Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
cserkészet
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
'50-es évek
leventemozgalom
hadifogság
'40-es évek

Kilenc év a Gulágon

2904 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: 0:00 családi háttér, Budapesten született, de a családja Zala megyéből származik, később Nagykanizsára költözött a család 1:56 12 éves korától levente, de mellette cserkész is volt, a levente-mozgalom katonásabb volt, tartottak légoltalmi oktatást is, később Szálasi mozgósította a leventéket 5:45 ő egy olyan alakulathoz került, amelyet a fronton vetettek be, Marcalinál, de egyetlen puskalövés nélkül hadifogságba estek 7:01 letartóztatják őket azonnal, és a szovjet büntetőtörvénykönyv alapján elítélik őket, szovjet állampolgárokká minősítve a foglyokat, még 1963-ban is kettős állampolgárként kapta meg a szovjet legfelsőbb bíróság döntését, amivel rehabilitálták 9:43 a Gulág a lágerek főhatóságának volt a neve 11:32 a láger egy önálló gazdasági egység volt, katonák irányították, a környező munkahelyekre közvetítették ki a munkaerőt, kötelességük volt a gazdaságos működés 14:18 az élelmezés, és a ruházat, az életkörülmények elégtelenek voltak a túléléshez, 50-60%-os volt a halálozási arány 16:34 a nélkülözések mellett sokan lelkileg vagy szellemileg sem bírták a lágeréletet 18:25 a lágerban megtanult oroszul, később tolmácsolt is, és megtanult írni-olvasni orosz nyelven 19:36 a táborban beszélgetőtársa volt Szolzsenyicin is 22:17 a magyarokkal való találkozási lehetőség kevés volt, a rabok között viszont mindig létezett az összetartás 23:18 2002-ben végigjárta azokat a helyeket, ahol Ukrajnában 18-20 évesen raboskodott, de a táborok nyomát eltüntették 25:40 a lágerben a honvágy volt a legnehezebb, ez akkor tört rá az emberre, amikor volt ideje elgondolkodni 27:13 többször volt a tábori élete során kórházban, az első öt évben háromszor kapott vérhast, később már jobban megedződött 28:16 csak hazaérkezésekor tudta meg, hogy a családja megvan még, eleinte attól féltek, hogy nem kiszabadulnak, hanem jobban eldugják őket 31:57 1953. december 1.-én érkezett meg Nagykanizsára, de már júliusban Lembergen voltak, a várakozás oka az volt, hogy Rákosi eleinte nem akarta befogadni őket 33:12 magyar földre lépve rögtön gorombáskodtak velük, kutyás és géppisztolyos őrök várták őket 34:53 a család előbb megtudta, hogy él, mert valahogy sikerült egy levelet elküldenie 36:20 hazaérkezésekor nekiállt az emlékiratai megírásának, meg akarta örökíteni mindazt, amin keresztül ment 38:20 hazatérése után könyvelőként helyezkedett el, később leérettségizett, pénzügyi szakvizsgákat tett 39:13 az 1956-os eseményekre emlékezik vissza, elsősorban a rádió és a különböző újságok tudósítottak a budapesti eseményekről, Nagykanizsán viszonylag csendben teltek a forradalom napjai 40:52 ő a nemzeti bizottság tagja volt, a közeli községekbe ment ki, és a közellátás zavartalansága érdekében felmérte, hogy milyen tartalékai voltak a településeknek, később ezért a szerepéért kirúgták az állásából, de sikerült visszakerülnie 41:59 mint volt fogolyt, figyelemmel követték, hétköznapi emberként élte az életét a továbbiakban
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Rózsás János
Interjúalany lakhelye: Nagykanizsa
Interjúalany született: Budapest, 1926
Interjúalany foglalkozása: tolmács, író, könyvelő
Felvétel időpontja: 2010. október 15.
Felvétel helyszíne: Nagykanizsa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél a második világháborúról és miskolc június 2-i bombázásáról (1:00), majd arról, hogyan fejezte be jogi tanulmányait és helyezkedett el a miskolci Kereskedelmi Kamaránál és pár nappal később hogyan vitték el dolgozni (2:48). Szól az útról egy német katonavonaton, majd arról, hogyan építettek erődöt Erdélyben, s hogyan mentek át a Felvidékre, mikor az oroszok megjelentek (4:55). Beszél sacai kiképzésükről, melynek során majdnem ő ő kapta meg kezelésre a Faust-gránátot. Végül egy másik ember próbálta ki, viszont rosszul működött, így leszakította a két kezét (7:30). Elmeséli, hogyan vándoroltak a Felvidéken a frontot követve, majd végül vitték ki őket Csehországba (11:28). Útközben a partizánok megtámadták egyszer a vonatot (14:00). Húsvétkor Túrócszentmártonban találkoztak az egyik Kossuth rokonnal, aki Németország felé haladtában mind az ötüknek ajándékozott 100-100 szlovák koronát (16:12). Márciusban a német katonák március 15-i ünnepséget rendeztek a magyar katonáknak (18:00). A háború hivatalos befejezése után is folytatták a harcot a csehországi német csapatok, bár az ő magyar osztaga felvette a kapcsolatot a partizánokkal (18:50). Közelről látta, ahogy egy partizán kivégzett egy német tisztet (20:00). Az őrségben látta, ahogy magyar tábornokokat visznek el orosz autókon (21:30). Május 15-én fogságba estek, majd különböző csehszlovákiai helyszínek után Romániába került hadifogságba (22:30). Ott tudták meg, hogy össz-szövetséges rendelet, hogy nem lehet több hadifoglyot ejteni, a meglévőket pedig el kellett volna engedni. Közben tífuszt is kapott, így hazaengedték szeptember 5-ére (24:40). Elmeséli, hogyan töltötték a karácsonyt 1944-ben: hüvelyeket és kézigránátot akasztottak a fára, illetve valami bon-bont is kaptak, de a tisztek egy részét elsikkasztották (26:52). Szól a zsold mennyiségéről és arról, hogy legtöbbször nem lehetett elkölteni (28:30), valamint arról, hogy miként lett szakaszparancsnok (29:05). Beszél a tetvek elleni harcról, és a németek kiváló tetű-ellenszeréről (30:00), valamint arról, hogyan viselkedtek velük szemben az orosz és román katonák (31:44).
Interjúalany: Dr. Ujj László
Felvétel időpontja: 2010. november 26.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany 1924-ben született Hetényben (Szlovákia). Az egész család földműveléssel foglalkozott. Az interjúalany iksolát helyben járta, heti kétszer kellett szlovákul tanulnia. (02:54) A faluban szinte mindenki református vallású volt, csupán egy-két katolikus és zsidó család lakott itt, a zsidókat a II. világháború alatt elhurcolták. Az I. bécsi döntéssel a falu visszakerült Magyarországhoz, ezt mindenki örömmel fogadta. (02:54) Férje híradós katonaként szolgált a II. világháborúban. A német megazállás alatt az interjúalany családjánál is német tisztek voltak elszállásolva. A harcok során készer foglalták el az oroszok a falut. Az interjúalanynak nem esett bántódása, de sokakat zaklattak. (06:40) 1945 januárjában a Nyilasok Németországba kezdték telepíteni a fiatal magyar lányokat, hogy "megőrizzék őket egészséges anyáknak". Összesen 22 lányt vitek el a faluból. Németországban katonai kiképzést kaptak, katonaként bántak velük. (11:54) Sikerült fenntartaniuk vallásos életüket egymás között. Számos más egyéb nemzetiségűekkel voltak összezárva. (20:20) Beszél a Németországot ért bombázásokról, a háború végéről. A terület angol megszállás alá került, a katonák kedvesek voltak. (25:08) A hetényi lányok a kassai leventékkel tudtak hazatérni. (26:40) Beszél a hetényi vallási életről. (28:12) Elmondja a csehszlovák-magyar lakosságcsere menetét. Mindenkit rosszul érintett, hogy el kellett hagynia lakóhelyét. Többen később visszajöttek. Az interjúalany szüleit is áttelepítették. A magyarok helyére szlovákokat költöztettek, főleg Békéscsaba környékéről. (29:40) 1952-ben indult meg a TSZ szervezése, az interjúalany családjától is elvették a földjüket, állataikat. Az interjúalany 1979-es nyugdíjazásáig a TSZ-ben dolgozott. Véleménye szerint a feloszlás előtt már jól működött a TSZ. (34:12)
Interjúalany: Sebők Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél arról, hogy Csehszlovákiához került szülőfalukból kitelepítették édesanyjával és a nővérével együtt 1922-ben (0:05). Rátér arra, hogy katonai szolgálata után rögtön behívót is kapott a háború miatt, így 5 méterig volt csak szabad (4:30). Beszél arról, hogy a Poroszlóra dobott egyetlen bombát percekkel kerülte el, és vendéglátói házát zúzta porrá (6:15). Szól arról, hogy Szombathelyen nem a kijelölt óvóhelyre ment be, hanem a közlegényekébe, ezzel szintén megmenekült a haláltól, mert a másik telitalálatot kapott (9:28). Elmeséli, hogyan került először barátságos jugoszláv partizánok fogságába, majd oroszokéba, akik elvették a csizmáját és a menyasszonya fényképét. Jelentette az altisztnek, aki tüstént visszaszerezte a tulajdonát (16:12). Elhurcolták Romániába, mert elhitték, hogy nemsokára hazamehetnek. Az óráját halvára és szalonnára cserélték, ezért betegek lettek (24:28). Szól arról, miként bújtak el egy kenyérmedencében, amíg a transzportok elmentek, de augusztus 20-án lelepleződtek, 10 nappal a transzportok leállása előtt (26:30). Szól arról, hogy egy hatalmas erdőbe kerültek a Szovjetunióban, ahol tőzeget kellett termelniük. Látott egy korábbi magyar foglyot, aki ülve halt meg az erdő közepén (29:00). Szól arról, hogy volt lehetőség cserépkályha szakértőnek jelentkezni, és fel is vették. Egy görögkatolikus pap kezét is feltette, így mentve meg a 3 gyermekes apa életét (31:52). Szól arról, hogy cserépkálhájuk szétrobbant egy komolyabb megterhelés alatt (37:00). Orosz tisztjük tajtékzott a dühtől, de gyorsan lecsillapodott és megkínálta őket cigarettával, mert ilyen lobbanékony az orosz lélek (39:45).
Interjúalany: Kavecz László
Felvétel időpontja: 2011. május 18.