Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
határőrség
katonaság
1956
határsáv
tanyavilág
szövetkezetek
II. világháború
szovjet megszállás

Nehéz volt az életem egyedül

2197 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Témakörök: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, juhász édesapjáról, aki hetente csak egyszer volt otthon. Leírja életkörülményeiket, a lakóhelyüket és az intézők ugratását (0:07). Az intézővel való konfliktus után elköltöztek, a háború után pedig nehézkes építkezésbe kezdtek (5:22). Édesanyja elkerült egy nagygazdához takarítani és egy jugoszláviai dezertőrrel élt együtt (9:22). Apjával való rendszeres konfliktus után az interjúalany is elköltözött (11:08). Beszél a II. világháborúról (12:42). Szól arról, hogy családot alapított, de aztán el kellett őket hagynia, mert távol dolgozott (14:50). Elmeséli, hogyan értesültek az 56-os eseményekről (24:00), majd arról, hogyan főzött édesanyja 45-ben az orosz katonákra abból a kevésből, ami volt nekik (22:55). A TSZ-esítésről, és arról, hogy az emberek végül megkedvelték a TSZ-t, szintén beszél (24:30). Szól első gyermeke haláláról és a válásáról (24:50), valamint katonai szolgálatáról, egy apró kihásásáról, ami miatt a veszélyes határőrséghez helyezték (27:25).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Kiss Ferenc
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Földeák, 1937
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 08.
Felvétel helyszíne: Makó
Interjút készítette: Szent István Egyházi Általános Iskola és Gimnázium, Szent Gellért Diákotthon, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:24:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , második világháború, kollektivizálás
Az interjúalany beszél a két háború közötti gyermekkoráról, a menhelyről, a lelencéletről, a cselédsorsról, a napszámoséletről, a leventemozgalomról, a háborúról, az 50-es évekről, a feketevágásról, a TSZ-ben betöltött vezető pozíciójáról, a párttagjelöltségről. 1:25--születés, család, iskolák, lelencélet, cselédmunka 5:45--hadimunka, Il. világháború, katonai szolgálata 9:33--Jánoshalom bombázása 11:40--padlássöprés, feketevágás, TSZ vezetői szerepe 15:24--rendszerváltoztatás 15:04--agitáció, a TSZ működése 17:03--levente mozgalom, KALOT 19:32--az első TV, autó, nyaralások 22:13--a forint bevezetése
Interjúalany: Gyurákovics József
Felvétel időpontja: 2010. július 02.
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma

Hossz: 00:38:00
Tárgy: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, 1956
Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:18), édesapja második világháborús részvételéről, hadifogságban töltött éveiről (6:58), édesapja hazatérése utáni életéről, házasságáról (11:31), az államosítások következményeiről a családra nézve, gyerekkori élményeiről (16:28), a Ratkó-korszakról (20:30), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (22:55).
Interjúalany: Fajszi Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 14.
Készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma

Hossz: 00:31:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , politikai rendőrség
Az interjúalany beszél családjáról és oktatásáról (0:36), majd a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, a légitámadásokról és a megszállásról (2:23). Szól a mezőgazdaság helyzetéről a Rákosi-rendszer alatt (6:26), majd beszél katonai szolgálatáról (7:21), különös tekintettel a tiszti kiképzésről és a határőrszolgálatról (10:25). A korai Kádár-korszak mindennapi életéről, házasságáról és családjáról beszél (16:50), majd rátér a késői Kádár-korszak jó gazdasági körülményeire (21:40). Végül visszatér édesapjának oroszországi hadifogságára (27:35).
Interjúalany: Szél Imre
Felvétel időpontja: 2010. december 07.
Készítette: Veress Ferenc Szakképző Iskola, Hajdúböszörmény