Interjú

Gyűjteményhez ad
KALOT
kulák
padlássöprés
rendszerváltoztatás
fekete vágás
leventemozgalom
légitámadás
II. világháború

Gyurákovics József életútja

2926 megtekintés

Hossz: 00:24:00
Témakörök: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , második világháború, kollektivizálás
Leírás: Az interjúalany beszél a két háború közötti gyermekkoráról, a menhelyről, a lelencéletről, a cselédsorsról, a napszámoséletről, a leventemozgalomról, a háborúról, az 50-es évekről, a feketevágásról, a TSZ-ben betöltött vezető pozíciójáról, a párttagjelöltségről. 1:25--születés, család, iskolák, lelencélet, cselédmunka 5:45--hadimunka, Il. világháború, katonai szolgálata 9:33--Jánoshalom bombázása 11:40--padlássöprés, feketevágás, TSZ vezetői szerepe 15:24--rendszerváltoztatás 15:04--agitáció, a TSZ működése 17:03--levente mozgalom, KALOT 19:32--az első TV, autó, nyaralások 22:13--a forint bevezetése
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Gyurákovics József
Interjúalany lakhelye: Jánoshalma
Interjúalany született: Baja, 1926
Interjúalany foglalkozása: földműves
Felvétel időpontja: 2010. július 02.
Felvétel helyszíne: Jánoshalma
Interjút készítette: Hunyadi János Általános Iskola Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Jánoshalma

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:26:00
Tárgy: '50-es évek, egyházak, kultúra/művészetek
0:00 családi háttér, a szülei a pápai református nőnevelő intézetben ismerték meg egymást, ő Pilismaróton született, ahol édesapja református lelkész volt 3:21 édesapja az államosítás idején volt negyedéves teológus Pápán, édesapját, mint a diákság egyik hangadóját internálják, édesanyja pedig lelkészfeleségként nem kap állást, pket pedig megfigyelték, és jelentettek róluk 8:14 Debrecenbe járt, az akkor egyetlen református gimnáziumba, mesél a gimnáziumi évekről 10:51 Budapesten folytatja tanulmányait, az ottani teológiai akadémián 14:57 szülei örültek a pályaválasztásának, előbb a dorogi gyülekezetben szolgált, majd a Héreg és Tarján következett a házassága után, utána az őrségi Bajánsenyére költöztek, mert ott kaptak állást 20:46 a szabadszállási művészeti iskola kezdeteire emlékezik vissza
Interjúalany: Máté Sándorné
Felvétel időpontja: 2010. november 04.
Készítette: Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola, Kunszentmiklós

Hossz: 00:20:00
Tárgy: Beszolgáltatás, Mindennapi élet , szovjet megszállás
Az interjúalany beszél gyermekkoráról (0:39), a II.világháborúról (1:12), édesapja hadifogságból való hazatéréséről (5:18), a téeszesítésről és a kulákokról (5:48), majd visszatér a II.világháborúra (9:00), majd mesél a szórakozási lehetőségekről (10:48), iskolai élményeiről (13:50), végül a gyapottermelésről (16:22).
Interjúalany: Szabari Pálné
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 11.
Készítette: Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Iskola, Középiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Eger

Hossz: 00:45:00
Tárgy: '50-es évek
Az interjúalany 1938-ban született Szatmárcsekén. 1950-ben a családot kuláklistára tették. Mindent elvettek tőlük, folyamatosan megbüntették őket valamiért. Édesapját sokszor órákon keresztül hallgatták ki, de nem tudtak saját magára terhelő vallomást kicsikarni belőle. Hónapokon keresztül ez ment, míg végül magyarázat nélkül letartóztatták a családfőt. Végül a hivatalos vád az volt, hogy nem szántotta fel a földjét. A vádlott által hozott nyolc tanú vallomását nem vették figyelembe, 4 hónapra börtönbe zárták. Az interjúalany édesanyja belebetegadett a meghurcoltatásokba. A folyamatos üldöztetésnek az 1956-os forradalom vetett véget. (06:54) 1955-ben ment férjhez. Félt a kitelepítéstől. Végül ez nem történt meg, de a rettegés miatt idegileg tönkremnet a család. Öccsét nem vették fel egyik középiskolába sem, pedig kiváló tanuló volt. (10:04) Elmondja a békés forradalmi eseményeket Szatmárcsekén. Miután a család kezdett volna talpraállni, kezdődött a TSZ-esítés. Mivel az apja már nem tudott rendesen dolgozni, ezért ez nagy hátrány volt. (15:04) A rokonságot is büntették, elvitték mindenüket, többeket börtönbe zártak. Elsősorban idegileg próbáltak tönkretenni mindenkit. (18:46) Az interjúalany és családja egy háromszobás, kétkonyás, kételőszobás házban laktak, azért még egy családot be akartak költöztetni. Végül "csak" egy tanítónőt költöztettek be, aki szerencsére hamarosan családtaggá vált. Az akkor még gyermek interjúalanynak nagyon hamar fel kellett nőnie. (25:40) A családnak titokban sikerült megőriznie katolikus hitét és vallásosságát. Ez azonban nagy nehézségekbe ütközött. A hittan oktatását megszűntették a kommunisták, így sok fiatal már nem is akart vallásos életet élni. (31:02) Az 1956-os forradalom után jobbak lettek a körülmények, de ez az interjúalany csaldjára már nem volt nagyobb hatással (szülei öregek voltak). A forradalom alatt a házból sem mertek kimenni, mert féltek a megtorlástól. (33:30) A Kádár-korszakban a szülei már nem tudtak dolgozni, édesapja csak portás lehetett. Az interjúalany már túl öreg volt ahhoz, hogy gimnáziumban tanulhasson, így ápolónőnek készült. Szatmárcsekéről szerencsére nem telepítettek ki senkit. (36:30) Beszél arról, hogyan sikerült a hozzájuk költöztetett tanítónőnek beilleszkednie. (38:26) Elmondja milyen volt a munkája ápolónőként. Közben a kialaukó TSZ-rendszerben sok család megerősödött. Bármennyire nehéz is volt a család sorsa, segítette őket, hogy legalább együtt lehettek. (45:40)
Interjúalany: Kondiszné Jakab Ilona
Felvétel időpontja: 2011. január 20.
Készítette: II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola, Kisvárda