Miskolcon született 1946-ban, apai és anyai ágon is erős a kötődése Miskolchoz. A helyhez, ahol élt rendkívül nagy hatással volt rá - ezzel kapcsolatban meséli el személyes és családi élményeit(0:11). Muzeológusként a '70-es években is és később is a temetők történetével foglalkozott. Valamint a miskolci kilátó történetével is foglalkozott(2:27). Visszaemlékezik a gyermekkorában még tiltott disznóölésekre is(4:33).1956-ra már nem gyermekként, hanem történészként emlékezik vissza. A forradalom alatt nem mehetett ki az utcára, de a szüleitől pontosan tud az eseményekről(5:19). Az utca, ahol a család lakott, többször is nevet változtatott, az interjúalany ennek okairól beszél(6:18). Dobrossy István a Bacsó utcai általános iskolába járt. A helyi nyomdák történetét is bemutatja - személyes élményein keresztül(8:25).1960-ban a mai Földes Ferenc gimnáziumba került, ennek az intézménynek a történetéről beszél. A koedukált iskolában fa, vagy vasipari tanulmányokat lehetett végezni(11:27).Érettségizése után értesült a Czinege honvédelmi törvényről, melynek a lényege az, hogy az egyetemi tanulmányok előtt is be kell vonulni a honvédségbe. Az iskolával kapcsolatban kellemes élményei vannak(14:02). Bár tisztában van azzal, hogy a szovjet és a náci ellentét, valamint 1956 megosztja az embereket, de az elesett hősöknek meg kell adni a tiszteletet(15:30). Tanára, Mádai Gyula ajánlotta be a Hermann Ottó Múzeumba(18:17). 1964-ben történelemből és néprajzból felvételizett. Az egyetemi és hallgatói életélről is mesél - köztársasági ösztöndíjasként nagyon jól élt(19:37). A katonaéveire visszaemlékezve elmondja, hogy együtt szolgált pl Hoboval és más közéleti személyiségekkel(22:15).Államvizsgázása után az egyetem alkalmazásában maradt, mint tanársegéd, ösztöndíjas. Járt Grúziában is(23:31). 1968-ban Csehszlovákiában volt, a bevonulás előtt pár nappal sikerült hazajutnia(24:39). 1973-ban visszatért Miskolcra, és a Hermann Ottó Múzeum alkalmazottja lett - ezt sikerült komolyan felvirágoztatni. Munkatársai és a múzeum sorsáról is mesél(26:15). Búcsút intett az említett múzeumnak, és átment a helyi levéltárhoz, majd innen 18 év munka után nyugdíjba vonult (31:39). A várostörténeti munkáját a sajtó rendelekezésére is bocsátotta. Ebben a munkában rengeteget tanult, fejlődött. Erről mesél(33:10).A levéltár a szakmai társasági élet központja volt, ezt nagyon szerette is. De a nyugdíjazása után sajnos a megbecsülése után nagyon megcsappant. Emelett a jelenlegi munkájáról és tapasztalatairól beszél(37:28). Tavaly egy miskolci várostörténeti munkája jelent meg - és kiemelet fontosságot tulajdonít a miskolci víznek. Továbbá a terveiről és személyes múltjáról, eredményeiről is összefoglalja a gondolatait(40:28).

Az interjúalany mesél az 1950-es évek mindennapjairól, iskoláiról, a hatalom részéről családját érő retorziókról. Beszél arról, hogy hogyan érintette környezetét az 1956-os forradalmat követő megtorlási hullám, illetve elmondja, hogy milyenek voltak a Kádár-korszak mindennapjai (milyen volt a TSZ, az ipar világa, milyen kikapcsolódási lehetőségeik voltak, hogyan lehetett külföldre jutni stb.). Végül kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos véleményét is. 0:10--szülei, családja, neveltetése; 1:13--édesapja munkája a II. világháborúban ejtőernyősként, majd a háborút követően határőrként, szülei házassága; 3:15--életük az 1950-es években, iskolái, mindennapjaik, gyermekként végzett munkáik; 6:13--miért vesztette el az apja határőri munkáját a kommunista rendszer alatt; 7:41--milyen volt a környék legfontosabb vállalata; 8:51--hogyan érintette őket a kommunista rendszer kiépülése; 10:50--véleménye az 1956-os eseményekben részvevő személyekről, az ezt követő megtorlásokról, édesapja 1957-es börtönbüntetése; 15:10--megfigyelések és retórziók a Kádár-korban; 18:53--munkái; 20:0--ünnepélyek, rendezvények; 21:14--mire volt elég a keresete, milyen pluszmunkákat vállalt, milyen életkörülmények között éltek; 24:0--hogyan változott a korban a mezőgazdaság, a háztájizás; 26:4--az életmód változása a lakóhelyén; 27:1--a politika és a termelői szervezet vezetése közötti viszony, a TSZ kulturális élete, működése; 29:44--kikapcsolódási, kultúrálódási és sportolási lehetőségek a településen; 35:36--a kor divatja; 36:30--külföldi utazásai; 37:20--hogyan változott a Kádár-korszak az idők során, munkalehetőségek, érvényesülési lehetőségek; 38:38--az egyház működése a Kádár-korszakban; 41:0--a rendszerváltoztatás első jelei a mindennapokban; 43:40--mit lehetett érzékelni a szovjet katonai megszállásból; 44:30--mit várt a rendszerváltoztatástól, véleménye a ennek eredményeiről

Az interjúalany beszél híres, muzsikus cigány felmenőiről, a Kádár-korszak oktatásáról és mindennapjairól. Azt is elmondja, hogy hogyan lett belőle újságíró, majd tanár. 0:52--hogyan került kapcsolatban a család a zenéléssel, nagy zenész elődök; 9:50-- a régi értelmiség kapcsolata a cigányzenével, Krúdy Gyula kapcsolata cigányzenész nagyapjával; 17:10--dédnagyapja, Radics Béla temetése az 1930-as években; 21:0--mi a véleménye a cigánykérdésről; 26:20--kapcsolata a zenével és az írással, tanulmányai; 28:28--gyermekkora a Kádár-korban, milyen volt a korabeli oktatás; 32:0--családja életmódja a Kádár-korszakban; 34:9--hogyan került a Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégiumba, véleménye a mai diákokról