Interjú

Gyűjteményhez ad
maszek
TSZ
katonaság
kommunista diktatúra
oktatás
egészségügy
államosítás
osztályharc
Rákosi-korszak
'50-es évek
államigazgatás
továbbtanulás
pályaválasztás
Kádár-korszak
szövetkezetek
egyetem

Gyógyszerészsorsok (Märcz Imre)

2592 megtekintés

Hossz: 00:42:00
Témakörök: '50-es évek
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogyan végezte el középfokú tanulmányait, majd hogyan járt a pécsi orvosi karra azért, hogy ne kelljen katonának mennie, valamint azért, hogy átjelentkezhessen a gyógyszerészetre (0:10). Közben szövödében és traktorosként is dolgozott (6:30), végül pedig matematika-fizika szakra ment, szintén azért, hogy átjelentkezhessen, de ezt nem engedték meg (9:00). Laboránsként kezdett dolgozni egy pécsváradi patikában, közben pedig a szegedi gyógyszerészetre felvételizett. A posta késve hozta ki a levelet, így egy nappal később tudott csak a felvételire elmenni, de Búzási Géza professzor gyorsan összehívott egy felvételi bizottságot külön neki. Így jutott be végül a gyógyszerészet szakra (12:00). Beszél egyetemi éveiről, a tantárgyakról, a szakérettségisekről, az ösztöndíj összegéről (16:40). Szól arról, hogyan zajlott le az államosítás a gyógyszertárakban (21:38), és részletesen leírja a patikák meglepetésszerű megtámadását és lefoglalását (24:15). Arról is részletesen szól, hogyan szervezték át és standardizálták a gyógyszertárak működését (27:00). Szól későbbi munkahelyeiről (31:00), vvalamint arról, hogy miként küldték el szakvezetői továbbképzésre a minisztériumba, hogyan lett gyógyszertárigazgató, és arról, hogy milyen jól meg volt alapozva az akkori felügyeleti rendszer (33:40).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Märcz Imre
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Cikó, 1926
Interjúalany foglalkozása: gyógyszerész
Felvétel időpontja: 2011. június 15.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany beszél a két háború közötti gyermekkoráról, a menhelyről, a lelencéletről, a cselédsorsról, a napszámoséletről, a leventemozgalomról, a háborúról, az 50-es évekről, a feketevágásról, a TSZ-ben betöltött vezető pozíciójáról, a párttagjelöltségről. 1:25--születés, család, iskolák, lelencélet, cselédmunka 5:45--hadimunka, Il. világháború, katonai szolgálata 9:33--Jánoshalom bombázása 11:40--padlássöprés, feketevágás, TSZ vezetői szerepe 15:24--rendszerváltoztatás 15:04--agitáció, a TSZ működése 17:03--levente mozgalom, KALOT 19:32--az első TV, autó, nyaralások 22:13--a forint bevezetése
Interjúalany: Gyurákovics József
Felvétel időpontja: 2010. július 02.

Hossz: 00:42:00
0:00 családi háttér, édesapja mészáros volt, édesanyja földbirtokos családból származott; egyik testvérét a származása miatt kitették az egyetemről 1:36 a házukat államosították, a saját lakásukban lettek bérlők egy szoba-konyhában, a nagyapját 1952-ben kitették az utcára; ő elment egyetemre a háború után, de 1950-ben kulákká minősítették, ezért a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie 3:03 Komáromban majd Tatabányán lett gyógyszerész, 1957 januárjában levették róla a kulákbélyeget 5:03 mesél az államosítás körülményeiről 6:55 nem vághattak disznót, beszolgáltatást kellett teljesíteniük, édesapját kötelezték arra, hogy állami vállalatnál dolgozzon, kötelezően legalább 20 km-rel távolabb 9:15 ekkoriban alakították a TSZ-t, sok embert megnyomorítva 11:29 másodévtől a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie, mert kulák volt 17:15 az egyetemi felvételije sem volt egyszerű 19:34 mint kulák nem kapott menzajegyet, ezért a református menzára járt 21:25 a honvédelmi vizsgákról mesél 23:02 jegyrendszer volt érvényben, mesél az árakról 30:01 kapott kárpótlási jegyet a föld és a ház után 31:03 egyetemistaként az államosított patikákat leltározták 33:10 másodéves koráig nem vonult fel, de utána kötelező volt 37:05 1956-ban átdolgozták a forradalmat, de látták a pestieket nyugatra menekülni 38:24 a Kádár-rendszer nem hozott nekik lényeges változást, szorgalmasan dolgoztak
Interjúalany: Janovszky Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:31), iskoláiról (1:43), a mezőgazdasági munkáról (3:32), az 1956-os eseményekről (7:50), a parasztok nehéz helyzetéről a Rákosi-rendszerben (8:33), a kulákokról, az embertelen beszolgáltatási követelésekről (11:25), a második világháborúról, a házukat ért bombatalálatról (12:42), majd beszél ismét a kulákokról (21:43), az 1942-ben bevezetett beszolgáltatási rendszerről [Jurcsek-rendszer] (24:45), arról, hogy miért nem lépett be a TSZ-be (26:04). Mesél az aratás munkafolyamatairól (27:43), a téeszesítéssel kapcsolatos propagandáról (31:52), arról, hogy lányának milyen hátránya származott abból, hogy nem lépett be a TSZ-be (33:55). Beszámol arról, hogy börtönben is volt a Rákosi-korszakban (37:12), végül lakodalmával kapcsolatban mesél el egy történetet (39:04).
Interjúalany: Fekete József
Felvétel időpontja: 2011. január 07.