Az interjúalany beszél születéséről és középparaszti származásáról (0:15), majd rátér annak felelevenítésére, amikor édesapját a rendőrség a falhoz állította és zaklatta a beszolgáltatás miatt (2:15). Szól az orosz katonák háborús átvonulásáról és a szokásaikról (4:50), majd a háború után a cserekereskedelem feléledéséről és arról, hogy az orosz katonák a frissen cserélt új ruháját is elrabolták (6:40). Hozzáteszi, hogyha nem lett volna vásárlóerő, a nép nem vette volna meg az árut, akkor az oroszok nem raboltak volna (9:30). Említi az 1956-os forradalmat (12:10), majd a Kádár-korszak jobb életkörülményeit, és feleleveníti a hagyományos étkezéseket, piacolásokat, valamint szól házasságáról (13:30). Beszél arról, hogyan és kiket telepítettek ki Sándorfalváról a hortobágyra (15:50), majd megemlíti a Pallavicini gróf korábbi földosztását (17:52). Szól az erőszakos TSZ-esítésről, illetve a később javuló körülményekről, a háztájiról (19:58). Szól a mindennapi életről a Kádár-korszakban (24:00), majd a TSZ-beli munkáról és a nyugdíjról (27:00). Visszatér édesapja világháborús sebesülésére (30:00), majd a tűzőrség helyi szokásáról szól (31:30). Visszatér az 1950-es évekre és leírja, hogy miként vitték el az ávósok a kulákokat (33:00), illetve beszél a feketevágásokról (36:20).

0:00 családi háttér, parasztszülők gyermeke volt, az 50-es években elvették a cséplőgépüket, és a traktorukat 2:46 a gépeik elvétele után kiköltöztek tanyára, ott pedig tanyasi iskolába járt 5:47 mesél szülei háborús élményeiről, majd a szülei iskoláiról 7:09 ismét az iskoláiról beszél, nem tanulhatott tovább akárhol, ugyanis a szülei kuláknak voltak bélyegezni 9:43 elhelyezkedik egy TSZ-nél, de eleinte kikötötték, hogy nem tanulhat mellette, később azonban ezt a korlátozást eltörölték, és ekkor ment levelezőn főiskolára 10:43 ők tanyán élték meg az ötvenes éveket, nekik a beadások jelentettek nagy problémát, de 1956 nem jelentett nagy változást az életükben 13:55 1956 után normalizálódott a helyzet, elmúlt az aszály, és nem voltak többet beszolgáltatások sem, az élet pedig egyre kiszámíthatóbb lett 15:52 a TSZ-ben ő volt a termelésirányító, vagy ahogy akkoriban mondták, a fő-mezőgazdász, odahaza pedig háztájizott mellette; a TSZ legfontosabb termékeiről beszél 17:18 az ötvenes években nem hozzáértő emberek erőltettek a térségre különböző termékeket, így a gyapotot, ami nem élt meg Magyarországon, a térség jellemző mezőgazdaság a 60-as, 70-es években alakult ki 19:42 felidézi a korabeli szórakozási lehetőségeket 20:46 Kiskunmajsán két nagy termelőszövetkezet volt, mesél a TSZ-szervezésekről, és a TSZ-ek felépítéséről 25:12 a termelőszövetkezeteket három típusra osztották, az egyes típus esetén mindenki ott dolgozott, míg a hármas típus esetén a gazdák bekerültek a TSZ tulajdoni lapjára, és mindenki saját maga végezte a termelést 28:54 a szövetkezetek később számos mellékággal foglalkoztak, ezekről beszél 32:59 a TSZ és a város közötti kapcsolatok nagyon jók voltak a közös fejlesztések miatt 35:24 a rendszerváltoztatás után a TSZ válságba jutott, és lassú hanyatlás kezdődött, az állami támogatás elmaradt, és a foglalkoztatott emberek munkanélküliek lettek 38:07 a rendszerváltoztatás kapcsán az egyik gond a sok munkanélküli 40:25 a termelőszövetkezet kapcsán működtettek számos klubot, egyesületet, pl. természetbarát klubot 41:45 mesél a rendszerváltozás után megalakított magánvállalkozásáról

Az interjúalany beszél a családjáról (0:46), a második világháborúról (2:11), tanulmányairól (2:45), az 50-es évekről, nehéz gyerekkoráról, osztályidegennek nyilvánított családjáról, bátyjai továbbtanulásának ellehetetlenítéséről, a padlássöprésről, beszolgáltatásról (3:23), az 1956-ban munkaszolgálatosnak behívott bátyjáról, aki megszökött, és katonaszökevényként üldözték (9:04). Mesél a család sorsának alakulásáról 1956 után, saját főiskolás tanulmányairól, első munkájáról tanítóként, a pedagóguskölcsönről (17:12), az úttörő- és kisdobos szervezetekről (21:41), arról, hogy az iskolaigazgató tiltakozott az ellen, hogy az interjúalany lányát megkereszteljék (22:55), a 80-as évek Csurgójáról (24:40), a politikai enyhülésről (30:15), a rendszerváltoztatásról (32:19).