Az interjúalany 1940-ben született Tatán, de Gyermelyen nőtt fel. Beszél családjáról, gyermekkoráról. A front elől fokozatosan nyugatra menekültek, így vészelték át a II. világháborút. A család osztályidegen volt, mivel az apa korábban csendőrként szolgált. Hogy elfogadják őket, kiemelkedően teljesítettek az iskolában, munkahelyen. A megkülönböztetés azonban összetartásra kényszerítette a családot, nagy szeretetben nőtt fel. (04:50) Elmondja, hogy édesapja nyugati hadifogságba került, külföldön maradhatott volna, de visszatért családjához. Hazatérésekor azonban a Vörös Hadsereg várta, letartóztatták, elvették minden vagyonát. (06:22) A családban hét gyermek született, az apa a szekrényajtóra felvésve jegyezte meg a születésnapokat. Minden gyermek kiskorától a földeken dolgozott. A háború utáni években nehezen, de éhezés nélkül meg tudtak élni, elsősorban a cserekereskedelemből. (09:02) Részletesen beszél a falusi mindennapi életről: munkáról, aratásról, betakarításról. (17:32) A Rákosi-korszakban a megtermelt javak jó részét be kellett szolgáltatni. (19:00) Újra beszél a falusi életről, megemlítve a munka mellett a szórakozási lehetőségeket, kulturális életet is. A falusi emberek önellátóak voltak. (19:58) Az interjúalany katolikus neveltetést kapott, az egész család vallásosan élt. Az egyházi ünnepeket mindig megtartották a nehézségek ellenére is. (26:16) Beszél a családi életről, a falusi szórakozási lehetőségekről. Édesapja barátaival sokat kártyázott, gyermekeinek is megtanította a kártyajátékokat. (27:40) Visszaemlékezik az 1956-os eseményekre. Édesapja megakadályozta a faluban a vérontást, lecsitította a bosszúszomjas embereket. (29:46) Édesapját a forradalom leverése után nem bántották, de ünnepek előtt pár napra mindig börtönbe zárták. (30:58) Beszél a téeszesítésről. A család nem lépett be a TSZ-be. Mivel csak 3-4 hold földjük volt, nem kényszerítették őket, de a falu lakosainak többségét erőszakkal léptették be. Kezdetben 3 TSZ is létesült. Véleménye szerint a TSZ részben megfelelően működött, de az erőszakos beléptetések miatt elítéli. (35:26) 14 évesen fejezte be az általános iskolát. Tovább szeretett volna tanulni, de mivel osztályidegen volt, nem mehetett középiskolába. A háztartásban dolgozott, ez idő alatt rengeteg könyvet olvasott. (36:50) 18 éves korában vették fel a helyi ÁFÉSZ-hez adminisztrátornak, ekkor kezdhette el a középiskolát. Közben férjhez ment, gyermeke született. (38:20) Férje 1959-ben került Gyermelyre tanárként büntetésből, mivel 1956-ban disszidált. 1958-ban hazaszeretetből visszatért az Egyesült Államokból. Először csak segédmunkásként kapott állást, majd Gyermelyre helyezték tanítónak. (41:00) Az interjúalany férje új állást kapott, ezért Esztergomba költöztek. Az interjúalany több iskolát is elvégzett, nyugdíjazásáig az ÁFÉSZ-nál dolgozott. (41:44)

0:00 családi háttér, a szülei, nagyszülei mezőgazdasággal foglalkoztak 5:58 édesapja részt vesz az első világháborúban, elbeszéli a környezet lakásviszonyait, leírja a korabeli lakásukat, és a bútorokat 12:16 a korabeli étkezésről beszél, zöldségekről, tejtermékekről, húsokról, számukra változatos volt a hétköznapi étkezés 14:15 édesapja I. világháborús, és II. világháborús részvételéről mesél, szerencsére nem sérült meg 15:15 a II. világháborút gyerekként élte meg, a településüket először a román hadsereg foglalta el, őket követték a szovjetek, látták a visszavonuló németeket is, akik felrobbantották a hidakat, sőt a falu három templomát is felrobbantották, az állatokat elhajtották a németek, a gyerekek azonban az erdőben néhány állatot megőriztek a német hadsereg elől 21:26 a gyerekkori játékokról mesél, majd Gávára emlékezik vissza 26:24 a front egy ideig a Tisza vonalán volt a német és a román katonák között, a tüzérségi párbaj miatt Gávát és a szomszéd falvakat kitelepítették, Bujra irányították őket, elbeszéli a menekülést a településről 32:48 katonai felügyelettel beköltöztették őket egy családhoz két hétig 34:06 visszatérésük alkalmával a lakásuk üres volt, és kifosztott, a bútoraikat eltüzelték, az élelmüket és a takarmányt feletették, és megették 35:48 a háború alatt nem volt iskola, szeptember végétől szünetelt, és csak január-februárban indult újra, az ötödik osztályt már nem is Gáván járta ki 38:42 a háború után újjá kellett építeni mindent, ő azonban a polgári iskolában folytatta a tanulmányait

00:00 - család, szülők, gyermekkor; 01:46 - milyen volt az élet a II. világháború után; 03:19 - emlékei a II. világháborúról, a légitámadásokról, milyenek voltak az általános iskolás évei; 08:45 - milyen volt a háború utáni időszak, nagybátyja hadifogsága, a Rákosi-korszak; 12:51 - miket mesélt a nagybátyja a hadifogságról; 13:47 - emlékei a TSZ-ről, 15:28 - milyen volt a Nagy Imre-időszak; 18:11 - egyéb származása miatt milyen nehézségekkel kellett szembenéznie a továbbtanulás területén, milyen volt; 20.26 - emlékei 1956 október 23-áról; 30:36 - milyen volt az 1956 utáni időszak, milyen emlékei vannak Kádár-korszakról, középiskolás évei; 37:45 - miért költözött vidékre a rendszerváltoztatás idejében, milyen hatásai voltak a rendszerváltoztatásnak; 40:40 - Rendszerváltoztatás hatási 44:36 - milyen körülmények között élt a '80-as években, hogyan jutott el külföldre;