Interjú

Gyűjteményhez ad
beszolgáltatás
katonaság
oktatás
beszolgáltatás
iparosítás
laktanya

Aszód és környéke a Kádár-korszak második felében

2679 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról (0:35), iskolájáról (02:00), katonai szolgálatáról (06:38). Beszél arról, hogyan dolgozott laktanya-építésen (10:45), a konyhán zajló korrupcióról (13:41), illetve a konyha vezetéséről az 1950-es években (15:22). Beszél arról, hogyan kezdték el életüket feleségével, hogyan építettek OTP-kölcsön segítségével házat, és hogyan fizették vissza a pénzt (22:12). Mesél az éremgyűjteményéről (30:30), családnevének megváltoztatásáról és családja eredetéről (32:33).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Halmos József
Interjúalany lakhelye: Aszód
Interjúalany született: Aszód, 1926
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas cukrász
Felvétel időpontja: 2010. november 27.
Felvétel helyszíne: Aszód

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a származásáról (0:11), arról, hogy 1945-ben elvették a földjüket (1:34), iskolás és háborús emlékeiről (7:00), a helyi TSZ megszervezéséről a Kádár-korszakban, illetve az ott végzett munkájáról (9:38). Megemlíti a rendszerváltoztatás utáni kárpótlást (14:40), majd mesél a katonaságnál eltöltött éveiről (15:49), az 1956-os jeges árvízről a Mohács-szigeten, és az azt követő újjáépítésről (21:28). Beszél a Kádár-korszak mindennapjairól, NSZK-beli rokonlátogatásairól (31:19), majd a svábok második világháború utáni kitelepítéséről, mely a családját is érintette (33:45).
Interjúalany: Brandt Bálint
Felvétel időpontja: 2011. február 17.

Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél gazdálkodó-kereskedő szüleiről, akik a Hangyaszövetkezet boltját vezették (0:25), majd rátér oktatására a református iskolában és a polgáriban (3:20). Szól arról, miként lett a kisbíró helyettese a faluban, ahol pl. az ún. Jurcsek- rendszer végrehajtatásában is segítenie kellett (5:35). Egyszer megkérték, hogy doboljon ki egy házeladást, amivel a rokonok nem értettek egyet. Nem tudta, hogy mit csináljon, ezért csak az eladó háza előtt dobolta ki, a falu többi részén nem (8:15). Később a szociális titkárt helyettesítette, már mint rendes közalkalmazott (13:00), de később neki is be kellett vonulnia, ahol először a határra vezényelték, majd kihajtották őket a bajorországi Aschaffenburgba (18:00). Amerikai katonák támadták azt a kaszárnyát, amiben laktak, és előttük tették le a fegyvert (23:35). Franciaországban szállították őket egyik helyről a másikra, míg egy tábor befogadta őket, ahol egy évig maradt (26:00). 1946 márciusában tért haza, áprilisban pedig az igazoló bizottság előtt kellett bizonyítania, hogy nem háborús bűnös. Visszakapta közigazgatási állását és VB-titkár lett (29:40). 1958 végén felmondta állását és Borsod-Abaúj-Zemplén megyei előadó lett nyugdíjazásáig (32:40).
Interjúalany: Pankucsi Balázs
Felvétel időpontja: 2010. november 27.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan élte meg Kárpátalján a II. világháborút, amelyben édesapját is elvesztette, hogyan sikerült magyarként a Szovjetunióban továbbtanulnia és boldogulnia, és milyenek voltak itt a hétköznapok. Beszél Magyarországra való áttelepüléséről, és arról, hogy hogyan sikerült itt új életet kezdenie. 0:38--milyen volt az élet Beregszászon gyermekkorában, mivel foglalkoztak, iskolái; 2:00--hogyan szórakoztak fiatal korukban, mit sportoltak; 3:35--hogyan harcolt az apja a második világháborúban, hogyan halt meg utána munkatáborban; 5:20--milyen volt a viszonyuk a zsidó emberekhez, milyen emlékeket őriz a zsidók gettóba zárásáról; 7:15--milyen emlékei vannak a II. világháborúról, milyen volt az óvóhely; 10:23--hogyan élte meg Kárpátalja visszacsatolását, milyen volt magyarként a Szovjetunióban élni; 12:15--hogyan érettségizett le Ukrajnában, mit dolgozott az érettségi után; 14:03--hogyan sikerült továbbtanulnia Kijevben; 16:30--milyenek voltak a hétköznapok Beregszászban, milyen volt a jegyrendszer; 18:25--miért számított osztályidegennek, hogyan éltek vallási életet, milyen veszélyei voltak ennek; 21:05--hogyan készültek az ünnepek előtti felvonulásokra, milyenek voltak az ünnepélyek; 22:15--milyen volt a katonai oktatás az iskolában, miért mentették fel a katonai szolgálat alól, mit dolgozott geofizikusként; 23:39--hogyan értesültek az 1956-os eseményekről; 26:50--miért, hogyan jöttek át végül Magyarországra; 33:24--mihez kezdtek az átköltözés után, milyen munkát kapott ő, illetve a felesége; 36:40--milyen szórakozási lehetőségeket találtak itt Magyarországon, hogyan üdültek; 38:00--milyen emlékei vannak a Kádár-korszakról; 39:25--hogyan került ki Mongóliába dolgozni; 40:20--hogyan vett részt a rendszerváltoztatásban, hogyan élte meg a rendszerváltoztatás körüli éveket
Interjúalany: Regös Pál
Felvétel időpontja: 2011. február 26.