Interjú

Gyűjteményhez ad
rendszerváltoztatás
Erdély
Kolozsvár
Nicolae Ceaușescu
1989
romániai forradalom

Magyarként Ceausescu diktatúrájában

3769 megtekintés

Hossz: 00:48:00
Leírás: 1955-ben Nagyszalontán született. Családja meglehetősen szövevényes származását és történetét meséli el az interjúalany(0:14).Gyermekkorában meglehetősen szerény körülmények között éltek, majd a román konszolidációs időszak alatt egy picit jobbra fordult a sorsuk. Tanulmányait Nagyszalontán végezte, ezekről az évekről is hallhatunk pár szót(2:43).Nagyszalontán még mind a mai napig nagyon érezhető a magyar hatás. De így is egy "kettős beszéd" alakult ki, mert másként kellett beszélni otthon és az iskolában pl. Fekete Pál Péter emellett szót ejt az erdélyi nemzetiségi lét körülményeiről(4:50).Fizikusnak készült, de tanár lett belőle. Ennek a Ceausescu diktatúra elnyomó jellege volt az oka(8:40). A román hadseregben 9 hónapot töltött Marosvásárhelyen, erről az időszakról mesél(9:06).1979-ig járt Kolozsváron járt egyetemre. A német csoporttársaihoz kapcsolódóan elmeséli, hogy NSZK hogyan "vásárolta" meg a romániai németeket(11:31).Jó eredménnyel végezte az egyetemi tanulmányait és nagy szerencsével Nagyszalontán kapott is állást(14:02).Az interjúalany az erdélyi, kolozsvári nemzetiségi életről beszél - az általános megállapításokat személyes élményeivel egészíti ki(17:02).1979-ben kezdett el tanítani, a kezdeti évek átpolitizált atmoszféráját ismerteti velünk az interjúalany(24:38). A '80-as években az életszínvonal rohamosan csökkent, a korábbi évtizedekhez képest. Megismerhetjük a '80-as évek mindennapjait Romániában(26:11).A román forradalomhoz közeledve a rendszer egyre keményebb lett, de ekkor már egyre többen elégedetlenkedtek(28:51).A román forradalom ideje alatt az interjúalany 34 éves volt. A forradalom eseményeiről Fekete Pál Péter elég tájékozott volt - erről és a személyes tapasztalatairól számol be(29:53).Végülis a nagyszalontai forradalmi eseményekből is kivette a részét, hiszen egy elektori választást is megszervezett(35:09).Az interjúalany a Romániából Magyarországra településről, a munkájáról, valamint a családjáról beszél(39:13). Az interjúalany üzenet az ifjúsághoz: "Mindenki találja meg azt az aranyösvényt, ami elvezeti a boldogsághoz!"(45:41).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Fekete Pál Péter
Interjúalany lakhelye: Pápa
Interjúalany született: Pápa, 1955
Interjúalany foglalkozása: Középiskolai fizika, informatika tanár
Felvétel időpontja: 2011. május 07.
Felvétel helyszíne: Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél családjáról (0:35), iskolájáról (02:00), katonai szolgálatáról (06:38). Beszél arról, hogyan dolgozott laktanya-építésen (10:45), a konyhán zajló korrupcióról (13:41), illetve a konyha vezetéséről az 1950-es években (15:22). Beszél arról, hogyan kezdték el életüket feleségével, hogyan építettek OTP-kölcsön segítségével házat, és hogyan fizették vissza a pénzt (22:12). Mesél az éremgyűjteményéről (30:30), családnevének megváltoztatásáról és családja eredetéről (32:33).
Interjúalany: Halmos József
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:45:00
Beszél a háborúról, bombázásról (3:00-tól), a szovjet bevonulásról, földosztásról, rekvirálásról, helynévváltozásokról, feketevágásról (16:00-tól) és az 50-es évekről, a TSZ-ről és az abban folyó munkáról (23:00-tól).
Interjúalany: Taskovics Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. június 29.

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany 1934-ben született Rózseszentmártonon (Heves megye). Beszél családjáról. Egy nővére született, apja bányász, anyja háztartásbeli volt. Elmondja gyermekkorának történetét. Arra emlékszik, hogy a II. világháború végén a falu többször gazdát cserélt a németek és az oroszok között. A szovjet megszállás után több orosz katonát beköltöztettek a családhoz. (02:24) Elmonjda diákéveinek élményeit. A történelmet, földrajzot és matematikát szerette a legjobban. Gimnáziumba Egerbe járt, majd felvették az orvosi egyetemre, de azt otthagyta, hogy tisztiiskolába mehessen. (04:46) 1956-ban katonatiszt volt, disszidálni akart, de elfogták és bebörtönözték. A forradalom kitörésekor szabadult. Kispesten többedmagával védte a Határ utat a szovjetek és az ÁVH ellen, de először nem voltak fegyvereik, nehézkesen tudtak csak szerezni. Beszél a kialakult harcokról. (11:40) Beszél a forradalom után börtönben töltött éveiről. (13:20) A katonai bíróság 1957 januárjában első fokon halálra ítélte, másodfokon helybenhagyták. 1958-ban kegyelmet kapott és 15 évre változtatták büntetését. Összesen 14 évet ült. Elmondja, hogy melyik börtönökben raboskodott, milyenek voltak a körülmények, milyen munkákat kellett végeznie. (23:18) Beszél az amnesztiáról, amely csak a köztörvényesekre vonatkozott, ezért a börtönüzemekben elkezdtek sztrájkolni a politikai foglyok. Nem ettek, vizet sem ittak, végül csak négyen tartottak ki. Nyolc nap után folytatták a munkát, addigra az interjúalany már 46 Kg-ra fogyott le. (28:42) Elmondja 14 év utáni szabadulását, letelepedését a börtönévek után. (31:14) Újra beszél a börtönben uralkodó körülményekről, a kevés és rossz minőségű élelemről. Az őrök fizikai erőszakot csak ritkán alkalmaztak. (38:02) A szabadlábra helyezés után rendőri felügyelet (REF) alá került 10 évre, folyamatosan megfigyelték. Az erdészetnél kezdett favágóként dolgozni, majd asztalos lett. Mivel háza is leégett kölcsönöket vett fel, maszekolnia kellett. (45:30)
Interjúalany: SZARKA JÁNOS
Felvétel időpontja: 2011. március 05.