A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról

Az interjúalany beszél iskolai végzettségéről (0:38), zenész édesapjáról (3:09), zenei pályafutásáról (4:17), egyéb területeken végzett tevékenységéről (7:24), a cigányság hátrányos megkülönböztetéséről (12:35), a cigányzene múltjáról, jelenéről és jövőjéről (13:35), a közveszélyes munkakerülésről (19:20), a roma holokauszttal kapcsolatos családi emlékekről (21:47), az interjúalany által a témában készített filmről (24:04), végül a Kádár-korszakban működő besúgókról (27:21).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az ortodoxiáról és a kóservágás nehézségeiről, valamint arról, hogyan költöztek Budapestre 1927-ben, és arról, hogy amíg édesanyja élt, betartották a vallási előírásokat, pedig nem volt könnyű a fővárosban (0:20). Szól arról, hogy a Rákosi-rendszerben nehéz volt a hitet megtartani, valamint arról, hogy azért jöttek fel Budapestre, mert édesapja szakmájából nehéz volt vidéken megélni. Szól továbbá az életkörülményekről és a lakáskörülményekről (7:30). Szól családja névváltoztatásairól, valamint arról, hogy első férjét besorozták, és nem jött vissza a háborúból (14:32). Beszél a holokausztról és Szálasi proklamációjáról, valamint arról, hogy egy bombatalálat miatti ijedtségben szülte meg gyermekét, a felügyelő tiszt felesége pedig alig akarta hívni a mentőket (16:25). Szól arról, hogy népes családjából ő, három nővére és a bátyja túlélte a holokausztot, de a bátyja az utolsók között jött haza az orosz hadifogságból (24:12). Szól arról, hogy milyenek voltak az életkörülmények az 1950-es években, arról, hogy nem tapasztalt antiszemitizmust a kommunista rendszerben, és arról, hogy alapvetően szerette azt a rendszert (25:10). Beszél arról, mit gondol Izrael államról és arról, hogy 1989 előtt nem tudott kilátogatni (29:30). Végül pártbizottsági munkájáról szól, és arról, hogy életjáradékot kap a II. világháború alatti szenvedéséért (33:45).

0:00 családi háttér 4:30 annyira szegények voltak, hogy tbc-s lett, ezért keveset tudott iskolába járni, házasságkötéskor is alá kellett írnia a férjének egy papírt, hogy tud arról, hogy tbc-s 7:20 a férje az első kórházvonattal jött haza, ő is TBC-t kapott, így kezdődött az ismeretségük 10:00 a férje is, és ő is párttag volt 13:24 a rendszerváltoztatás nem változtatott sokat az életükön 15:24 három gyermeke született, és három unokája van

Az interjúalany beszél szülei és nagyszülei sorsáról, elmondja, hogy hogyan érintette őket a II. világháború és a munkaszolgálat. Elmeséli, hogy ő személyesen milyen módon került kapcsolatba a zsidó vallással és hogyan lett belőle rabbi. Szól rabbiként végzett munkájáról, házasságáról és az ortodox zsidó neveléssel kapcsolatos nézeteiről is. 0:22--nagyszülei, szülei, nagyapja munkaszolgálata; 8:58--anyja II. világháború utáni sorsa, neveltetése; 10:42--az interjúalany iskolái, hogyan került kapcsolatba a zsidó vallással; 15:30--hogyan lett az izraeli hadserg önkéntes katonája az öbölháborúban, hogyan tanulta a vallásosságot egy izaeli zsidó családnál, egy izraeli egyetemen folytatott tanulmányai; 19:0--tanulmányai a magyar rabbiképzőben; 21:20--házassága, gyermekei; 29:9--miért nem tért vissza Izraelbe

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a gépek iránti szeretetéről, játékairól (0:10), majd rátér a II. világháborúra, amiben sofőrként teljesített szolgálatot, majd Németországba ment a fronttal. Közben egy jóindulatú nagyságos asszonynál cselédkedő lánynak kezdett udvarolni (2:05). Először amerikai, majd orosz hadifogságba került (7:30), hazajövetele után pedig megházasodott, négy gyermek édesapja lett (9:40). Beszél különböző munkahelyeiről, nyugdíjba meneteléről (16:34). Szól a korabeli szórakozási lehetőségekről, a moziról, a tánciskoláról és feleleveníti, hogyan várták a lányokat a varrodából kijönni (21:20). Beszél a párttagságáról, apósa barátságáról Veres Péterrel, valamint arról, hogy mindent megtett fiai látókörének tágítására (26:20). Beszél az 1956-os forradalom eseményeiről, arról, hogyan védelmezte a kombájnokat a gépállomáson, illetve arról, hogyan dobálták be mégis az állomás ablaikait (31:45). Beszél a Kádár-korszak létbiztonságáról (34:55), majd Erdély szeretetéről, és arról, hogy a revíziós gondolat milyen zsákutcákba kergette a XX. századi Magyarországot (36:10). Végül a mostani politikai helyzetről szól és a fiatalok neveléséről (40:14).

Az interjúalany beszél családja eredetéről, a névváltoztatásról, valamint arról, hogyan telepedtek le Újpesten, ahol édesapja kisiparos volt. Elmeséli, hogy nem nagyon találkozott antiszemitizmussal 1941 előtt, de megvonták tőle a tandíjmentességet a polgári iskolában, mert nem állt fel a himnusz éneklésénél. Szól arról, hogy a nyilasok kényszermunkára vitték egy laktanyába édesapját, majd arról, hogy őket csillagos házba zárták. Először romeltakarítási munkákban segíettek, hogy ne vigyék el őket, de mégis elvitték. Először a téglagyárban dolgoztak, majd Németországba vitték őket. A háború után nehezen kapták vissza lakásukat, mert már laktak benne. Szól arról, hogy milyen munkahelyeken kezdett dolgozni, és arról, hogy ott nem tapasztalt antiszemitizmust, sőt, egy nagyon kedves sváb lánnyal dolgozott együtt. Beszél arról is, hogy járt Izraelben, de nem akart ott letelepedni, de ha fiatalabb korában hallott volna a lehetőségről, lehet, hogy úgy döntött volna. Arról is beszél, hogy bár nem volt sok zsidó barátja, azt elképzelni se tudta volna, hogy keresztényhez menjen hozzá. Végül arról beszél, hogy a rendszerváltoztatás nem hozott különösebb változásokat az életében, és arról, hogy a magyar államtól életjáradékot kap, Németországtól pedig nyugdíjat.

Az interjúalany a felmenőiről(dédapjáról, nagyapjáról)az ő mindennapjairól mesél(1:22).Nagyapja nem csak hazájában, hanem a világon mindenhol festett, szobrászkodott - sőt szőnyegeket is tervezett, készített(17:04).Nagypja sokat festett az első világháborús harctereken, a látvány nagyon megvieslte - 1920-ban meg is halt(20:56).Édesapja mérnök lett, nem nagyon örökölte apja művészi hajlamait. Bár sosem politizált, a háború után B-listázták, kirúgták munkahelyéről(23:30).Az interjúalany gödöllői lokálpatriótának vallja magát, hiszen ide járt általános iskolába, gimnáziumba. Ezzel kapcsolatban a helyi oktatási rendszerről is mesél(27:00).A Budapesti Műszaki Egyetemen mérnöki diplomát szerzett, utána egy ideig Budapesten is dolgozott, majd egy gödöllői szakmunkásképzőben vállalt tanári állást. Ezzel kapcsolatban tanári élményeiről mesél(28:25).Majd szintén a BME-n mérnök-tanár képesítést szerzett, másodállásban a Műszaki Egyetemen tanított, közben egyetemi jegyzeteket írt(31:06).1990-ben Országgyűlési képviselő lett az MSZP színeiben. Ez a történet a KISZ-től indult, az interjúalany ezt adja elő(31:59).Korábban megismerkedett Demjén Pállal, aki szinte minden rendszer az ellenségének tekintett. Ismerte Péli Tamás cigány származású festőt is. Ezzekkel a személyekkel kapcsolatban meséli el emlékeit(41:10).1994-ben egyéni képviselő lett, ennek lejárta után önkormányzati a választásokon is elindult(43:08).

00:00-00: 50 Születési körülmények. 00: 51 -01: 58 Gyerekkor. 01: 59 -02: 31 Szülei foglalkozása. 02: 32- 03: 24 Iskola. 03: 25- 03: 53 Katonaság. 03: 54- 04: 55 Az 1950-es évek. 04: 56 -08: 20 Az 1956-os forradalom. 08: 21 – 11: 20 Pesti események. 11: 21-12: 48 Dunaújváros. 12: 49-14: 00 Szocialista város. 14: 01 – 14: 56 Sztahanovista-ünnep. 14: 57 -16: 50 KISZ tagság. 16: 51 -18: 56 Szórakozás, koncert. 18: 57- 23: 48 Labdarúgás. 23: 49 -25: 45 Katonaság. 23: 48 - 26: 54 Házasság. 26: 55-27: 30 Templomba járás. 27: 31 -28: 34 Falusi búcsú. 28: 35-29: 39 Kádár-korszak. 29: 40 -30: 20 Rendszerváltoztatás. 30: 21 -30: 55 Nyugdíjas évek. 30: 56- 31: 56 ’90-es évek, párttagság kérdése. 31: 57-33: 14 Szocializmus. 33: 15- 35: 06 A régi rendszer hibái. 35: 07 -36: 09 Unokái. 36:10 : 37:47 Életének legszebb időszaka.

Az interjúalany beszél családi hátteréről (0:16), amjd arról, hogy milyen materialista nevelést kapott tanulóévei alatt, például az evolúció tanáról (1:35). Szól arról, hogyan találkozott a Hit Gyülekezetével egy barátja révén és miként tért meg (06:40). Szól az istentisztelet körülményeiről a Kádár-korszakban (12:00), valamint arról, milyen támadásoknak voltak kitéve az állam részéről: megfigyelések, zaklatások, szondáztatás úrvacsora után (15:00). Beszél a megfigyelők és besúgók rendszeréről, a kisegyház megfigyeléséről (19:50). Szól a vallásszabadság értékéről, amit igazán csak az tud elismerni, aki meg volt tőle fosztva. Kifejezi reményét a 2011-es országgyűlési vita helyes kimeneteléről (22:00). Beszél arról, hogyan gyarapodott az egyház az elnyomás éveiben, hogyan tudtak evangelizációs tevékenységet folytatni (23:46), és arról, hogyan támogatja ő az egyházat (29:50). Végül a Hit Gyülekezete különleges szerepéről, az általa képviselt erőről szól (32:46).

Az interjúalany beszél evangélikus lelkész édesapjáról, a Teológiai Akadmémia elvégzéséről Budapesten, valamint arról, hogy miért választotta ő is a lelkészi hivatást (0:04). Szól arról, hogy miért döntöttek úgy a gödöllői ellenzékiek, hogy meghívják képviselőjüket, Cserbenka Ferencnét előadásra. A nehezen összehozott találkozó során a hölgy visszautasította az állítást, hogy a népet szolgálja, hanem inkább a pártot. Felháborodásában levelet írt, ami meg is jelent, a hölgy lemondását követelve, 56-ot forradalomnak nevezve (2:50). Végül az Elnöki Tanácsot kérték, hogy írjon ki referendumot a visszahívhatóságról, ami végül nem valósult meg, de a hölgy lemondott mandátumáról (8:20). Ezután előrehozott választásokat tartottak a gödöllői választókerületben, amit az interjúalany a Fidesz-MDF-SZDSZ színeiben megnyert. Így került be az Országgyűlésbe az első ellenzéki képviselőként (10:45). Szól első törvényjavaslatáról, október 23-a munkaszüneti nappá tételéről. Ezt a kommunista rendszer utolsó országgyűlése elvetette, de az első demokratikus első ülésén elfogadták. Arról is szól, hogy az utolsó kommunista kormányülés vendégeként kieszközölte a Grassalkovich-kastély felújítását (12:20). Szól arról, hogy milyen szerepe volt a Dunagate botrány felgöngyölítésében, hogyan jutottak be a Belügyminisztériumba kamerával, és ez hogyan vezetett a miniszter lemondásához (16:40). Szól arról is, hogy mik voltak ennek a következményei, hogyan segítette a demokratikus átalakulást (21:35). Beszél az ügynöktörvény létrejöttéről, hatásairól, arról, hogy mi volt Horn Gyula érintettsége, és arról, hogy mi az ügynökügy jelenlegi szabályozása (23:50). Beszél arról is, hogy miért nem politizál már (28:45), valamint arról, hogy miért szakadt szét az ellenzék az országban és Gödöllőn (30:50). Szól az anyaotthon megteremtéséről, a magzatvédelem fontosságáról és a politikusok megalapozatlan és határozatlan problémakezeléséről (33:12). Végül legújabb bővítési terveiről és a börtönmisszióról szól (36:05).

Az interjúalany beszél arról, mi indította a papi pályára, és milyen iskolákba járt (0:30). Beszél a puha diktatúráról, és arról, hogy milyen változásokat hozott a Rákosi-rendszer üldözéséhez képest, ugyanakkor még 1971-ben is börtönbüntetést kaptak regnumiak (1:38). Szól a Kádár-korszak megszorításairól, az állami hitoktatási engedélyekről, a templomépítés korlátozásairól, a cenzúráról (3:50). Szól az Állami Egyházügyi Hivatalról, és sokáig első emberéről, Miklós Imréről (6:50). Beszél arról, hogy falun könnyebb volt felmorzsolni a vallásosságot, mint városban, ugyanakkor ott gyorsabban szüntették meg a hitoktatást (10:26). Szól a békepapokról (11:55), és arról, hogy ő mikor került először összetűzésbe a hatalommal (14:48). Beszél arról, hogy könyveket akartak vinni Erdélybe, de a határon elkapták őket (16:00). Szól arról, hogy az állambiztonság be akarta szervezni, mikor lehetősége nyílt a Szenföldre látogatni 1986-ban (17:30). Szól a besúgók és lehallgatások rendszeréről, ennek fenntartási költségeiről (20:50). Szól a rendszerváltoztatásról, mikor egyik korábbi zaklatója "időpontot kért" tőle, és aggodalmát fejezte ki. Erre azt tanácsolta neki, imádkozzék Szent Ambrushoz (26:10). Szól arról, hogy a rendszerváltoztatás közeledtével egyre kevésbé ellenőrizték (27:50), majd arról, hogy a hitélet megújult 1989 után. Még egyik régi zaklatójának a lánya is azt a helyet kereste nála, ahol titokban megkeresztelte a nagyanyja a kommunizmus idején (30:28). Végül Szent Ágoston szavaira hivatkozva úgy véli, hogy a nagy szabadság is rosszra vezetett a rendszerváltoztatás után (31:40).

Az interjúalany beszél arról, hogyan hívta konspirációs beszélgetésre a piarista gimnáziumból a Gellérthegyre Kovács László káplán. Nemcsak a bázisközösségről, hanem arról is beszéltek, hogyan kell lerázni a belügyi megfigyelőket (0:35). Szól arról, hogy nem csak keresztény közösség voltak, de itt nyilvánosságot kapott például 1956 is. Eldöntötte, hogy Szegedre megy kispapnak (6:00). Felvették Szegedre, de rögtön el is vitték katonának Nagyatádra. Leszerelés után még egy évig Budapesten maradt a közösségben (10:00). A szemináriumban alacsony szintű volt a képzés (13:38), el is bocsátották, csak a kalocsai érsek közbenjárására maradhatott bent (15:08). Diakónus-szentelése helyett ismét el akarták bocsátani, a kispapok szolidaritást vállaltak vele, de ezúttal tényleg elbocsátották (18:55). Társai is el akartak jönni, de lebeszélte őket, mert ezzel csak az állam dolgát könnyítenék meg (22:20). Ezután sokat barangolt az országban, mert ekkor egyre inkább Bulányi-ellenes fordulatot vett a közélet, és sehol nem fogadták szívesen. Bulányi atya egyik barátjához irányította, ahol sokáig élt. Végül a csehszlovákiai földalatti egyházban akarta magát felszenteltetni, de végül úgy döntött, hogy laikusként akarja a közösséget szolgálni (24:20). Sok munkahelye volt, de gyakran kirúgták, vagy megtiltották neki, hogy fénymásolót használjon (35:30). Végül a Bulányi-féle mozgalomról, annak szerepéről, valamint a rendszerváltoztatás utáni karrierjéről szól (40:00).

Az interjúalany elmeséli, hogy a családja hogyan költözött át Lengyelországból Magyarországba és hogy hogyan élték meg a gettóban a II. világháborút, illetve az oroszok bevonulását. Beszél életkörülményeikről, az általuk tartott zsidó szokásokról és testvére 1956-ot követő disszidálásáról is. 0:20--családja, hogyan került át családja Lengyelországból Magyarországra, az általuk a családban használt nyelvek, vallásosságuk, milyen körülmények között éltek, mivel foglalkoztak a szülők; 3:40--testvére disszidálása, édesapja halála, gyermekkora, a helyi zsidó közösség működése; 6:19--milyen emlékei vannak a gettóról és az antiszemitizmusról; 7:17--szülei iskolája, munkája, melyik hitközségnek voltak a tagjai, milyen zsidó szokásokat tartottak; 9:24--a gettóban töltött napok, a szovjetek bevonulása; 12:8--hogyan indult újra az élet az oroszok bevonulása után, miért nem disszidáltak 1956 után ők is; 14:12--hogyan ismerkedett meg a férjével, házassága; 17:24--mit dolgozott a szocializmus időszaka alatt, hogyan élte meg ezt az időszakot, milyenek voltak az élet-, és lakáskörülményeik ekkoriban; 21.20--külföldi rokonok; 22:23--hogy viszonyult Izrael állam létrejöttéhez, miért nem tudtak kivándorolni ide; 24:30--véleménye a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany mesél az 1956-os eseményekről, melyeket a szegedi texilipari technikum tanulójaként élt át. Elmondja, hogy munkája mellett hogyan sikerült megszereznie a jogi diplomát, és hogyan került a helyi tanácsba dolgozni. Szól arról is, hogy tanácsi dolgozóként hogyan segítettek az Erdélyből Magyarországra menekülő magyaroknak. 0:11--születése, szülők, felmenők; 2:49--emlékei az 1956-os szegedi eseményekről; 8:31--továbbtanulása, katonaság; 10:37--házassága, munkája, hogyan tanult tovább; 12:0--párttagsága, politikai meggyőződése; 16:4--milyen volt a marxista egyetem; 19:12--munkája a csongrád megyei tanácsban, hogyan segítették az Erdélyből átmenekülő magyarokat; 28:5--milyen társadalmi munkát végez manapság, milyen hobbiai vannak; 30:50--mennyire szabadon végezhette a munkáját a Kádár-korszak idején, a tanács működése, mennyiben tartja megfelelőnek a mai önkormányzati rendszer működését; 35:17--mi változott a tanács életében a rendszerváltoztatás idején .

0:00 a nyolcvanas években tagja volt a Dialógus Békecsoportnak, előbb Budapesten majd Szombathelyen a főiskolán 3:10 a Dialógus alapvetően egy békemozgalom volt, amely az atomfegyverek ellen tiltakozott 5:40 Szombathelyen teljesen nyíltan csinálták a mozgalmat, mesél az ellenük folyó megfigyelésektől, a főbérlőiket zaklatták, a klubjukat be kellett zárniuk 7:38 őt személy szerint nem érte sok kellemetlenség, de behívták beszélgetni a rendőrségre, egy évig szüneteltette a főiskolai éveit, akadályozni próbálták az elhelyezkedését, lehallgatták a telefonját és lemásolták a levelezését, őt összesen nyolc ember figyelte 11:42 mesél a látványos akcióikról 13:56 1985 körül a csoport tevékenysége elsorvadt, részben a zaklatások miatt, részben pedig a vezetői ellentétek miatt 15:03 a rendszerváltoztatást érdeklődve figyelte, de nem kapcsolódott be; a diákok számára azonban a saját dokumentumaival tudja illusztrálni a szocializmust

Az interjú három nagy témakör köré szerveződik: 1. fiatalkori generációs lázadás rendszerellenes politikai felhangokkal (alternatív zenekarok és életformák), 2. a nyolcvanas évek második felének ellenzéki tevékenységei (tüntetések – az 1986-os „lánchídi csata”; egyetemi – főiskolai körök: Agria Kör, Jászi Kör; erdélyi és lengyelországi utazások) illetve 3. a rendszerváltoztatás (1988/1989 Egerben). Az interjú első harmada a lázadó gimnazista évekről szól (a csövesek, punkok, autóstoposok világa). Az interjúalany aláhúzza ennek a tinédzserkori lázadásnak a politikai vetületeit, a paradox módon a mainál politikusabb ifjúsági közéletet a cenzúra ellenére. Ma már látszik, hogy egy szűk kör volt csak politikailag aktív, de akkor nekik úgy tűnt: ők a többség, „mi vagyunk a nép”. Beszél az előfelvételis katonaidejéről, a néphadsereg bornírt világáról, elavult fegyverzetéről, a hidegháborús éveket idéző ideológiáról, ostoba jelszavakról. A laktanyában vesz részt az 1985-ös választásokon: szó esik az egypártrendszer választási komédiájáról és elmeséli, milyen underground gesztussal húzták ki a hozzá hasonlóan gondolkodókkal a választólapról Kádár János nevét és írták a helyére Nagy Feróét. Az interjú következő tematikai egysége a 80-as évek második felének története: az 1986. március 15-i tüntetés és a tüntetők elleni rendőri erőszak a Lánchídon, az Erdélybe és Lengyelországba járás mint ellenzéki gesztus és romantikus-groteszk kalandok színtere, az Agria Kör tevékenysége Egerben és a Jászi Kör tevékenysége Debrecenben. Az interjú utolsó harmada a rendszerváltoztatás egri eseményeit beszéli el: tüntetés és ülősztrájk a Munkásőrség feloszlatásáért, a Lenin – szobor becsomagolásának happeningje. 0:15--fiatalkora, az akkori könnyűzenei élet, hogyan látták ő és társai a korabeli politikai életet; 10:52--katonaévei, katonaemlékei; 14:30--hogyan zajlott a korabeli tanácsválasztás és pár társával hogyan űztek gúnyt a szavazásból; 18:10--főiskolás évei, részvétele az 1986-os lánchídi csatában; 27:59--az egri Agria Kör megalapítása, mi volt a tevékenységük, milyen közéleti kérdésekkel foglalkoztak; 33:10--milyen benyomási voltak, amikor először utazott ki Romániába; 38:52--milyen benyomások érték lengyelországi útja során; 42:15--milyen megmozdulásokon vett részt az 1980-as évek végén, hogyan csomagolták be Lenin szobrát; 47:55--miért nem lépett politikai pályára a rendszerváltoztatás idejében

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan került a gyógyszerész pályára az 1960-as években, és hogy milyen átalakítások zajlottak ekkor a gyógyszeriparban. Beszél az 1950-es években lezajlott patikaállamosításokról, illetve szól a rendszerváltoztatást követő patikaprivatizációban betöltött szerepéről is. 0:13--származás, család, iskolái, hogyan utasították el a tanári pályára való jelentkezését, és hogyan sikerült továbbtanulnia, egyetemi tanulámányai; 2:23--a Gyógyszertár Vállalat megalakulásának és a korábbi patikaállamosításoknak a története; 6:4--hogyan alakult át a gyógyszerészet az 1960-as években és milyen munkákat végzett pályakezdőként, majd elismert gyógyszerészként; 8:48--részvétele a patikaprivatizáció kidolgozásában és a magángyógyszertárak megindításában; 13:39--a pécsi gyógyszertár vállalat; 15:10--hogyan élte meg az államosításokat, mi történt az államosított patikák dolgozóival; 18:7--az 1960-as modernizáció hatásai és következményei; 23:30--mennyire elégedett a pályájával

Az interjúalany mesél nagyszüleliről és szüleiről, valamint az egykori hajdúböszörményi és debreceni zsidó közösség működéséről. Elmeséli, hogy családjában hogyan tartották a hitüket, és hogyan nevelték a zsidó szokások előírásainak megfelelően a gyermekeiket a szocializmus időszakában is. 0:24--szülők, nagyszülők, foglakozásuk, származása, lakóhelye; 8:30--hogyan tartották a hitüket (pl. öltözködéseben, hajviseletben), és mivel foglalkoztak, hogyan tartották a család többi részével a kapcsolatot; 11:38--érték-e gyermekkorában antiszemita hatások, milyen nyelveket beszéltek a családban; 13:25--milyen emlékeket őriz a szocializmus időszakáról, hogyan tudták elkerülni a gyermekeik a vallásuk miatti konfliktusokat az iskolában; 18:55--házassága; 19:41--véleménye a kitelepülésről, és viszonya Izrael állam létrejöttéhez

Az interjúalany 1948-ban született Budapesten. Beszél iskolai éveiről. Egész életét meghatározta a Fazekas Gimnázium, a kiváló pedagógusok. (06:52) Az ELTE matematikus szakát kezdte el több volt gimnáziumi osztálytársával együtt. (07:50) Rájött, hogy a matematika nem neki való, ezért 1974-ben beiratkozott a Zeneművészetire, zenetörténésznek tanult. (08:52) Közben jótékonykodott, ellenzéki politikai mozgalmakban vett részt. Több neves ellenzékit ismert meg, egyesekkel ma is tartja a kapcsolatot. (14:46) A SZETA (Szegényeket Támogató Alap) alapító tagja (1979). Itt közelebbről megismerte a szociológusok munkáját, szemléletmódját. (18:52) Ismerte Demszky Gábort, részt vett a szamizdat könyvek kiadásában. A rendőrség egyszer ki is hallgatta. (22:50) Benne volt a Duna-körben. Beszél a Bős–Nagymaros körül kialakult politikai vitákról, tiltakozásokról. Az egyik tüntetésen ismerkedett össze Sólyom László későbbi köztársasági elnökkel. (31:20) Kapcsolatban volt a Szabad Kezdeményezések Hálózatával, amelyből később kialakult az SZDSZ. Elmondja a szervezet létrejöttének eseményeit, a kialakult célokat. (37:34) Beszél az első nagy ellenzéki tüntetésekről. A rendszerváltoztatás előtti években már a nemzeti ünnepek előtt letartóztatták az ellenzéki vezetőket. (41:06) 1988 tavasza, Kádár leváltása után lehetett biztosan érezni, hogy szétesik a rendszer. (43:22)

Az interjúalany elmeséli, hogy Nagybaracskán nőtt fel rác és részben bunyevác származású családban (0:30). Paraszti származása miatt a jó jegyei ellenére sem vették fel, így kereskedelmi iskolát végzett, majd kormányőr lett a Belügyminisztériumban (2:25). Szól feleségével való megismerkedéséről és arról, hogy hat nappal később megkérte a kezét. Később a gödöllői önkormányzat népjóléti irodáján dolgozott (4:02). Az 1994-ben megalakult Cigány Kisebbségi Önkormányzatban nem roma létére választották be. Szól a cigányság számára szervezett oktatási programról (7:15). Rátér a kulturális eseményekre, a zenekarokra, és a munkásságuk által felfedezett cigány fiatalok sikereire (12:00). Mesél az elmúlt évtizedek CKÖ-választásairól, arról, hogy 2006-os vereségük után megszervezték a Gödöllői Kulturális és Szociális Közhasznú Egyesületet, hogy folytathassák a munkát (17:30). Szól az Élelmiszerbank által juttatott adományok kiosztásának megszervezéséről, ennek bürokratikus és finanszírozási kérdéseiről. Az összes vizsgálat során eddig egy liter eltűnését regisztrálták (19:50). Szól arról, hogyan választják ki a támogatott családokat, hogyan épül fel a helyi cigány közösség, a kisebbségi önkormányzat, valamint arról, hogy milyen az ellenzékük (30:05). Végül arról szól, mikor és hogyan ismerkedett meg a cigány kultúrával és hogyan lett "tiszteletbeli cigány" (32:50).

Az interjú mesél a rendszerváltoztatás időszakáról, amelyet az MSZMP reformszárnyának tagjaként, illetve a MSZP alapítójaként élt meg. Elmondja, hogy mit ítél a szocializmus pozitív, mit pedig negatív vonásnak, illetve szól a rendszerváltoztatás előjeleiről, illetve következményeiről is. 0:15--munkája a televízióban; 4:38--mi történt vele a rendszerváltoztatást megelőző években, hogyan érezték meg a rendszerváltoztatás szelét; 17:14--hogyan volt érzékelhető a változás a megyei pártvezetésben; 19:45--a Nemzeti Kerekasztal tárgyalások a megyében, az első szabad választások; 22:50--az MSZP megalakulása, ennek következményei; 27:40--a marxizmus megvalósításának nehézségei, az elmúlt rendszer pozitív és negatív vonásai, összehasonlítása más társadalmi rendszerekkel; 36:40--a privatizáció és ennek következményei, hogyan alakult át a társadalom szerkezete a rendszerváltoztatást követően

Az interjúalany beszél szamizdatos tevékenységéről. A nyolcvanas évek második felében a Demokratát szerkesztette. Szól a szamizdat eredetéről, a polgári ellenállásról, Antigoné történetéhez hasonlítva (0:16). Szól arról, hogy mi idegesítette a rendszert, és arról, milyen volt a kádári paternalizmus (3:25). Szól arról, hogy maga a szerkesztés olyan amatőr volt, mintha tésztát készítettek volna. Elmondja, hogyan alapították meg az ABC kiadót Demszky Gáborral (11:55). Beszél arról, hogy a kádári elit nem nagyon zaklatta őket, mert jót tett a külföldi megítélésüknek (17:16). Szól arról, hogy tevékenységük nem volt fizikailag veszélyes, de sokat zaklatták őket. Főleg nem a híresebb személyiséget, hanem az egyszerű embereket. Beszél arról is, hogy miként keveredett a szamizdatos körökbe, valamint arról, hogy végülis a szamizdat nem tudott elterjedni, kitörni a budapesti értelmiségi körökből (22:00). Szól arról, hogy technikailag hogyan készítették az újságot, valamint arról, hogy 1985-től kezdve keményebben léptek fel ellenük, mert már meggyengült a rendszer. Arról is szól, hogy az értelmiség többsége is lepaktált a rendszerrel, nem volt ellenálló (29:55). Szól a házkutatásokról (36:00), Krassó György jelentőségéről (38:55), valamint arról, miért tüntették fel a lapszámokban a szerkesztők és szerzők nevét (42:26). Szól arról, hogy miért nem lett a szamizdat tömegmozgalommá válni, valamint arról, hogyan terjesztették, árulták ifj. Rajk László lakásán a lapszámokat. Kitér arra is, hogy a mai közösségi weboldalak megkönnyítik a belügyesek dolgát, pedig ennyi információt iszonyú nagy munka lenne összeállítani (45:00). Végül arról szól, hogy a terjesztés hasonlított a multi-level marketingre, és örül, hogy kiléphetett belőle. Szerinte nem teljesen szerencsés, hogy azok irányították az új Magyarországot, akik ellenálltak a 80-as években, mint ahogy Mózes sem léphetett már be az Ígéret Földjére (52:05).

Az interjúalany elmeséli, hogy hogyan vett részt diákként az 1956-os helyi eseményekben, milyen nehézségek érték a későbbiekben emiatt, és hogyan tudott mindezek ellenére a szocialista párton belül szakmai karriert befutni. 0:10--születés család, szülők foglalkozása, gyermekkori emlékei, iskolái; 3:29--a sport szerepe az életében; 4:44--nagyhatású tanári, milyen nevelésben részesült; 8:0--hogyan értesültek az 1956-os mozgolódásokról, milyen módon vettek részt a helyi eseményekben; 10:50--hogyan vettek részt a helyi munkástanács alakuló ülésén; 12:35--hogyan lesz a helyi nemzetőrség parancsnoka és mi volt a feladatuk; 14:50--hogyan szerelték le őket az orosz támadás megindulásával; 16:42--hogyan indulnak ellenük a bírósági tárgyalások, hogyan próbált meg disszidálni Szeged felé és hogyan kapják el; 19:6--hogyan utasították el az egyetemi felvételiét, milyen munkákat talált; 21:0--hogyan lett belőle pedagógus; 23:0--hogyan lett párttag belőle, hogyan sikerült karriert építenie és hogyan került a reformkommunisták közé; 32:45--hogyan állt félre a rendszerváltoztatáskor, hogyan lett belőle tanár és hogyan indult 2002-ben az MSZP színeiben

00:12:26 Életének kezdeti nehézségei zsidósága miatt, lakhelyváltozások. 12:27-14:11 Édesanyjának szerelmi élete. 14:12-20:29 Kötődése Magyarországhoz a férjén keresztül, élményei tapasztalatai a kommunista Magyarországról. 20:30-23:35 Második látogatás Magyarországra, lakodalom Magyarországon. 23:36-26.29 Jugoszláv nyaralás, családlátogatás nehézségei a határon való átvizsgálás a neve miatt. 26:30-27:38 Nevének eredete. 27:39-40:02 Munka Angliában, a magyar étterem története. 42:03-44:41 Balatoni élmények, élelmiszerhiány. 44:42-49:14 Összegzés a származásáról és a történelemről. 49:15-53:01 Első benyomások, Magyarországról, a falusi életről.

Az interjúalany 1954-ben született Gödöllőn. Beszél családjáról, gyermekkoráról. Elmondja, hogyan kerültek szülei Gödöllőre. A felvidéki rokonság egy részét áttelepítették, többen átszöktek. (05:36) Édesapja képesítés nélküli orosztanár volt, majd iskolaigazgató lett. Édesanyja tanítónő volt. (08:00) Az interjúalany beszél óvodás és iskolás éveiről. 1979-ben végezte el Gödöllőn az agrár egyetemet. (09:42) Semmilyen ifjúsági mozgalomban nem vett részt. Beszél tanárairól, diáktársairól. (15:06) A '80-as években kezdett el politizálni, amikor már érezhető volt, hogy szétesőben van a rendszer. Egyetem után behívták 7 hónapra katonának, ennek semmi értelme nem volt, semmit nem csinált, de ott kellett hagynia gödöllői ifjúsági klubját. A katonaság után maszekként dolgozni kezdett Budapesten. (20:14) Beszél ellenzéki politikusokkal fenntartott kapcsolatáról. 1986-ban ki tudott menni két hónapra az Egyesült Államokba, sok tapasztalatot szerzett. Miután visszatért, csatlakozott a helyi MDF szervezőihez. (24:18) Beszél a gödöllői rendszerváltoztatásról. A város élen járt az országban. (30:10) Beszél az első szabad választásokról, amelyek eredményével nagyon elégedett volt. Ekkor az ellenzéki pártok tagjai még jóban voltak egymással, csak később lett feszült a viszony. (32:34) A gödöllői közéletben mindig is részt vett, de nem voltak funkciói. Vállalkozó volt, szervezésekben vett részt, anyagilag támogatta a rendezvényeket. Az interjúalany találta ki a "Szabadság napját", amely a szovjet csapatok 1991-es kivonulása után kezdődő szabadságnak állít emléket. (37:40) Az interjúalany már nem Gödöllőn él, mivel úgy érzi, hogy a városnak már nincs szüksége rá, elfelejtették. (40:24)

Az interjúalanyt nazarénus hite miatt a Horthy-hadseregben érték az első megpróbáltatások (0:20). Végig kellett néznie egy kivégzést (3:25), majd börtönbe csukták és elvitték a bori táborba munkaszolgálatosként, ahol Radnóti Miklóst is fogva tartották (8:20). Részt vett az erőltetett menetben (19:00). Az oroszok átvitték a Fekete-tengeren (29:45), ahol Sztálingrád újjáépítésénél volt kényszermunkás (31:25). Mindig mondták nekik, hogy addig nem mennek haza, amíg Sztálingrád fel nem épül. Egyszer azonban szólították, hogy hazamehetnek (35:00). Elmeséli a tábor lakhatási körülményeit és mindennapjait (37:50). Visszafelé menet már nem hajóval, hanem vonattal mentek. Máramarosszigeten már várták a szülei (41:15). Végül arról szól, hogy az oroszokat kritikátlanul utánzó Rákosi-rendszer rossz volt, a Kádár-korszak viszont jó volt az országnak (48:50). Meggyőzően beszél arról is, hogy hitét, jókedvét mindvégig megőrizte és reménységét egy pillanatra sem veszítette el.

0:00 a nyolcvanas évek elejéig kutatási-fejlesztési területen dolgozott 2:00 egy TSZ-melléküzeménél dolgozott 3:15 a nyolcvanas évek végén nőtt az elégedetlenség a rendszerrel szemben, 1988-ban alakult meg a helyi MDF 6:28 1989-ben március 15.-én jelképesen elfoglalták a televíziót, de beszél más emlékeiről is 9:16 az MDF visszahívatta a gödöllői Hazafias Népfront képviselőjét, és az MDF jelöltje nyerte meg a választást, Gémesi György kérte fel alpolgármesternek 1990-ben a választások előtt 13:53 az MDF megalakulását idézi fel az első ülésektől a parlamenti választásig 26:19 a 90-es önkormányzati választásokra nagyon készülődtek, és Gödöllőn sikerrel is jártak, a győztes választás után az önkormányzati tevékenységre koncentrált a helyi MDF 28:05 mesél az Antall Józseffel és Boross Péterrel kapcsolatos emlékeiről 30:23 Gödöllő a korábbi története, és a felújítások miatt válhatott uniós központtá

Az interjúalany mesél felmenőiről, Bécsben, Svájcban, Angliában és Izraelben folytatott tanulmányairól, illetve tudományos munkájáról. Beszél házasságáról, családjáról és elmondja, hogy Izraelből hogyan került vissza Magyarországra. 0:21--származása, felmenői; 1:18--tanulmányai Bécsben, Svájcban, Angliában, Izraelben; 4:27--házassága egy 1956 után disszidált lánnyal, tanítói munkája, egyetemi tanulmányai; 6:22--hogyan került haza Izraelből; 11:57--családja; 12:51--mi a véleménye a magyarországi zsidó közösségekről

Kiskunfélegyházán született egy putriban, nagyon nehéz gyermekkora volt. De közben nagyon sok tradicionálisan roma jellegű szakmát megismert(0:19).A 8 általános elvégzése után Tatára került szakmunkásképzőbe, vájár lett belőle. Továbbtanulnia nem lehetett mert nem volt KISZ tag. Szakmáiról is mesél pár mondatban(2:39).A mezőgazdaságban is dolgozott, mint gépmunkás(4:50).Az interjúalany a KISZ-ről és a kommunista rendszer jellegéről, szervezeti felépítéséről beszél (7:03).A régi roma hagyományokkal kapcsolatban a mára már eltűnt tipikus cigány foglalkozásokról mesél - pl: drótosok, zenészek, kupecek, bográcsverők stb(11:04).Az '50-es, '60-as évek cigánypolitikájáról mesél, amikor az interjúalany szerint a cigányságot lezüllesztették - ezzel kapcsolatban a roma integrációról is szót ejt(13:45).Fiatal kora óta aktív politizál, több évig dolgozott az országos cigány érdekképviseletnek - erről a munkáról mesél(21:00). Az a roma civil szervezet, amelynek az interjúalany is dolgozott a legfontosabb feladatként a kormány oda vonatkozó intézkedéseinek a felmérése, elemzése volt. Ez főként az oktatásban volt a legfontosabb. Ezt részletezi Lala István(28:29).Ebben a szervezetben az interjúalany feladata főként a hagyományos szakmák oktatása volt, de emelett testületi tag volt. Az utóbbi munkáról mesél többet(32:16).

Az interjúalany beszél muzsikus nagyapjával kapcsolatban őrzött emlékeiről, tanulmányairól és katonaéveiről. Beszél a muzsikus cigánycsaládok szerepéről Szécsényben. Elmondja a cigányság problémáival kapcsolatos véleményét is. 0:6--születése, családja, iskolái; 2:35--katonaévei, különböző munkái, nagyapja zenészi tevékenysége; 6:34--a zenészcsaládok szerepe és tevékenysége Szécsényben és környékén; 13:33--cigány szokások, véleménye, tapasztalatai a többségi és a kisebbségi társadalom együttéléséről; 16:46--katonaévei; 17:43--vélemények a Kádár-rendszerről, a korszak negatív és pozitív vonásai; 22:51--rendszerváltoztatás hogyan érinti a szécsényi cigány lakosságot, a cigányság problémái