Interjú

Gyűjteményhez ad
Rákosi-korszak
'70-es évek
60-as évek
világútlevél
Hazafias Népfront
80-as évek
Videoton
párttagság
'50-es évek
MSZMP
hétköznapi kommunizmus
párttitkár
padlássöprés
kommunista diktatúra
egyház
beszolgáltatás
bányászat
TSZ

Az élet falun

2673 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Leírás: Az interjúalany 1948-ban született Pátkán (Fejér megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. (01:26) A családnak volt kisebb saját földje. Az apa nem volt hajlandó belépni az '50-es években a TSZ-be, ezért gyári munkás lett és "kisebbik rosszként" belépett a "Pártba". Végül, hogy megtarthassák a földet az anyának mégis be kellett lépnie a TSZ-be, majd kiléptek, de később újra belépésre kényszerítették őket. Az apa nem bírta a folyamatos zaklatásokat, öngyilkos lett. Az interjúalanyt így a nagyszülei nevelték. (03:16) Az interjúalany az általános iskola elvégzése után a Videotonnál dolgozott lakatossegédként. (04:02) Beszél a Rákosi-korszak beszolgáltatásairól, a család viszontagságos életéről. Az állatorvos segítségével sikerült egy tehénborjút maguknál tartaniuk, ennek a húsa mentette meg őket az éhezéstől. (09:04) A Videoton után bányánál dolgozott karbantartó lakatosként. Tovább akart tanulni, de a döntéshozó bizottságok ezt nem engedélyezték, csak hegesztőtanfolyamot végezhetett. (10:46) 1971-ben kezdett el TSZ-ben dolgozni, ugyanekkor vették fel a gépipari technikumba és meg is házasodott. Hogy rendesen megkapja a fizetését, be kellett lépnie a pártba. (13:02) Gyermekeit a rendszer keretei között próbálta tisztességesen felnevelni. (14:56) Elvégezte a Marxista-Leninista esti egyetemet, de csak azért, mert így plusz 15 nap szabadságot kapott, amely idő alatt tudta építeni saját házát. Sosem volt kommunista, de egy-két dolgot elhitt, így amikor kiderültek a Kádár-rendszer hazugságai, jóval nagyobbat csalódott. (16:42) Beszél a technikumról, ottani történelemtanára mondta először el a XX. századi valós történelmet. (17:32) Beszél a mindennapokról, gyerekei iskoláztatásáról, szavazásokról. Az interjúalany volt választási bizottsági elnök, ellenőrző bizottsági elnök és majdnem tanácselnök is, de nem vállalta a Hazafias Népfront jelölését. (23:50) Beszél a TSZ-ben végzett munkáiról. 1993-ban mondott fel, mert a főnökei meghamisították a dokumentumokat, hogy több pénzt kaphassanak. (32:02) Járt többször külföldön, a rendszerváltoztatás előtt is (elsősorban a TSZ keretein belül). Beszél szakmai utazásairól és nyaralásairól. Járt Vorosilovgrádban, elmondja az ottani életkörülményeket. (41:56)
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Ozsváth László
Interjúalany lakhelye: Pátka
Interjúalany született: Pátka, 1948
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. február 05.
Felvétel helyszíne: Pátka
Interjút készítette: Péter Rózsa Gimnázium és Szakközépiskola (fenntartó: Albastart Nonprofit Kft.), Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Az interjúalany édesapja származásáról számol be(0:05).Dr. Suba Györgyné 1939-ben született és sokáig egy tanyán élt szüleivel. A háborúra nem emlékezik, de rokonai sokat meséltek a harcokról(0:38).Az interjúalany visszaemlékezik arra, amikor 1944 novemberében a szovjetek bevonultak a lakhelyükre - ennek körülményeit idézi fel(2:40).Az interjúalany szól a fosztogató szovjet katonákról(4:59).A német bevonulás előtt 1944 nyarán összeszedték a környékbeli zsidókat. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(8:45).A háborút követően az édesapjának az elesett katonákat kellett temetnie. Ezzel kapcsolatban a földosztásról és a TSZ-esítésről is beszél(10:09).Édesapja a háború után alkalmi munkákat vállalt, többnyire az újáépítésben dolgozott, később az interjúalanynak is dolgoznia kellett, fiatal kora ellenére(12:49).A szülei nem szerették volna továbbtaníttatni az interjúalanyt, inkább az otthoni munkákba fogták be(14:47). Az életének legnehezebb korszaka az '50-es évek voltak, hiszen alig volt mit enni(16:08).1956-ban az interjúalany megpróbált kitörni a falusi életből és egy kecskeméti kertészeti szakközépiskolába jelentkezett(18:37).Egy sátoraljaújhelyi kertszeti technikumba jelentekezett, ezt elvégezte és ebben a szakmában 4 évig dolgozott(21:25).Dolgozott könyvelőként is, majd kulturális ügyintéző lett, közben több képesítést is szerzett(22:45).Munkájához tartozott a felnőttképzés, diákoktatás és a közművelődés(25:48).Országjáró túrákat is szervezett(27:53).1956-ban a forradalomról október 24.-én értesült. Ekkoriban még iskolába járt, tanárai óvták az erőszakos eseményektől(29:12).De november 4.-én pár diáktársával úgy döntöttek, hogy elhagyják az iskolát és gyakorlatilag bandákba verődve útra keltek, hogy hazajuthassanak. Ennek a történetét meséli el(31:50).Az interjúalany mesél a gyermekkori tankönyvekről és az iskoláiról, tanítóiról(40:42).A hittanképzésben csak 4. osztályig volt része, utána már eltörölték. Ezzel kapcsolatban beszél a korszak vallásos életéről(43:57).
Interjúalany: Dr. Suba Györgyné
Felvétel időpontja: 2011. április 20.
Készítette: Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Debrecen

Hossz: 00:46:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , 1956
0:00 gyermekkor, családi háttér, gyermekkorának emlékei 4:40 a háborús időkre emlékezik vissza, bombázásokra, az óvóhelyen töltött időkre 12:41 a háború után orosz katonák laktak a házukban, élelem-, és tüzelőhiány volt 18:10 egy hónapra vidékre küldik 19:51 a negyvenes évek viszonyaira emlékezik vissza, 1948-ban államosítják az iskolákat, Pócspetri is nagy visszhangot váltott ki, tüntetés is volt az iskolákért, amit a rendőrség feloszlatott 27:47 az egyetemi évekről mesél, geofizikus képzésre jelentkezett 31:25 az egyetem elvégzése után egy pécsi bányavállalatnál kapott munkát, mesél a munkakörülményekről, a felmérésekről 36:55 Az 56-os események előzményeiről nem tudnak semmit, mert el voltak vágva a világtól, de az októberi diáktüntetéseken pont Budapesten volt, az októberi eseményeket Budapesten élte át, látta az orosz tankok bejövetelét
Interjúalany: dr. Verő József
Felvétel időpontja: 2010. június 10.
Készítette: Berzsenyi Dániel Evangélikus (Líceum) Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium, Sopron

Hossz: 00:43:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , szovjet megszállás
00:05-04:09 - család, körülmények, oktatás, 04:10-07:39 - zsidóság, mezőgazdaság, 07:40-15:05 - II. világháború, '56-ig, infláció, bombázás, katonaság, 15:07-18:17 - Szovjet megszállás, munkatáborok, kulákság felszámolása, mindennapi élet, 18:18-28:49 - TSZ, államosítás, rádió, Rákosi rendszer, 28:50-32:12 - házasság után, munka, mezőgazdaság, vallás, 32:22-42:59 - utazás, TSZ, oktatás, munka
Interjúalany: Borbély Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. október 19.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó