Interjú

Gyűjteményhez ad
bányászat
deportálás
Gulág - Málenkij robot
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Szovjetúnió
leventemozgalom
II. világháború
szovjet megszállás

Könnyes levél

2454 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Témakörök: GULAG/GUPVI
Leírás: Az interjú elején egy vers hallható, melyet az idős interjúalany írt málenkij robottal kapcsolatos emlékeiről (0:02). Beszél gyerekkoráról (2:50), arról, hogy levente testvéreit elvitték 1944-ben Nyugatra, de egyiküknek sikerült hazaszökni (4:05), azonban nemsokára már a szovjetek vitték el őket: az interjúalany elmeséli, hogyan gyűjtötték össze, és deportálták a falubelieket (6:05). Beszámol a kényszerlakhelyre történő megérkezésükről (10:45), az ott töltött mindennapokról, munkákról, arról, hogy mit ettek (15:13). Mesél a szovjet katonák, őrök viselkedéséről (19:52), a tisztálkodási lehetőségekről (21:24), arról, hogy többen megbetegedtek a savanyú káposzta levétől (22:57). Beszámol arról, hogy csak a gyári munkások kaptak fizetést, a legtöbben viszont rászorultak a lopásra (24:10). Beszél a szökési kísérletekről, és az ezeket követő megtorlásról (28:46), a halottak eltemetéséről (31:11), szénbányabeli munkájáról (32:50), valamint arról, hogy rakodómunkásként is dolgozott (35:58). Végül megmutat egy levelet, melyet a Szovjetunióból írt haza (38:00).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
Interjúalany neve: Linzenbold Irén
Interjúalany lakhelye: Kaplony
Interjúalany született: Kaplony, 1925
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Felvétel helyszíne: Kaplony

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:30:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
Az interjúalany beszél tanulmányairól, a leventeképzésről (1:08), a leventék 1944 októberi mozgósításáról (1:46), a szovjet megszállásról, kényszermunkára hurcolásáról (4:50), az őrök bánásmódjáról (12:55), két társával végrehajtott szökési kísérletéről (15:23), majd egyéni szökési akciójáról, amely már sikeresnek bizonyult, azonban később elfogták, és újból kivitték a Szovjetunióba, a Kaukázusba, majd hadikórházba került Tbiliszibe (16:41). Mesél a hazatérése utáni történésekről, 1952-es házasságáról (23:48), a TSZ-be való belépésről, a háztájiról (24:40), a rendszerváltoztatás utáni kárpótlásról (25:41).
Interjúalany: Baumann János
Felvétel időpontja: 2010. október 16.

Hossz: 00:23:00
Tárgy: 1956, Kivándorlás
Gödöllőn született, bár gyerekkorát Kiskunfélegyházán töltötte(0:14). Gödöllőről a nagyszüleikhez, Kiskunfélegyházára menekültek. Bár 6 éves volt, de emlékszik a bombázásra, és más háborús pusztításra is(0:36). Édesapja 1948-ban meghalt, így édesanyjával maradt, nehezen éltek. De nem vágyódott el innen(1:37). 1956-ban a kiskunfélegyházi sztrájkokon és gyűléseken vett részt(2:45).Az '56-os pestis események örömmel töltötték el, személyesen részt vett egy közréi vörös csillag lebontásában. A kiskunfélegyházi '56-os eseményekről is beszámol(3:40). A gyáripari tanulók és a gimnazisták is ott voltak a tüntetésekben. Amikor megjöttek a szovjet tankok, akkor teljesen felesleges volt az ellenállás, mert a kiskunfélegyházán a terep erre nem felet meg(5:41). Rengeteg orosz egység vonult át Kiskunfélegyházán, mentek tovább nyugat felé(8:02). Magyarországon a forradalom után nem volt maradása, ezért december 4.-én menekült át Ausztriába. A disszidálás körülményeiről is beszámol(9:01). Ausztria után Németországba menekült, az ottani lakosság nagyon barátságosan fogadta őket(11:25). Szinte végig reménykedett abban, hogy hazatérhet, mert nagyon kínozta a honvágy(13:08).Villanyszerelőként dolgozott, megismerte a feleségét, született 3 gyerek, és 7 után végre hazalátogathattak(14:13). A német országi tartózkodása alatt mindig magyarnak vallotta magát. Gyermekei már nem állnak ilyen közel a magyar identitáshoz(16:48). Ausztriában embereket toboroztak az '56-os menekültek között, hogy nyugaton telepítsék le őket, a szerencse folytán Németországot választották. Az itteni tartózkodása alatt végülis meg tudta őrizte az identitását. Mindszenty József bérmálta a gyerekeit. Mindszentyről is beszél(18:34).
Interjúalany: Holubek Béla
Felvétel időpontja: 2011. március 17.

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél a szerzetesrendek feloszlatásáról, a hitoktatás megszűnéséről, a vallásüldözésről (3:27), édesapjáról, aki a kisgazdapárt tagja volt. 1954-ben letartóztatták és börtönbe csukták (7:37). Mesél az 1956-os eseményekről, amelyek során édesapját november elején szabadították ki a börtönből (13:02). Beszámol arról, hogy továbbtanulása kérdésessé vált (15:32), mesél a katonaságról, ahol repülős volt (18:16), Műegyetemre történő felvételéről, munkájáról a Chinoin Gyógyszergyárban (29:59), a készpénz hiányáról, a vállalatok pénztelenségéről a Kádár-korszakban (36:21), valamint a privatizációról (39:17).
Interjúalany: DR. GAJÁRY ANTAL
Felvétel időpontja: 2011. március 07.