Interjú

Gyűjteményhez ad
munkaszolgálat
'70-es évek
Aczél György
át- és kitelepítések
60-as évek
holokauszt
80-as évek
II. világháború
Kádár-korszak
pályaválasztás
hadifogság
KISZ
párttagság
svábok
Kultúra
Wehrmacht
úttörőmozgalom
oktatás
koncentrációs tábor
egyház
MSZMP

Balázs István könyvkiadó beszél családjáról és zsidó identitásáról

2827 megtekintés

Hossz: 00:43:30
Leírás: Az interjúalany mesél a zsidó származású családját a XX. század első felében ért megpróbáltatásokról, iskolájáról, családja valláshoz való viszonyáról, pályaválasztásáról, párttagságáról és a Kádár-rendszer valamint a nyugaton élő magyarok viszonyáról. 0:11--születés, család, szülők, nagyszülei elszegényedése, apja árvaházi évei; 5:7--apja munkaszolgálata, oroszországi hadifogsága és feleségével kötött távházassága; 7:25--anyja családja, a család vallásossága, hogyan érintette őket a holokauszt, milyen rokonai haltak, illetve menekültek meg; 14:30--mi történt velük 1945-ben, szülei házassága, lakóhelyük; 17:48--iskolás emlékei; 23:18--első látogatása a zsinagógába, családja viszonya a zsidó valláshoz; 27:11--egyetemi évei; 29:39--miért nem veszik fel a pártba; 30:42--pályaválasztása, hogyan lett újságíró; 37:12--milyen volt az ország, illetve a nyugati magyarok viszonya; 40:46--miért maradt hűséges a párthoz
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Balázs István
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1949
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 03.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany beszél családjáról, tagjainak példaértékű viselkedéséről (0:05), majd oktatásáról a bajai III. Béla gimnáziumban (0:42). Szól édesapja kiváló kisiparosi munkájáról, valamint az 1950-es évek terrorjáról (2:05). Beszél az 1956-os forradalom bajai eseményeiről, ami számára akkor kezdődött, amikor összetépték az orosz tankönyveket és a folyóba dobták Rákosi mellszobrát az osztálytársaival (2:52). Szól arról, hogyan vonultak a városon keresztül és hogyan növekedett a tömeg (6:05). Végül a laktanyához mentek, ahol fenyegető légkör volt, de végül sértetlenül hazaért (7:40). Szól a forradalom leveréséről és a disszidálási hullámról (12:30), majd arról, hogy miként alakult meg a Kádár-kormány, hogyan torolta meg a forradalmat és hogyan jelentették meg a fehér könyveket az "ellenforradalom rémtetteiről" (14:54). Szól arról, hogy a disszidált magyarokat mindenütt nagy szeretettel fogadták (17:50) . Elmondja, miként érte el Kádár, hogy egyre több magyar gondolja azt, hogy jó az ő rendszere (18:14). Beszél vallásos meggyőződés és a kommunista diktatúra harcáról, az egyéni szabadság korlátozásáról, a békepapi mozgalomról (20:35). Szól arról, hogy gazdaságföldrajzot tanított, és az ott közölt hivatalos adatok nem álltak összhangban a valósággal. Beszél a Barátság kőolajvezetékről, és arról, hogy nem lehetett tudni hitelesen, hogy jól járunk-e az energiaközösséggel (22:55). Elmeséli, milyen névleges kompromisszumokat kellett tennie, hogy igazgatóvá válhasson. Szól arról, hogy miként lépett be a pártba, majd miként adta fel tagságát, illetve arról, hogyan tevékenykedett a Hazafias Népfrontban (26:20).
Interjúalany: Meizl Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 21.

Hossz: 00:20:00
Az interjúalany mesél gyermekként, majd felnőttként a mezőgazdaságban végzett munkájáról, az 1950-es évek mindennapjairól, a beszolgálatatásokról és a téeszesítésről. Szól arról is, hogy milyen különbségek voltak a Rákosi-, és a Kádár-rendszer között. 0:20--családja, szülei munkája a TSZ-ben; 0.21--rokonai, akik részt vettek az I. világháborúban, milyen előnyük származott nagyapja hadifogságából a II. világháború során; 3:10--munkája marokszedőként gyermekként; 4:10--emlékei az oroszok bevonulásáról; 5:29--emlékei az 1950-es évekről, milyen mezőgazdasági munkákat végeztek; 9:31--a fináncok tevékenysége; 10:8--milyen volt a téeszesítés; 12:16--emlékei a Kádár-korszakról; 13:15--neveltetése, iskolái; 16:30--emlékei a helyi levente zenekarról; 17:16--mit dolgozott az általános iskola befejezése után, hogyan érintette őket a mezőgazdaság átszervezése, a beszolgáltatás
Interjúalany: Bernáth Józsefné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és a Horthy-korszakról (01:40, 10:12), illetve II. világháborús emlékeiről (3:24, 16:05). Elemzi a két világháború közötti oktatás minőségét is (13:55). Beszél katonai szolgálatáról az 1950-es években (19:02), majd egyetemi éveiről (22:34). Említi még az 1956-os forradalom helyi hatásait (27:54), a Kádár-korszak jobb körülményeit (31:57) és a rendszerváltoztatást (36:08).
Interjúalany: Bökönyi Sándor
Felvétel időpontja: 2011. január 17.