Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
Franciaország
II. világháború
Joszip Broz Tito
Jugoszlávia

Hogyan lettem magyarbarát

2414 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Témakörök: egyházak, kultúra/művészetek
Leírás: Bevezetésképpen gyermek-és ifjú koráról(0:14), s ennek kapcsán Franciaország 2. világháború alatti helyzetéről, illetve Algériáról beszél(2:03). Ezután 1947-ben Magyarországra került, ahol egy premontrei gimnáziumban tanított francia nyelvet. Erről illetve (6:17) a párizsi béke utáni magyarországi állapotokról és a magyar nyelvtanulásról meséli el személyes emlékeit(12:44), majd a budapesti(23:00) illetve belgrádi diplomáciai munkájáról szólva kitér a Magyarország és Jugoszlávia közti hidegháború egyes jelenségeire(25:30). Az interjú 2. felében magyarbarátságáról(33:18), a magyar-francia kapcsolatokról(35:21), az idegen nyelvek tanulásának fontosságáról szól(37:13). Végül francia nyelven fogalmazza meg a mai magyar fiataloknak szóló üzenetét(37:37).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Le Calloc'h Bernard
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: , 1925
Interjúalany foglalkozása: külügyi tanácsos
Felvétel időpontja: 2011. június 06.
Felvétel helyszíne: Pásztó
Interjút készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:57:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, rendszerváltoztatás, kultúra/művészetek
A riportalany beszél a II. világháború családjára gyakorolt hatásáról (6:50). Szól arról, hogy a családja orgonakészítéssel (Angster Orgonagyár) foglalkozott Pécs belvárosában (9:44). Mesél a II. világháború utáni életről, a kommunista diktatúra éveiről (15:35). Beszél az 1956-os forradalomban megélt élményeiről (22:42). Mesél az 1960-as évek helyi kulturális fellendüléséről és arról, hogy a bányászat milyen szerepet játszott a város életében (27:55). A középiskola után a Zeneakadémián tanult tovább. Szól a fővárosi és pécsi kulturális élet közti különbségekről (35:10). Felidézi személyes emlékeit Kodály Zoltánról (40:25). A Zeneakadémia után Vas megyébe került a feleségével. Előbb Sárváron, majd a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban kapott zenetanári állást (44:11). Beszél arról, hogy az 1970-es években Szombathelyen pezsgő művészeti-kulturális élet bontakozott ki, mely nagyrészt Gonda György megyei tanácselnöknek volt köszönhető. Szól a szombathelyi Művészeti Szakközépiskola megalapításáról (54:00). Végezetül szól arról, hogy a rendszerváltoztatást felemás módon, aktív helyi szereplőként élte meg (56:20).
Interjúalany: Deáky István
Felvétel időpontja: 2011. április 12.
Készítette: Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskola, Pécs

Hossz: 00:44:00
Tárgy: egyházak
Az interjúalany beszél származásáról, neveltetéséről és arról, miként döntött a papi hivatás mellett (0:15). Szól arról, hogy vallásos családját nem érték zaklatások, sőt, apja egy kommunista barátja még a plébánia felújítását is megszervezte (3:26). Beszél az 1950-es évek jellegéről, a beszolgáltatásról, a társadalom terrorizálásáról, valamint az 1956 utáni megtorlásokról (5:55). Mesél Regőczi István atyáról, aki a szétrombolt Budapesten szedte össze az árvagyerekeket (9:50). Elmondja nagyapja történetét, aki mindkét világháború után orosz hadifogságba esett, a második során az mentette meg, hogy egyszer visszafordult a rózsafüzéréért (14:45). Beszél az 1956-os forradalom során átélt emlékeiről (18:50), majd a kommunista és a vallási nevelés kettősségéről (24:50). Beszél édesapja katonai szolgálatáról (26:20), majd katonai szolgálatáról, melynek során kispapként a honvédség megpróbálta „átnevelni”, eltéríteni a papi hivatástól (29:14). Szól arról, miként került Szolnokra, és a város „kis Moszkva” címe mellett kevésbé ismert történetére, a város híres vértanúinak életére tér rá (34:35).
Interjúalany: Máthé György
Felvétel időpontja: 2011. május 16.
Készítette: Varga Katalin Gimnázium (Varga Katalin Secondary School), Szolnok

Hossz: 00:43:00
Tárgy: Mindennapi élet , egyházak, kultúra/művészetek
Az interjúalany beszél: 0:00 -tól családjáról, származásáról 02:25-től a vidéki református lelkészek életéről 07:15-től a Nátusról 09:17-től a második világháborús élményeiről 10:15-től az osztályidegen lelkészek és kulákok 1945 utáni körülményeiről 12:28-tól a Nátus háború utáni állapotáról 15:22-től a kisasszondi tanítónőségről 23:58-tól a kántorok lemondatásáról 25:55-től a balatonendrédi nehézségekről 28:32-tól a Pápára kerülésről 30:38-tól arról, hogyan lett matematikatanár 32:50-től a nátisták mindennapjairól 39:42-től a továbbtanulásáról a Kádár-korban
Interjúalany: Varga Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. december 08.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa