:26). Beszél a rendszerváltoztatás nagy várakozásairól és csalódásairól, a vagyon elprivatizálásáról, a zöldbárókról (16:00). Elmeséli, hogy nem lépett be az MSZMP-be, belépett viszont a dunapataji újraalakuló FKGP-be, valamint azt, hogy miként került az önkormányzatba (18:45). Felháborodott a cigány önkormányzat kisstílű vitáin, ezért elindult a választáson. Később a Lungo Drom megyei elnöke lett (21:00).
Interjúalany: Ajtai Tibor
Felvétel időpontja: 2011. május 02.