Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
oktatás
úttörőmozgalom
rendszerváltoztatás
Kádár-korszak
Ifjú Gárda

Engem ne küzdjenek le

2450 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Leírás: 01:20 - Család 02:35 - Gyerekkor 04:10 - Általános iskola, úttörő 05:00 - Gimnázium '71-75, főiskola, 1 év sorkatonaság 06:20 - Kisdobos, úttörő, táborok 14:04 - KISZ, vándortábor 10:35 - Sport-birkózás (úttörő, serdülő, ifjúsági, junior) 21:35 - Ifjú Gárda 26:40 - Főiskola, terepgyakorlat külföldön is (Kijev, NDK) 29:40 - Rendszerváltoztatás, katonaság 34:25 - Család, utazási lehetőségek
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Rója István
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Makó, 1957
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Felvétel helyszíne: Makó
Interjút készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany szól családjáról, származásáról, és arról, hogyan költöztek Pécsre (0:05). Rátér arra, milyen volt a pécsi evangélikus gyülekezet, és arra, hogy náluk tartották a bibliaórákat, ami miatt az állambiztonság is felfigyelt rájuk (5:32). Elmeséli, hogyan váltak lehetetlenné körülményeik, és hogyan költöztek 1951 után évekig keresztül-kasul az országban (8:20). Szól arról, hogyan döbbent bele abba, hogy a rendszer számára nem kívánatosak (12:16). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, és arról, hogyan szállították az élelmiszert Budapestre (13:26). Szól a megtorlásokról, édesapja és férje börtönbüntetéséről és karrierjük derékba töréséről (15:06). Rátér középfokú oktatására, házasságára, valamint arra, hogy sokat helyezték őket ide-oda az országban (17:56). Elmeséli, miként lehetett mégis tanár, képesítés nélkül, majd azt, hogyan szerzett képesítést (20:22). Beszél arról, hogyan kerültek férje munkája révén Győrbe, és ő hogyan kezdett ott is tanítani, majd lett igazgató (22:56). Végül a rendszerváltoztatásról szól: szavazást kért maga ellen az iskolában, de nem váltották le. Megemlíti az egyházi iskolák újraindítását is (30:44).
Interjúalany: Jancsó Kálmánné
Felvétel időpontja: 2010. december 29.

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany 1933-ban született Szentesen. Apja kertész volt, anyja háztartásbeli. A négy testvér közül ő volt a legfiatalabb. (00:48) 1940-ben kezdett iskolába járni. Beszél a Klebelsberg által építtetett tanyasi iskolákról, amelyek egyikébe járt elemibe. 1942-ben vezették be a nyolcosztályos iskolát. Beszél az oktatás menetéről. Az egészséges életmód és a fűtés hiánya miatt sokat gimnasztikáztatták a diákokat. A háborús időszakban össze kellett vonni több osztályt. (07:52) A háború után kapott kedvet a sporthoz az iskolai testnevelőórák hatására. Elsősorban futott, úszott és gátat ugrott. (10:12) Beszél arról, hogyan élte meg gyerekként a II. világháborút. Apja katona volt, 1944-ben hazaszökött. A jegyrendszer miatt nehéz volt hozzájutni a szükséges élelemhez, árucikkekhez. Szentest nem bombázták, de hallotta és látta a szegedi légitámadásokat. Egy repülőgépet a közelben lőtték le, a néger pilótának sikerült ejtőernyővel kiugrania. Ez az akkor gyermek interjúalanynak maradandó élmény, mert akkor látott először lezuhanó repülőt, ejtőernyőt és négert. (16:26) 1944 szeptemberében érte el a Vörös Hadsereg Szentest és környékét, ez jelentette a harcok végét. Azonban a háború utáni évek sem voltak könnyebbek, többször éhezett a család, szinte mindenüket elvették. (18:06) Az iskolában előnyben volt, mivel mindig egy fejezettel a diáktársai előtt járt. Mire középiskolába került a háború után, már teljesen más volt az iskolarendszer szellemiségben és oktatási rendszerben is. Az interjúalany közgazdasági gimnáziumba került. Oroszt kellett hivatalosan tanulnia, de mivel nem volt képzett orosz szakos tanár, sok esetben latint oktattak. (24:22) 1948-ban lehetett már egyértelműen tudni, hogy Magyarország a szocialista táborba kerül. Innentől kezdve a hangulat is háborús volt, főleg a jugoszláv-szovjet konfliktus miatt. (27:02) Hogy a fiatalok készek legyenek a háborúra már a sorkatonaság előtt, elindult az MHK (Munkára Harcra Kész) Mozgalom. Azonban valódi célját a mozgalom nem érte el, hanem a magyar sport utánpótlásbázisa lett. Elsősorban atlétika gyakorlatok voltak, sok futót nevelt ki a Mozgalom. Az MHK versenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtókat kiemelték, így került az interjúalany a Szegedi Vasutas Sportegyesülethez, mint atléta. (32:40) Az interjúalany 1952-ben döntötte el, hogy testnevelőtanár lesz. Elmondja, hogyan jutott be a Testnevelési Főiskolára. Beszél a TF-en zajló oktatásról. A TF viszonylag konzervatív iskolának számított, elsősorban jó testnevelőtanárokat akartak képezni, nem a szocialista embertípust létrehozni. Kiváló szakemberek oktattak, nem a párthűség volt az elsődleges. (41:10) Sok élsportolót személyesen is ismert. Egyesek tanították, többekkel együtt tanult. Az iskola elvégzése után nem dönthetett arról, hova kerül, így nem mehetett haza Szentesre. Végül olimpikon barátjának a segítségével Vácra került. (44:46) Az interjúalany beszél az OTHS-ról (Országos Testnevelési Sporthivatal). Nem volt külön minisztériuma a testnevelésnek, hanem ez a társadalmi szervezet intézte az ügyeket. Ide tartozott a testnevelés, szabadidő- és versenysport. Amikor testnevelést tanított, még másképp zajlottak az órák. A gyerekek sokkal lelkesebbek voltak és órán kívül is sportoltak, mivel nem vette el a szabadidejüket a TV, számítógép. Jó baráti társaságok alakultak ki, amelyek együtt dolgoztak. (47:34) Az interjúalany testnevelői munkájáért több kitüntetést is kapott. Beszél a kollégiumi nevelőtanárként végzett munkájáról, a diákönkormányzatok létrejöttéről. (52:36)
Interjúalany: Bodnár Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. december 09.

Hossz: 00:57:00
A riportalany debreceni kereskedőcsalád leszármazottja, akinek családja 1944-ben költözött át Pécsre. Szól arról, hogy édesapja három évig volt hadifogságban (3:00-ig). Elmeséli, hogy a háború után Pécs csaknem összes általános iskolájában tanult (7:18-ig). Meghatározó élmény volt számára, hogy iskolás korában több pécsi képzőművész tanította (10:53-ig). Mesél katonai szolgálatáról, elmondja, hogy katonaévei alatt lehetősége volt képzőművészettel foglalkoznia (17:32-ig). A pécsi Művészeti Szakközépiskolába Bizse János hívta tanítani 1962-ben. Elmondja, hogy milyen okai voltak az iskola létrehozásának (21:18-ig). Felidézi milyen volt a helyi képzőművészeti élet az 1960-as években, milyen lehetőségei voltak a kor alkotóinak (25:18-ig). Beszél a korszak morális problémáiról (35:50-ig). Szól a Pécsett kibontakozó szellemi pezsgésről. Elsőként a Pécsi Nemzeti Színházban Németh Antal és Eck Imre irányításával megvalósult törekvésekről beszél (39:38-ig), majd szól a Bóbita Bábszínház jelentőségéről (44:11-ig). Mesél a Bécsy Tamás vezetésével meginduló amatőr színházi életről (45:48-ig). Elmondja, hogy a helyi politikai elit támogatta a művészek törekvéseit, mert büszke volt ezekre (52:02-ig). Végezetül szól a Villányi Művésztelep megalakulásáról (56:50-ig).
Interjúalany: Erdős János
Felvétel időpontja: 2011. április 08.