Az interjúalany beszél a családjáról (0:29), édesapja Horvátországból történő átszökéséről Magyarországra, akit a család többi tagja is követett (0:46), ahol először egy tanyán éltek (4:46), a ráksi iskoláról (6:45), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (7:41), a háború alatti élelmiszerellátásról (11:24), az 1945 utáni újrakezdésről (12:13), tanulmányairól, nyári munkáiról, pályakezdéséről, a fizetési viszonyokról (13:40), a kulákok, svábok helyzetéről (21:05), a korabeli árakról (22:53), a békekölcsönről, a Rákosi-korszak megszorításairól, padlássöprésről, beszolgáltatásról (24:19), a közveszélyes munkakerülőkről (27:35), a szocialista ünnepekről (29:46), a katonaságról (32:48).

Az interjúalany beszél családjáról, az uraságnál cselédként dolgozó szüleiről. Az uraság nagyon rendes volt, gyakran játszott a kislányával (0:40). Szól az oroszok bejöveteléről (3:25), és összehasonlítja a német és orosz katonákat. Míg az orosz erőszakolt, a német udvarolt. Őt az oroszok le akarták lőni, mert hangosan sírt, de az apját is megfenyegették (19:20). Elmeséli, milyen járműbalesetet szenvedett 1954-ben, amiben egy társa meg is halt (4:10). Szól arról, hogy 1957-ben a határőrségben szolgált, ahol azt mondták neki, hogy a "diverzánsokat" üldözik a határnál. Az egyik határőrt valaki le is szúrta, de nem találtak tettest (6:05). Beszél az 1956-os forradalomról, és arról, hogy hiába várták az amerikaiakat (9:42). Szól saját összetűzéséről az ÁVO-val, ugyanis a balesete előtt nem akarta felvenni a munkát, mert rossz volt a kormány. Az ávós megfenyegette, hogy vegye fel a munkát, baleset lett belőle, s a végén még őt ítélték el három év felfüggesztettre (11:05). Értékeli a Kádár-korszakot, a megélhetési lehetőségeket. Beszél sógoráról, aki inkább Belgiumba távozott, hogy bányamunkás legyen (14:55). Úgy véli, az 56-os forradalmárok többsége hőzöngő volt. Ugyanakkor jogos volt a felkelés, mert az ÁVO terrorja sanyargatta az országot (16:25). Értékeli Antall József szerepét és a rendszerváltoztatás okozta csalódást (22:22).

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, a két világháború közötti életviszonyokról, édesapja méhészetéről (0:14). Beszél II. világháborús emlékeiről, arról, hogy a falun keresztül húzódott a front, náluk pedig a német konyha volt, így épp a tűzvonalban voltak (4:15). Külön szól arról, hogy egy fényes lövedék felgyújtotta a házukat (06:20). Beszél arról, hogy az orosz katonák nem bántották, de sok mindent elloptak (7:18). A legrosszabb karácsonykor volt, mikor a nagy tűzharcok voltak (12:36). Szól a háború alatti földművelésről (15:00), a falubeli munkalehetőségekről (15:58), és 1937-es nagy betegségükről (18:48). Szól a TSZ-ek megalakulásáról (19:58) és az 1950-es évek mezőgazdaságáról, a beszolgáltatásokról és adókról (22:34). Végül az 1956-os forradalom helyi és pesti eseményeiről (25:56), illetve falujuk papjának elhurcolásáról szól (27:45).