Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
állambiztonság
kommunista diktatúra
oktatás
1956
Rákosi-korszak
'50-es évek

Az 50-es évek gyerekszemmel

3401 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: '50-es évek, 1956
Leírás: 0:00 1944-ben egy bombázás idején született a Kútvölgyi-kórházban, családi háttér, gyermekkor 3:00 az ötvenes éveket gyerekként élte meg, az iskola még nem volt koedukált, mesél az iskolai évekről 6:10 minden iskolai nap úgy kezdődött, hogy felsorakozott az iskola, és friss virágot kellett vinni Rákosi-szobrához, az iskolában viszont kisebbek voltak a társadalmi különbségek 8:50 az iskola alsó tagozatában nem volt sok politika, de pl. Sztálin 60. születésnapjára dolgozatot kellett írni arról, hogy születésnapi ajándékul miben fognak megváltozni, Sztálin halálakor minden házra fekete lobogót kellett kitűzni 11:35 az iskolában nem volt egyenruha, egyedül a piros nyakkendőt kellett viselni ötödiktől 13:39 a pedagógus szerepe teljesen más volt, adhatott pofont vagy körmöst 14:38 1956 megváltoztatta ezt a világot, harcok folytak, halottak napján a Kerepesi temetőben elvesztek, így keveredtek a Köztársaság térre, ahol ostrom folyt, disszidáló csoporttal is találkozott 18:12 a Moszkva téren a Fény utcai piacnál látott frissen hantolt sírokat; lövöldözést is játszottak gyerekként, ki is jött értük egy őrjárat 20:59 az iskola februárban indult, és ekkor már politizálás zajlott az iskolában, ekkor lett ellenforradalom 1956 24:13 a kommunista szombat a hatvanas évek közepétől jött be 25:22 a cenzúra abban volt megfogható, hogy az újságban csak dicsőségrovatok voltak 27:43 az ÁVH volt a korabeli politikai rendőrség, elmeséli a nagybátyja esetét; a besúgásokat a körzeti megbízottak végezték 31:44 felidézi gyermekkori csínytevéseit 33:39 a sztahanovisták voltak az „élmunkások”, akik túlteljesítették a tervet, ők a kulákok elleni csasztuskákért kaptak egy üveg Bambit 37:00 a mai fiatalok számára a családi közösség nagyon hiányzik
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Dr Bilkei Pál
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1944
Interjúalany foglalkozása: kriminálpszichológus
Felvétel időpontja: 2011. május 26.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:50:00
0:00 családi háttér, nagyapja Kanadában próbált szerencsét, édesanyja is ott született, de az első világháború után hazatelepedtek, édesapja egy szegény családból származott, apai nagyapja Doberdónál elesett a harcokban 6:33 a szülei összeházasodtak, a család akarata ellenére, a nagyapjuk sokat mesélt Kanadáról, az öccse később Kanadába vándorolt ki 1956-ban 8:39 a nagy gazdasági világválság miatt édesapjuknak csak alkalmi munkái voltak 11:30 a háborúra való felkészülés miatt egyre több munka lett, így édesapjuk is el tudott helyezkedni asztalosmesterként 14:16 1941-ben kezdett el iskolába, akkor még olyan iskolába, ahol 1-4. osztályig egy tanteremben volt mindenki, később áttértek a délelőtt-délután turnusra 15:30 első osztályban nem volt könyvük, csak a katolikus katekizmus, édesanyja baptista volt, és a nagyapja sem látogatta a katolikus templomokat, így ő sem nagyon szerette a hittant, az első két osztályban meg is buktatták belőle, pótvizsgáznia kellett 20:20 1945 őszén kezdte a felső tagozatot, akkor már nyolc általános volt, falusi iskola volt ugyan, de tanították a német nyelvet, neki az könnyű volt, mert nagyapja és édesanyja sváb volt, németül beszélgettek, 1946-tól oroszt oktattak 22:47 édesapja egy kis színjátszó kört csinált a faluban és környékén 24:47 orosz nyelvből nem volt annyira jó, de sikerült mindig jól levizsgáznia 27:16 megkezdődött Sztálinváros építése, az édesapja ott dolgozott a faépítő-telep vezetőjeként, ő pedig dolgozott a zsebpénzért, mert Székesfehérvárra került kollégiumba, és kohó és-, gépipari technikumba 30:20 Magyarországon akkor még jegyrendszer volt, majd ezt követte a békekölcsön rendszere; őket, mint középiskolásokat küldték ki a házakhoz, hogy békekölcsönt jegyezzenek, részt vettek a pákozdi emlékmű felépítésében 36:10 egy alkalommal megszökött a kollégiumból, és feljött Budapestre, ott megkereste a Fővárosi Tanácsot, elhelyezik egy gimnáziumba, és kollégiumi elhelyezést is kap, a közbeeső az éjszakát a Margitszigeten töltötte, két hetet pedig ismerősöknél töltött 44:51 végül bejut a kollégiumba, a szülei is megtudják, hogy hova ment
Interjúalany: Kőszegi István
Felvétel időpontja: 2011. február 03.

Hossz: 00:36:00
00:00 - Család, iskola 01:21 - II. világháború 02:58 - Iskolák, életmód 05:26 - Továbbtanulás 08:05 - TSz, agitálás, gyapotszedés 11:37 - Úttörő, KISz 14:34 - Rákosi-korszak, hadifogság, deportálás 16:26 - '56 és hatásai, oroszok bejövetele 24:41 - Világháborús és az '56 utáni életkörülmények összehasonlítása 26:05 - Kádár-korszak emlékei, nyaralás 28:31 - '70-es árvíz 30:20 - '56 utáni életkörülmények 35:06 - Vidéki életkörülmények
Interjúalany: Tiborcz Imréné
Felvétel időpontja: 2010. december 07.

Hossz: 00:48:00
Ungvári Ferenc négy kistestvérével árván maradt 1944-re, személyesen tapasztalta meg az orosz megszállást Hajdúhadházán és Debrecenben. Árvaházba kerül, ahonnan nevelőszülőkhöz helyezik előbb Nagykőrösre, majd Kelenvölgyre. 1947-től Tatabányára kerül bátyja családjához, és ott kezd a bányában dolgozni. Az ötvenes években bányászként dolgozott. (00:00-03:50) család, szülők elvesztése; (03:50-14:00) az orosz megszállás; (14:00-24:00) árvaház - Nagykőrös - Kelenvölgy - Tatabánya; (24:00-44:40) bányászélet az ötvenes években, Tatabánya, Balinka (életkörülmények, munkaverseny, politikai helyzet, az ÁVH jelenléte); (44:40-47:24) családalapítás Kiskőrösön, KTSZ
Interjúalany: Ungvári Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. január 24.