Interjú

Gyűjteményhez ad
Wehrmacht
Kádár-korszak

70 év emlékei

2573 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, a háborús évek határozták meg a gyermekkorát, édesapja hadifogoly is volt 1:12 a lakásukba először német katonák költöztek, őket kitették 2:52 az oroszok szintén oda költöztek, a gyerekeket ők is, és a német katonák is szerették, ételt is kaptak tőlük, nehéz időszak volt ez számukra 6:29 a falusi élet ünnepi alkalmait idézi fel, de a mindennapi élet nem volt könnyű, ő például nem tanulhatott tovább 11:30 az édességcsomagolóban dolgozott tovább, majd gyesen volt, végül Diósgyőrben a postánál dolgozott 12:56 leszázalékolták, és ezért csak kevesebb órában tudott dolgozni 16:11 felidézi a gyermekkorában a föld körüli munkákat 19:23 a termelőszövetkezet megalakításával eleinte nehezebb lett az élet, mert a munkaegységért kevés terményt, vagy pénzt kaptak 22:20 az autóra annak idején éveket kellett várni
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Fecz Jánosné
Interjúalany lakhelye: Miskolc
Interjúalany született: Kerecsend, 1942
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. április 10.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Zrínyi Ilona Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, az életről a tanyán (0:50). Rátér családalapítására (3:30) és az 1950-es évek nehéz körülményeire (7:00). Szól a II. világháborúról, amiben bátyái és édesapja is részt vettek (8:20, 20:55). Beszél arról, hogyan jöttek be az oroszok 1956-ban és miként élte ezt meg, mint kisgyerek (10:45), majd arról, hogyan szelidültek meg az oroszok, és milyen jó kapcsolatot alakítottak ki velük a Kádár-korszakban (12:52). Beszél arról, hogy őt nem zaklatták vallásos meggyőződésében (12:52), majd lakhelyváltoztatásáról és a megélhetésről (15:35). Kiemelten szól gyermekkorának körülményeiről, a tanya és a falu életkörülményeiről, így például az étkezésről és tartósításról (18:35), a hírekről való tájékozódás változásairól (25:20), vagy a jeles napok megünnepléséről (28:38). Szól még a továbbtanulás és a családalapítás nehézségeiről (30:00), végül pedig a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze (35:30).
Interjúalany: Nyerges Jenőné
Felvétel időpontja: 2011. május 11.

Hossz: 00:48:00
1955-ben Nagyszalontán született. Családja meglehetősen szövevényes származását és történetét meséli el az interjúalany(0:14).Gyermekkorában meglehetősen szerény körülmények között éltek, majd a román konszolidációs időszak alatt egy picit jobbra fordult a sorsuk. Tanulmányait Nagyszalontán végezte, ezekről az évekről is hallhatunk pár szót(2:43).Nagyszalontán még mind a mai napig nagyon érezhető a magyar hatás. De így is egy "kettős beszéd" alakult ki, mert másként kellett beszélni otthon és az iskolában pl. Fekete Pál Péter emellett szót ejt az erdélyi nemzetiségi lét körülményeiről(4:50).Fizikusnak készült, de tanár lett belőle. Ennek a Ceausescu diktatúra elnyomó jellege volt az oka(8:40). A román hadseregben 9 hónapot töltött Marosvásárhelyen, erről az időszakról mesél(9:06).1979-ig járt Kolozsváron járt egyetemre. A német csoporttársaihoz kapcsolódóan elmeséli, hogy NSZK hogyan "vásárolta" meg a romániai németeket(11:31).Jó eredménnyel végezte az egyetemi tanulmányait és nagy szerencsével Nagyszalontán kapott is állást(14:02).Az interjúalany az erdélyi, kolozsvári nemzetiségi életről beszél - az általános megállapításokat személyes élményeivel egészíti ki(17:02).1979-ben kezdett el tanítani, a kezdeti évek átpolitizált atmoszféráját ismerteti velünk az interjúalany(24:38). A '80-as években az életszínvonal rohamosan csökkent, a korábbi évtizedekhez képest. Megismerhetjük a '80-as évek mindennapjait Romániában(26:11).A román forradalomhoz közeledve a rendszer egyre keményebb lett, de ekkor már egyre többen elégedetlenkedtek(28:51).A román forradalom ideje alatt az interjúalany 34 éves volt. A forradalom eseményeiről Fekete Pál Péter elég tájékozott volt - erről és a személyes tapasztalatairól számol be(29:53).Végülis a nagyszalontai forradalmi eseményekből is kivette a részét, hiszen egy elektori választást is megszervezett(35:09).Az interjúalany a Romániából Magyarországra településről, a munkájáról, valamint a családjáról beszél(39:13). Az interjúalany üzenet az ifjúsághoz: "Mindenki találja meg azt az aranyösvényt, ami elvezeti a boldogsághoz!"(45:41).
Interjúalany: Fekete Pál Péter
Felvétel időpontja: 2011. május 07.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél magáról és családjáról (0:21), általános iskolás élményeiről, az ottani körülményekről (4:45), szülei második világháborús emlékeiről (10:12), apja háború utáni munkájáról (12:31), kisgyerekként a mezőgazdasági munkába való besegítéséről (14:32), asztalosi ambícióiról (17:40), és az ebben beállt változásról, közgazdasági technikumba való jelentkezéséről (21:24), a katonaságnál eltöltött időszakról (22:52), a katonaság utáni munkájáról (28:44), külkereskedelmi végzettségéről (32:10), élete nehéz időszakairól (33:14), az ’50-es évekbeli sorban állásról (36:00).
Interjúalany: Jánosi Imre
Felvétel időpontja: 2011. január 10.