Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
rendszerváltoztatás
Kultúra
Kádár-korszak
cigányság

Civil szervezetek szerepe a roma integrációban

2093 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Kiskunfélegyházán született egy putriban, nagyon nehéz gyermekkora volt. De közben nagyon sok tradicionálisan roma jellegű szakmát megismert(0:19).A 8 általános elvégzése után Tatára került szakmunkásképzőbe, vájár lett belőle. Továbbtanulnia nem lehetett mert nem volt KISZ tag. Szakmáiról is mesél pár mondatban(2:39).A mezőgazdaságban is dolgozott, mint gépmunkás(4:50).Az interjúalany a KISZ-ről és a kommunista rendszer jellegéről, szervezeti felépítéséről beszél (7:03).A régi roma hagyományokkal kapcsolatban a mára már eltűnt tipikus cigány foglalkozásokról mesél - pl: drótosok, zenészek, kupecek, bográcsverők stb(11:04).Az '50-es, '60-as évek cigánypolitikájáról mesél, amikor az interjúalany szerint a cigányságot lezüllesztették - ezzel kapcsolatban a roma integrációról is szót ejt(13:45).Fiatal kora óta aktív politizál, több évig dolgozott az országos cigány érdekképviseletnek - erről a munkáról mesél(21:00). Az a roma civil szervezet, amelynek az interjúalany is dolgozott a legfontosabb feladatként a kormány oda vonatkozó intézkedéseinek a felmérése, elemzése volt. Ez főként az oktatásban volt a legfontosabb. Ezt részletezi Lala István(28:29).Ebben a szervezetben az interjúalany feladata főként a hagyományos szakmák oktatása volt, de emelett testületi tag volt. Az utóbbi munkáról mesél többet(32:16).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: lala István
Interjúalany lakhelye: örkény
Interjúalany született: örkény, 1943
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 27.
Felvétel helyszíne: örkény

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, arról, hogy írta felül az otthoni nevelés az iskolai mellébeszélést, valamint arról, hogy mihez hasonlítható a határnyitáskor érzett megkönnyebbülés (0:30). Szól oktatásáról, az ellenzéki körökbe való bekerüléséről, arról, hogyan találkozott nála Stumpf István és Orbán Viktor, és arról, hogy milyen kapcsolata volt a lakitelki találkozó szervezőivel (6:30). Rátér a páneurópai piknik kialakulásának gondolatára, ami a határfigyelő berendezés lekapcsolása után alakult ki (12:24). Szól a piknik politikai jelentőségéről, arról, hogy a múlt bebizonyította, hogy egy ország nem léphet ki a kommunista blokkból, csak egyszerre mind(16:40). Szól a szervezés nehézségeiről, arról, hogy Magyarországon volt a legkevesebb telefonkészülék Európában, így sok pénzt kellett benzinre költeni, valamint arról, hogy nem is igen fogták fel, hogy mit szerveznek (19:00). Beszél a Sopronban megalakult első ellenzéki kerekasztalról, valamint a piknik előkészületeiről és lefolyásáról (22:25). Beszél Németh Miklós és Pozsgay Imre szerepéről, arról, hogy Németh elmondása szerint azért nem avatkoztak be, hogy teszteljék a nemzetközi hangulatot, de öt nap alatt semmelyik fővárosból nem keresték a magyar kormányfőt (26:25). Beszél a saját feladatáról a pikniken, és arról, hogy a több helyszín miatt nehéz volt az események menetéről tájékozódni (30:30). Szól arról, hogy mi lehetett a határnyitás politikai háttere, a szovjet-amerikai megegyezés Európa kettéosztásának megszüntetéséről, és arról, hogy a civil társadalom kezdeményezései valószínűleg csak fel voltak használva erre a célra (37:15). Szól arról is, hogy a rendszerváltoztatás nem váltotta be a reményeket, de precedens sem nagyon volt rá, a spanyol és portugál példák is csak részben alkalmazhatók rá (41:12).
Interjúalany: Nagy László
Felvétel időpontja: 2010. november 02.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél a második világháborúban Magyarország német ás szovjet megszállásáról (2:20). Az ötvenes években egyetemi éveiről mesél (12:48). Az 1956-os forradalom és szabadságharc budapesti eseményeiről, köztük a Kossuth Téri tömegbelövésről hosszan beszél (16:38).Később a Kádár-korszak megfigyelései kerülnek szóba, az interjúalany a Szabad Európa Rádióval állt kapcsolatban, ami az állambiztonság figyelmét is felkeltette, nyilvánvalóan a rádió vezetőségébe beépített ember révén (30:46). A Kádár-korszak végéről, az MDF megalakulásáról és az első Antall-kormányban betöltött miniszterségéről is beszél (37:55).
Interjúalany: Dr Andrásfalvy Bertalan
Felvétel időpontja: 2010. december 09.

Hossz: 00:50:00
Az interjúalany birtokos család gyermeke, első generációs értelmiségi. Az 1950-es évek közepén Debrecenben volt egyetemista. Történész hallgatóként szembesült a diktatúra propagandája és valósága közötti ellentmondásokkal. 1956-ban a debreceni Forradalmi Bizottmány tagja, sajtóreferense volt. 1956-os szerepe miatt bebörtönözték, kitiltották az ország egyetemeiről. Tíz év után szerezhetett diplomát, de katedrát nem kapott. A rendszerváltoztatás után az MDF jelöltjeként polgármester lett Hajdúböszörményben. Szervezője, vezetője volt az 1971-től nemzetközivé váló Hajdúsági Művésztelepnek, amely elsőként hívta meg a határon túli magyar művészeket. 0:16--születés, család, származás, szülők, gyermekkora; 4:31--egyetemi évei, hogyan érezte meg tanulmányai során a diktatúra hatását; 12:01--az 1956-os forradalom előzményei; 13:18--mit hozott számukra az 1956-os forradalom; 17:16--a forradalom előzményei 1956 nyarán, hogyan jutottak hozzá Hruscsov beszédéhez; 20:10--a debreceni Kossuth-kör szervezése, a diákmozgalmak közötti kapcsolatok; 26:00--hogyan hatott rájuk a szovjet katonaság bevonulása; 27:40--a helyi forradalmi bizottmányok megalapítása; 35:40--hogyan hatottak rá a forradalmat követő megtorlások, miben látja a szocialista berendezkedés legfontosabb problémáit; 38:55--a rendszer bukásának és a rendszerváltoztatásnak az előjelei; 42:16--a rendszerváltoztatás hatása a települések életére, polgármesteri munkája, a Hajdúsági Művésztelep működése
Interjúalany: Dr. Lázár Imre
Felvétel időpontja: 2010. november 26.