Interjú
Gyűjteményhez ad
Bányászélet, háború
2421 megtekintés
Hossz: 00:27:00
Leírás:
Az interjúalany beszél születéséről, gyermekkorráról, arról,
hogyan kezdett fiatalon a salgótarjáni bányában dolgozni (0:05).
Szól arról, hogy elvitték a katonának a Don-kanyarhoz, majd egy
gránátrobbanás miatt légnyomással került a kijevi kórházba, és
1945-ig nem nagyon tudott beszélni (3:50). Elmeséli, hogy az
oroszlányi bányában dolgozott 1947-től, ahol 1955-ben egy szörnyű
baleset következtében amputálni kellett a lábát (5:50).
Visszatérve a háborúhoz, mesél a Don-kanyarnál a sebesültek
ellátásáról (10:55), majd arról, hogy nem tudtak az áttörésről
időben, és arról, hogyan sebesült meg (13:10). A feleségével
hivatalosan is tudatták, hogy eltűnt (16:30). Elmeséli, hogyan
meséltek az öreg bányászok a bányamanóról, minek következtében a sötétben egy másik bányászt fejbevágott (17:00). Elmeséli, hogy 49-ben beomlott a bánya, 52 óráig voltak elzárva a világtól, a barátjának pedig ezidő alatt megőszült a haja (18:15). Szól a Don-kanyarnál a bunkerépítésről, a hidegről és az ellátásról (21:00). Szól családja sorsának további alakulásáról és arról, milyen körülmények között lett cukorbeteg (24:40).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Tóth János
Interjúalany lakhelye:
Oroszlány
Interjúalany született:
Rózsaszentmárton,
1919
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas bányász
Felvétel időpontja:
2011. június 20.
Felvétel helyszíne:
Oroszlány
Kapcsolódó interjúk
Barna Dezső életútja
Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:18), apja második világháborús élményeiről (2:45), tanulmányairól (4:40), a „diák munkatáborról” (9:09), a szovjet katonák fogadtatásáról (10:37). Mesél arról, hogy meglincseltek egy katonát, miután megerőszakolt egy nőt (14:54), az angol bombázásokról (15:35), a háború utáni jegyrendszerről (17:22), az egyházi iskolákkal kapcsolatos emlékeiről (19:32), végül arról, hogyan kényszerítették arra, hogy belépjen a kommunisták ifjúsági szervezetébe (21:33).
Interjúalany: Barna Dezső
Felvétel időpontja: 2010. december 28.
A fogság
Hossz: 00:33:00
Tárgy:
kettős megszállás
Az interjúalany beszél családjáról és arról, hogy miként vitték ki a frontra (0:20), majd arról, hogy hol szolgált a fronton (4:44). Beszél elfogatásáról Passaunál, a jobb amerikai és a rosszabb francia fogságról, élelmzezésről, mindennapi életről (6:25). Beszél az őrzésről, és arról, hogy megengedték, hogy maradjanak. A csendőrök és mások, akik retorziótól tartottak, maradtak (12:10). Szól arról, hogy nem szerette a háborút, illetve beszél a magyar ész szovjet katonákról (15:00). Beszél a portyázókról (24:00), majd a fogság és a front kommunikációs lehetőségeiről (25:05). Végül szól a háború utáni Magyarország romos állapotáról (27:50), valamint a kommunista rendszer megszilárdulásáról, a mezőgazdasági terror kezdetéről (30:45).
Interjúalany: Némethi István
Felvétel időpontja: 2011. február 15.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen
Egy tanyasi hétköznapjai
Hossz: 00:43:00
Az interjúalany mesél gyermekkoráról, majd az esztergályosként a Weiss Manféd gyárban és egyéb helyeken végzett munkájáról. Elmondja, hogy hogyan került ki a Szovjetunióba málenkij robotra és hogyan sikerült hazakerülnie onnan. Beszél arról is, hogy milyen módon vett részt a háború utáni magyar fegyvergyártás újraélesztésében, és milyen más üzemekben végzett még munkát.
0:35--szülők, gyermekkora a tanyán, milyen oktatásban részesült, mit dolgozik mellette;
8:21--hogyan érte el a háború a Weiss Manfréd gyárat, milyen emlékei vannak a bombázásokról;
9:42--hogyan kerül el Málenkij robotra, milyenek voltak itt a körülmények;
12:54--hogyan került végül haza;
14:31--hova helyezkedett el a háború után, milyen módon vett részt a fegyvergyártás újraindításában;
17:42--hogyan került át a hadiüzemből az építőiparba, sportlövői tevékenysége;
19:40--hogy lesz a tiszti iskolában testnevelő, milyen betegségei voltak;
23:8--hogyan sikerült hazakerülnie a fogságból;
24:7--hogyan tudott a tanulás mellett dolgozni a fegyvergyárban fiatalkorában;
26.25--testvérei sorsa, testvére katonai szolgálata a II. világháború alatt;
28:58--hogyan élték meg Miskolcon a forradalmat;
31:17--eredményei bicikliversenyzőként;
34:35--testvérei oktatása, nevelőapja;
37:43--hogyan ismerkedett meg a feleségével;
40:49--milyen szórakozási lehetőségek voltak akkoriban, hova utaztak külföldre
Interjúalany: Veress István
Felvétel időpontja: 2011. június 19.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő
