0:00 családi háttér, gyerekkor, Budapesten született 5:36 gyermekkorában sokat focizott 6:20 édesapja 1956-ban pont az ÁVO-ban volt katona, de leszerelt a többiekkel együtt, ő mint futballista volt ott, de 1956-ban a rádióhoz vezényelték, ott lőtték agyon a barátját, aznap hazajött 10:16 iskolai élményeiről mesél, autószerelő lett, otthon volt lehetősége látni egy műhelyt 12:19 sportállása volt futballistaként, nem kellett sokat dolgoznia 15:33 focizott és dolgozott az Ikarusban is, végül sikerült lakást kapnia 18:12 a GMK-król mesél, továbbá arról is, hogy minden nyáron el tudtak menni nyaralni 22:18 elmeséli, hogy a rendőrök megverték az egyik barátját 24:58 telefont például nagyon nehezen lehetett szerezni, külön igénylés kellett hozzá, az autóra éveket kellett várni 27:00 beszél a korabeli sportélet, és az állam kapcsolatáról, valamint a fociéletről

Az interjúalany beszél arról, hogy a II. világháborúban fiatal kora miatt szabadcsapat tag lett, majd a pápai ejtőernyősökhöz csatlakozott (0:10). Kétszer szökött meg orosz fogságból, majd magyar fogságba került, hastífuszt kapott, kórházba került (1:30). Fiatalon kellett szembenéznie a halállal, de túlélte, sőt, hazamehetett és leérettségizett (3:20). Ellenállásban szervezkedett 1945 után, sőt, a Bakonyban elfogták, és megfenyegették, hogy apját elviszik, így hagyta magát elvinni (7:00). Az oroszok először Veszprémben hallgatták ki, ahol nem verték, de nem fűtöttek (8:30). Úgy vallatták, hogy mindig ugyanazt kérdezték, és így kerestek "ellentmondásokat". A bíróság biztosított "tolmácsot", de az sem tudott magyarul, így alig értette meg, hogy 10 év javítótáborra ítélték (10:00). Sopronkőhidán és Lembergen át a Burját-Mongol Köztársaság egyik haláltáborában kötöttek ki az erdőirtási területen. A hegyek közötti nehéz munka után térdig érő vízben kellett hazamenni, az emberek elkezdtek meghalni (13:50). Szól arról, hogy mennyire meglepődött a kenyér grammban való számolása miatt, illetve arról, hogy nagyon megbetegedett (19:45). Az őszi orvosi ellenőrzés során 3/4 invalidusnak nyilvánították és elküldték krumplit szedni. Ő megpróbálta megölni magát egy mérgező növénnyel, de a magyar orvos megmentette (22:08). Majdnem száz nagyon beteg társával együtt tutajon úsztatták egy kórháztáborba, ahol már nagyon hideg volt, a holttesteket pedig farkasoknak adták (27:50). Egy ún. invalid kolóniára szállították ezután, ahol összebarátkozott egy orosszal és a konyhára került dolgozni (32:25). Ezután egy mezőgazdasági táborba került, ahol krumplit szedett egy magyar brigáddal (35:00). Elmesél egy epizódot egy matematikus oroszról, aki meg tudott enni egy vödör nyers krumplit, s a táborparancsnoknak jutalmul még egyet adott neki (37:20). Egy orvosi ellenőrzésnél megállapították, hogy már jól van, így visszakerült az erdőirtásra. Hamarosan megint beteg lett, de most nem akarták kórházba engedni, de végül mégis sikerült (42:15). Végül arról szól, hogy egy pakoló brigádhoz került, és ekkorra már kitanulta, hogyan lehet életben maradni a táborban (47:20).

Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan érinti a családját egy az apja által írt, 1956-ról szóló cikk, mesél iskolás éveiről, elmondja, hogy miért tanácsolták el az középiskolából és hogyan lett belőle zenész. 0:5--születés, család, szülei, édesapja hadifogsága; 3:15--milyen problémái voltak az édesapjának 1956 után; 6:15--hogyan éltek a Kádár-rendszerben, mik voltak a korszak előnyei és hátrányai, milyen termékek voltak a boltban, üdülési lehetőségek a korszakban; 14:40--hogyan érinti a családját 1956; 19:1--általános iskolás élményei; 22:38--mi történt vele az álalános iskola elvégzése után, középiskolai évei, hogyan kerül kapcsolatba a zenével, miért rúgták ki az iskolából; 30:30--zenélés és előadőművészet a Kádár-korszakban