Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
állambiztonság
oktatás
Szabad Európa Rádió
Antall József
1956
rendszerváltoztatás
svábok
'50-es évek
földosztás
munkaszolgálat
Ortutay Gyula

Interjú Dr Andrásfalvy Bertalannal

2742 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany beszél a második világháborúban Magyarország német ás szovjet megszállásáról (2:20). Az ötvenes években egyetemi éveiről mesél (12:48). Az 1956-os forradalom és szabadságharc budapesti eseményeiről, köztük a Kossuth Téri tömegbelövésről hosszan beszél (16:38).Később a Kádár-korszak megfigyelései kerülnek szóba, az interjúalany a Szabad Európa Rádióval állt kapcsolatban, ami az állambiztonság figyelmét is felkeltette, nyilvánvalóan a rádió vezetőségébe beépített ember révén (30:46). A Kádár-korszak végéről, az MDF megalakulásáról és az első Antall-kormányban betöltött miniszterségéről is beszél (37:55).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Dr Andrásfalvy Bertalan
Interjúalany lakhelye: Hosszúhetény
Interjúalany született: Sopron, 1931
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. december 09.
Felvétel helyszíne: Pécs
Interjút készítette: Kodály Zoltán Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:30:00
Tárgy: '50-es évek
00:10 - születés, család, 2:00 - tanulmányok, 4:30 - kirúgás a gimnáziumból a Rákosi-kép miatt, 14:00 - sikertelen egyetemi felvételi, 15:40 - katonaság, 16:20 - 1956-os forradalom, 22:40 - munka, család, későbbi élete 23:40 - rendszerváltoztatás utáni élete, 25:00 - földművelés, 26:00 - Mi történt azzal, aki följelentette az 50-es években
Interjúalany: Orovica Mátyás
Felvétel időpontja: 2010. november 29.

Hossz: 00:47:00
Az interjúalany 1926-ban született Kiskunfélegyházán. Fiatalon cselédként szolgált több helyen, nagyon jó sora volt, munkaadóit szüleiként szerette. Részletesen beszél munkájáról. (03:50) A II. világháború után önállóan próbált boldogulni, különböző gyümölcsöket, növényeket termesztett. (05:58) 1950-ben megnősült. Korábbi városföldi munkaadója adott neki kukoricaföldet. (06:52) Az 1956-os forradalom után bérbe kapott földet, lovat vett. Elmondja, hogy az állatai nagy részét (tehenet és lovat is) elvette a TSZ, ahol fogatosként kellett dolgoznia, amíg gépesíteni nem kezdtek. Utána szőlővel foglalkozott. (12:32) Beszél a TSZ-ben végzett munkájáról. Nem volt hajlandó belépni az MSZMP-be, így nem kaphatott magasabb fizetést. Elmondja, hogy a nyereségosztásnál a TSZ-elnök és a protekciósok mennyivel többet kaptak. (20:14) Beszél arról hogyan változtak az idő előrehaladtával a körülmények, a TSZ már engedte, hogy a háztájon is tartsanak állatokat. A fejlődés mellett azonban a TSZ mindig sok hibával működött. (25:46) A párttagok sokkal előnyösebb helyzetben voltak, nagy kedvezményeket kaptak. (29:52) Visszatérve beszél az 1945-ös földosztásról. Az interjúalany is igényelt földet. A környéken elsősorban a katolikus és a református egyház birtokait vették el. (33:02) Beszél a Rákosi-korszakban kötelező beszolgáltatásokról. Ellenőrök figyelték az aratást, sokszor a meghagyott terményeket titokban, éjjel vitték el. Hogy több termény maradhasson meg, az interjúalany leitatta az ellenőröket. (37:38) Beszél a TSZ szőlőjében végzett munkákról. Sok nővel dolgozott együtt szüretkor. (40:16)
Interjúalany: Szikora József
Felvétel időpontja: 2011. február 25.

Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, tanyán laktak, édesapja gazdálkodó volt, Kiszomborba majd Hódmezővásárhelyre járt iskolába, utóbbit nem tudta elkezdeni, mert jött a front 2:10 a front eléri Kiszombort, elfoglalják a szovjetek, ők a pincében vészelik át, rekvirálják a vagyonuk egy részét, ott szállásolják el a katonákat 6:48 beszél a kolhozosításról, édesapját kuláknak nyilvánítják, beszolgáltatások voltak, nem volt szabad sertést vágni, a téeszesítés erőszakkal folyt 11:19 az egyházellenes agitációról beszél, mesél a hódmezővásárhelyi apácaiskola államosításáról, az emberek féltek templomba járni, mert figyelték őket 15:13 kiköltöztetik őket otthonról, kézicsomagokkal bevagonírozták őket, és egy kietlen pusztába költöztetik őket 18:57 beszél a tábori élet kezdeteiről, állami gazdaságokban dolgoztatták őket, az élelmezés nagyon silány volt, orvosi ellátás nem volt 29:39 maguknak vert vályogból építettek házat, éjszaka is voltak riadók és névsorolvasások, a gyerekek nem jártak iskolába, ő rizsföldeken, gátaknál, csatornáknál kubikolt, vagy aratáson dolgozott 34:30 hallják a Nagy Imre beszédet, Sztálin meghalt, a táborok felszámolását ígérik, végül szabadulnak, de a faluba nem mehettek vissza, Makóba mennek a nagyszülőkhöz
Interjúalany: Rangli Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 18.