Az interjúalany mesél a II. világháborúval és pápa bombázásával kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan érintette a családját a mezőgazdaság átalakítása, és milyen körülmények között dolgozott munkaszolgálatosként. Beszél az 1956-os eseményekről, majd arról, hogy a forradalom után hogyan sikerült átlépnie a határt és kijutnia Amerikába, ahol új életet kezdett. 0:24--szülők, család, mit termeltek a családi gazdaságban; 2:19--mit tanult az ipari iskolában; 3:0--emlékei a II. világháborúról, a pápai reptér bombázásáról, a zsidók deportálásáról, az oroszok bevonulásáról; 9:16--milyen volt a helyzet a háború után, hogyan történt a mezőgazdaság átalakítása, milyen körülmények voltak a munkaszolgálatban; 16:12--emlékei az 1956-os eseményekről; 18:25--hogyan, milyen körülmények között menekült el az országból; 21:30--mi történt velük a határon való átjutást követően; 24:45--hogyan jutott Illinois-ba, milyen munkákat kapott itt, hogyan tudott beilleszkedni az itteni társadalomba, hogyan tartották a kapcsolatot a disszidensek

Az interjúalany beszél intézeti gyermekkoráról, nevelőszülőkhöz kerüléséhez, valamint édestestvérével való 28 évvel későbbi találkozásáról (0:57). Rátér a munkájára és a férjével való ismeretségére (3:14). Elmeséli II. világháborús emlékeit, amikor orosz tiszteket ápoltak a hadikórházban (4:40), és azt, hogy látta a magyar hadifoglyokat Oroszországba menet a szolnoki állomáson (6:00). Beszél családi életéről (10:40), valamint az ijedtségről, amit 1956-ban egy repülőről leadott sorozat okozott (11:50). Szól a szórakozási lehetőségekről és a hétköznapi szocializmusról (19:10), valamint a korszak hitéletéről, az egyházakról (25:08). Visszatér nevelőotthonban töltött éveire és a nevelőszüleire (26:10), majd vér szerinti szüleivel való viharos kapcsolatára (30:00).

0:00 családi háttér, gyermekkor 3:05 1944-ben már nehéz volt az iskolába járni a sok légiriadó miatt, 1945 januárjában az ő generációját is behívták, és Németországban katonai kiképzést kaptak, páncélvadász lett 4:37 a kiképzés után kivitték őket a frontra, de fegyverek nélkül, így kivitték őket Schleswig-Holsteinbe, ahol angol hadifogságba estek május 5.-én 7:40 nem volt fogolytábor, októberig a helyi parasztoknál voltak, csak akkor szedték össze őket, és vitték fogolytáborba, de decemberben eljönnek a táborból 9:51 az osztrák-német határon vártak egy hónapot, ott csatlakoztak egy hazatartó vonathoz, és január 6.-án érkeztek haza, jelentkezett a gimnáziumba és folytatta tanulmányait 12:00 1948-ban letartóztatták a bátyját, mert egy vadásztársaság tagjaként volt fegyvere, ezért átszöktek Ausztriába 14:08 Franciaországban dolgoztak mezőgazdasági cselédként, felvette a kapcsolatot az emigráció tagjaival, a Magyar Harcosok Bajtársi Közösségébe, ahol kiképzést kaptak, hogy szökjenek át a határon, és szervezzenek ellenállási sejteket 17:47 Szentgotthárd magasságában jöttek át a határon, elért a Rábáig, felvette a kapcsolatot, majd visszaszökött 21:10 mesél a magyarországi feladatairól, majd a visszaszökéséről Pinkamindszent határában 28:02 azért vállalta az életveszélyes helyzeteket, mert a családját itthon üldözték a kommunisták 29:19 1952 után 1953-ban szökött át ismét, közben kiképezték rádiókezelőnek az angol titkosszolgálat segítségével 32:10 Ausztriában érettségizett, egyetemet is elkezdett, de 1956-ban jött a forradalom, haza is tért, de elfogták Csákánydoroszlónál, először a szovjetek hallgatják ki, de 1957 januárjában átadják őt a magyar hatóságoknak 36:54 1957 júniusában hűtlenség miatt első fokon 16 évet kapott, majd később 10,5 évet kapott, 1967 márciusában szabadult 39:33 a szabadulása után nehéz volt munkát kapnia, fordító akart lenni a nyelvtudása miatt, de nem engedték 42:19 mesél az elásott rádió sorsáról, amit végül az AVO megszerzett 44:57 végül felvették a z OFI-hoz fordítónak 46:35 megint börtönbe került, mert kapcsolatot tartott egy osztrák vasutassal, de nem találtak semmit, ezért közhasznú munkára ítélték egy évig; 50:01 útlevelet csak 1989 után kapott, addig hiába igényelt, mindig visszautasították, még 1989-ben is 51:07 a vitézi címet az ötvenes években folytatott ellenálló tevékenységéért kapott