Interjú

Gyűjteményhez ad
beszolgáltatás
egyház
oktatás
padlássöprés
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
osztályharc
Rákosi-korszak
megszállás
Kádár-korszak
II. világháború

Négy évtized az ifjúság nevelésében

2627 megtekintés

Hossz: 00:52:00
Leírás: Az interjúalany 1934-ben született Nagymágocson (Csongrád megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Szülei parasztok voltak. (04:34) Elmondja II. világháborús emlékeit. Átélt több bombázást. (09:40) Beszél az 1944/1945-ös tanévről, az országban végbemenő változásokról, a front közeledtéről, a szovjet megszállásról. Az orosz közkatonák, ha a tisztek nem ellenőrizték őket, loptak a lakosságtól. (17:32) Beszél a háború után az iskolák újraindításáról. (21:18) Kollégiumban tanulhatott tovább. 1948-ban átalakították az iskolarendszert, általános iskola után gimnáziumba került, végül áthelyezték a Szentesi Leánykollégiumba, Ahol leérettségizett. (23:50) Nem vették fel egyetemre, mivel családja kommunistaellenes volt. (26:02) Beszél a Rákosi-korszakról, a beszolgáltatások menetéről. (33:22) Az interjúalany tanyasi iskolában kezdett képesítés nélkül tanítani a Szentesi járásban. (37:16) Hamarosan Magyartésre került, ott tanított öt évig. Közben férjhez ment. Folyamatosan keresték férjével a jobb helyeket. A nagyszülők betegeskedtek, ezért Petőfiszállásra költöztek, itt kaptak állást is. Férje sajnos hamarosan elhunyt. (40:34) Elmondja a tanítás menetét az osztatlan képzésű tanyasi iskolákban. (44:46) Beszél a tanyasi iskolák megszüntetéséről. A tanítók és a szülők is felléptek az intézkedés ellen, sikertelenül. (48:28) Az iskolákban utasították a tanárokat, hogy beszéljék le a gyerekeket arról, hogy hittant tanuljanak, de ennek általában nem tettek eleget, a szülőkre hagyták a döntést. (51:56)
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Csendes Györgyné
Interjúalany lakhelye: Petőfiszállás
Interjúalany született: Nagymágocs, 1934
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 20.
Felvétel helyszíne: Petőfiszállás

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:02:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan jelentkezett a Klauzál Gimnáziumba, és milyen volt az iskolai élet az 1940-es években, milyen volt a humán és reáltagozatok működése, az egyenruha és a fegyelem (0:40). Szól a diákrendőrségről (7:15), majd elmeséli, hogy őt magát is hogyan pofozták meg egyszer (9:10). Beszél arról, milyen kellemetlen viccek születtek egy Mussolin nevű tanárukról (11:14), majd beszél további tanárairól (14:12). Szól kedvenc tantárgyairól (18:10) és a politizálás hiányáról az órán, a hetesekről és a jelentésről (20:00). Jellemzi az idegennyelvek tanítását (24:10), majd a társadalmi helyzetek megkülönböztetését az iskolában (25:45). Beszél a szívgárdáról és egyéb közösségi területekről (28:30), majd kedvenc tanárairól (30:50), és az igazgató tekintélyéről (37:15). Beszél a klubok működéséről, Antall József tanárságáról (42:50), majd arról, hogyan tudtak lányokkal találkozni, hogyan formálódott korai udvarlóéletük (49:30). Szól az érettségi lefolyásáról és arról, hogy az osztályból kik merre mentek tovább (54:00), majd további pályafutásáról és feleségéről (57:00).
Interjúalany: Kószó Jenő
Felvétel időpontja: 2011. március 11.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkorának körülményeiről. Miután édesapja a nagy gazdasági válság miatt elveszítette munkahelyét, Budapestről Zalaegerszeg mellé költözött nagyszüleihez. (02:28) Kifejti Trianon hatásait, majd, hogy Horthy Miklós, Bethlen István, Klebelsbeg Kunó hogyan állították talpra az országot az I. világháború után. Beszél a 20-as, 30-as évek gazdasági, oktatási és szociális rendszeréről. (09:08) 1944-ben, 21 évesen kapta meg katonai behívóját, de munkája miatt felmentést kapott. 1945 elején, a nyilasok parancsára mégis be kellett vonulnia, hivatalosan a galántai csendőrtáborba. A háború után ezért azt hitték, hogy ős is csendőr volt és 6 évre elhurcolták hadifogságba a Szovjetunióba. 1951-ben térhetett haza, ekkor ismerkedett meg későbbi feleségével, akit 1952-ben vett el. (12:00) Részletesen beszél hadifogságának eseményeiről, amelyről "Hat hosszú év" címen könyvet is írt. MIelőtt hadifogságba esett, teljes katonai felszereléssel összesen 800 km-t kellett legyalogolnia. Harcolnia nem kellett, kiképzést sem kapott. Először engedélyt kapott bajtársaival együtt a hazatérésre, később a szovjetek mégis táborba zárták. A szökés lehetetlen volt. (18:52) A tulai szénmedence egyik táborába került, bányákban kellett dolgoznia. Mivel csendőrszázadban volt, tovább tartották hadifogságban. Később elismerték ártatlanságát. (20:32) Elmondja fogságba esésének körülményeit. A szovjetek velük építtették fel az ideiglenes tábort Bécs mellett. Már másnap kétszáz bajtársával Bécsbe majd Pozsonyba vitték. Vonaton továbbszállították Romániába majd a Szovjetunióba. Egy frissen épített bányatáborba került, ahonnan három nap után sikerült megszöknie, de elfogták. Innen került át végül Tulára. Egy év után írhatott először haza levelet. (26:12) Elmondja a tábori körülményeket. Napi 60 dkg kenyeret, 40 dkg zöldséget, 30 g húst, 50 g lisztet, 20 g margarint, 70 g halat és 17 g cukrot kapott. Ez azonban keveksebb volt, mivel meg kellett tisztítani az ételt. (28:06) 1947 közepén kapta meg az első levelezőlapot otthonról, ekkor tudta meg, hogy családja túlélte a háborút. Nem a munka, hanem a bizonytalanság, kilátástalanság, az információhiány, a család hiánya volt a legrosszabb. (32:20) Elmondja, hogy a Horthy-korszakban a trianoni békediktátum miatt sokan nem voltak sorkatonák, később a világháborúban ők kiképzés nélkül, esélytelenül kerültek a frontra. Hatalmas volt köztük a veszteség. (33:50) Hazatérése után nem maradhatott az Államépítészeti Hivatalnál, így villanyszerelő, traktoros, segédmunkás, majd mozigépész lett. Műszaki vezető lett, de 1963-ban leváltották, mert nem volt feddhetetlen (pártkáder). Ezután került az akkor induló zalaegerszedi gépgyárba, innen ment nyugdíjba 1984-ben. (37:44) Beszámol 1956-os emlékeiről, hogyan jelent meg a médiában a forradalom. Beszél a Kádár-korszakról. Mindenkinek volt munkája (kapukon belüli munkanélküliség), de a vezetés gazdaságilag tönkretette az országot. Elmondja, hogyan lehetett külföldre utazni (pirosútlevél, kékútlevél), 40 év alatt bejárta Európát. Beszél arról, hogyan és hány év alatt lehetett autót szerezni. Mivel munkájához kellett, ő hamar vehetett kocsit. (44:54) Összegzi életét, az eddig elmondottakat. (45:48)
Interjúalany: Hájas László
Felvétel időpontja: 2010. december 22.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (0:53), szüleiről, életkörülményeikről (2:04), II.világháborúval kapcsolatos emlékeiről (4:18), a leventemozgalomról és arról, hogy korengedélyes katonák szerettek volna lenni, de lebeszélték őket (11:56). Mesél a szovjet megszállásról (14:08), a TSZ-ekről, a fizetésről, melyet terményben kaptak (20:30), a háború alatti beszolgáltatásról (22:08), a kulákokkal szembeni terrorról, és a családját ért atrocitásról (24:08), egy „köpönyegforgató” ismerőséről (32:20), majd ismét kitér a TSZ-ekre (35:15), és megemlíti, hogy az 1956-os forradalomról csak hallottak (40:17).
Interjúalany: Vincze János
Felvétel időpontja: 2011. február 12.