0:00 családi háttér, gyermekkor, egy ferencvárosi család sarja, de a szülei Fertőszéplakról származnak, a nyarakat Fertőszéplakon töltötte 3:03 a ferencvárosi pályaudvar közelében laktak, a környéken nagyon sokat bombáztak, egy alkalommal az utca túloldalán rekedt a harcok közepette 5:49 az óvóhelyen zsúfoltan éltek, mesél az óvóhelyi élményekről, elesett állatokból, régi konzervekből, alkalmi táplálékokból készítenek ennivalót 9:06 az édesapja a fronton harcolt, édesanyja pedig a háború alatt meghalt, ezért a nagymamájához költöztetik, a testvérei Ausztráliába és az Egyesült Államokba vándorolnak ki 15:18 a testvéreivel ellentétben nem akart elmenni, mert az édesapját nem akarta itt hagyni 16:05 a soproni villamosipari technikumba járt iskolába, kollégista volt, ezt megelőzően pedig népi kollégista is volt 17:43 a technikum elvégzése közben tanított, Győrben pedig üzemmérnökként végzett, majd Budapesten szerez egyetemi végzettséget 19:43 a tanítás mellett az újítás volt a hobbija, elnyeri a kiváló újító arany fokozatát három alkalommal 25:33 1989-ben egy alapítványt hozott létre, hogy a fertőszéplaki általános iskola kiemelkedő tanulóit megjutalmazza, később Sopronban is indított egy alapítványt 29:54 volt országos tanfelügyelő is, a rajzolás akkor vált a hobbijává, amikor az országos versenyek egyre kevesebb anyagi keretet kaptak

Az interjúalany mesél vallásos neveltetéséről, települése zsidó közösségéről. Elmondja, hogy hogyan érintette rokonságát a II. világháború, illetve, hogy miért vitték el őt a Gulágra munkatáborba. Beszél házasságairól, és arról, hogy hogyan tartotta Kárpátaljáról a kapcsolatot Magyarországra került rokonaival. 0:21--család, felmenők, családja vallásossága, az általuk megtartott zsidó szokások; 4:58--vallásos neveltetése, valláshoz való viszonya; 6:28--a II. világháború alatt deportált rokonai; 8:11--milyen volt a településük zsidó közössége, hogyan tartották a zsidó ünnepeket, milyen volt a zsidó iskola, amibe járt; 12:43--mennyire volt könnyű megtartani a kóser szokásokat 13:9--mi történt a testvéreivel 1944 után; 14:10--végzettsége, munkája; 15:14--házassága, hogyan próbált meg átszökni Kárpátaljáról a határon és hogyan került Szibériába emiatt; 17:43--Szibériai fogsága, hogyan került vissza Kárpátaljáta; 20:29--új házassága, hogyan sikerült végül Magyarországra jutnia; 22:22--miért jött haza, mit csinált itthon; 24:44--milyen nehézségekkel kellett Kárpátalján szembenézni a vallásgyakorlás során; 26:41--miért nem jutottak ki Izraelbe; 27:14--véleménye a rendszerváltoztatásról

Az interjúalany beszél családja német származásáról és evangélikus vallásáról illetve ennek vállalásáról 1945 utáni időkben. Hallhatunk az IBUSZ-nál töltött munkaéveiről, a szocialista évek mindennapjairól: névadó-ünnepély, szocialista brigád, lakáshoz jutás lehetőségei. Mesél a szocializmus turisztikai jellemzőiről, disszidálásokról, csempészetről. 0:10--szülők, szülők foglalkozása, családi háttér 4:21--kitelepítések, ennek körülményei, megpróbáltatlások 11:24--hogyan jött haza a nagyanyja a Németországból, hogyan fogadják, egyéb rokonok hazalátogatásai 16:17--a hitélet és a templombajárás a kommunizmus alatt 18:00--személyes emlékei az 1956-os események helyi történéseiről 20:00--iskolái 21:10--munkája idegenvezetőként a határon, az IBUSZ alkalmazásában 23:10--hogyan zajlott az utazás külföldre a Kádár-korszak alatt, milyenek voltak a társasutak 26:00--hogyan jut ki ő külföldre először; konfrontáció a kitelepítettek és az otthonmaradottak között 30:00--határáttörés, csempészések 32:30--hogyan próbálják beszervezni a pártba, hogyan működött a titkosszolgálat az IBUSZ-ban 34:35--hogyan zajlott a névadóünnepség (a keresztelés helyett), egyéb ünnepségek, szórakozás, munkahelyi ünnepségek 30:35--a szakszervezeti bizalmi feladatköre 40:30--hogyan tesznek szert a különböző fogyasztási cikkekre, lakásra az emberek, ők hogyan építettek lakást maguknak, a vállalatok hogyan próbálják a dolgozóikat lakáshoz cserélni 46:13--a "Burda"; a Páneurópai piknik 49:45--a rendszerváltoztatás, hatása; hatása a kiutazásra