Az interjúalany Szovjetunió-beli hadifogságáról beszél. Először gyermekkoráról (0:11) és a II. világháborúról beszél (01:50). Szól fogságba eséséről (4:20), a kemény telekről, betegségekről, és arról, hogyan lett szanitár (10:52, 16:51). Elmeséli egy zendülés történetét (19:56), azt, hogy milyen retorziók érték, mikor kiderült német származása (27:00), valamint azt, hogyan élték meg a rubel árfolyamcsökkenését a táborban (28:38). Végül a hazatérésről és az 1950-es évekről mesél (30:18).

0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten az V. kerületben született, később a XII. kerületbe költöztek, szerencsére nem érte el az új házuk azt a méretet, amelyet államosítani akartak volna, vagy lakókat költöztettek volna oda 5:31 a szülei foglalkozásáról mesél, édesapja ügyvéd volt, édesanyja műfordító, orosz nyelvről fordított, és a háború után ez értékes tudásnak számított 12:33 a környezetük nem volt akkoriban átlagos, sokkal inkább emlékeztetett egy régebbi típusú polgári életre, a családja több generációra visszamenőleg ilyen polgári család volt 19:02 1950-ben megszüntetik a magánügyvédi praxis, és minden ügyvédet ügyvédi munkaközösségekbe szerveztek, anyagilag ellehetetlenült, így édesapja abbahagyta az ügyvédi karrierjét, és elment vállalati jogtanácsosnak 20:49 1956-ban tíz éves volt, ennek ellenére nagyban meghatározta a sorsát, a forradalom számára a társadalom és a nemzet egységes megnyilvánulása volt 26:40 mesél a forradalom napjairól, az élelmiszerért történő sorban állásról 33:00 a besúgókról beszél, valójában nem attól félt, hogy besúgják, hanem arról, hogy be akarják szervezni 38:50 három tabu téma volt: a Szovjetunió, és annak (vezető) szerepe, a párt vezető szerepe, végül pedig 1956

Az interjúalany 1948-ban született Pátkán (Fejér megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. (01:26) A családnak volt kisebb saját földje. Az apa nem volt hajlandó belépni az '50-es években a TSZ-be, ezért gyári munkás lett és "kisebbik rosszként" belépett a "Pártba". Végül, hogy megtarthassák a földet az anyának mégis be kellett lépnie a TSZ-be, majd kiléptek, de később újra belépésre kényszerítették őket. Az apa nem bírta a folyamatos zaklatásokat, öngyilkos lett. Az interjúalanyt így a nagyszülei nevelték. (03:16) Az interjúalany az általános iskola elvégzése után a Videotonnál dolgozott lakatossegédként. (04:02) Beszél a Rákosi-korszak beszolgáltatásairól, a család viszontagságos életéről. Az állatorvos segítségével sikerült egy tehénborjút maguknál tartaniuk, ennek a húsa mentette meg őket az éhezéstől. (09:04) A Videoton után bányánál dolgozott karbantartó lakatosként. Tovább akart tanulni, de a döntéshozó bizottságok ezt nem engedélyezték, csak hegesztőtanfolyamot végezhetett. (10:46) 1971-ben kezdett el TSZ-ben dolgozni, ugyanekkor vették fel a gépipari technikumba és meg is házasodott. Hogy rendesen megkapja a fizetését, be kellett lépnie a pártba. (13:02) Gyermekeit a rendszer keretei között próbálta tisztességesen felnevelni. (14:56) Elvégezte a Marxista-Leninista esti egyetemet, de csak azért, mert így plusz 15 nap szabadságot kapott, amely idő alatt tudta építeni saját házát. Sosem volt kommunista, de egy-két dolgot elhitt, így amikor kiderültek a Kádár-rendszer hazugságai, jóval nagyobbat csalódott. (16:42) Beszél a technikumról, ottani történelemtanára mondta először el a XX. századi valós történelmet. (17:32) Beszél a mindennapokról, gyerekei iskoláztatásáról, szavazásokról. Az interjúalany volt választási bizottsági elnök, ellenőrző bizottsági elnök és majdnem tanácselnök is, de nem vállalta a Hazafias Népfront jelölését. (23:50) Beszél a TSZ-ben végzett munkáiról. 1993-ban mondott fel, mert a főnökei meghamisították a dokumentumokat, hogy több pénzt kaphassanak. (32:02) Járt többször külföldön, a rendszerváltoztatás előtt is (elsősorban a TSZ keretein belül). Beszél szakmai utazásairól és nyaralásairól. Járt Vorosilovgrádban, elmondja az ottani életkörülményeket. (41:56)