Interjú

Gyűjteményhez ad
Németország
Csehszlovákia
Horthy Miklós
laktanya
vitéz
szovjet megszállás
megfigyelés
X-es származás
II. világháború
pályaválasztás
besúgó
Don-kanyar
SZER
kisebbségek
továbbtanulás
államigazgatás
Rákosi-korszak
front
osztályharc
1956
tanács
oktatás
kommunista diktatúra
katonaság

Katonaságtól a katedráig

2235 megtekintés

Hossz: 00:50:00
Leírás: Az interjúalany először édesapja katonai pályájáról, a Don-kanyarról, elfogatásáról és szabadulásáról (1:00). Beszámol édesapja többszöri sebesüléseiről, valamint arról, hogy Berlinben amerikai hadifogságba esett, de hazaengedték, mert nem találták semmiben vétkesnek (4:04). Szól a háború utáni évekről, arról, hogyan fosztotta meg az Alkotmány édesapját a diplomájától, hogyan kellett suszterként elhelyezkedni, s ez miként tette tönkre az életét (6:12). Szól az 1956-os forradalom eseményeiről, arról, hogyan akartak először csatlakozni, majd arról, miként beszélte le apja a helyieket, hogy oroszokra támadjanak (10:20). Az interjúalany rátér saját osztályidegen származására és oktatására (15:50). Szól a katonai főiskoláról, a hadsereg hatalmi viszonyairól, és arról, hogy végül mégis sikerült feljebb jutnia a ranglétrán a származása ellenére is (18:26). Szól arról, miként helyezték Salgótarjánba politikai célzattal, valamint azt, hogy egy orvosi vizsgálat ürügyén hogyan tartották hetekig gyakorlatilag fogva az 1980-as években (30:00). A hadsereg és az ország kommunista irányításának tragédiáját is elemzi (37:50). Végül visszatér saját második világháborús élményeire, valamint szól a környező országok katonáival való kapcsolatról, a prágai tavasz eseményeit is érintve (45:00).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Kiss Tibor
Interjúalany lakhelye: Salgótarján
Interjúalany született: Halmajugra, 1941
Interjúalany foglalkozása: honvédtiszt, tanár
Felvétel időpontja: 2011. március 14.
Felvétel helyszíne: Salgótarján

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany Erdélyben élte meg az I. világháborút majd a terület Romániához csatolását, a magyar iskolarendszer megszüntetését (0:05). Beszél arról, miként költözött Szegedre majd élte át a front átvonulását Budapesten (08:50), illetve miként szállták meg Magyarországot a szovjetek (21:00). Beszél továbbá arról, hogyan szervezték meg az életet a háború után, hogyan próbálták meg átvenni a közigazgatást a kommunisták (23:26). Hangsúlyosan szól az 1950-es évekről, a diktatúra kiépüléséről, férje recski internálásáról és következményeiről (27:53), majd saját munkájáról és az oktatás jellegéről beszél (36:42).
Interjúalany: dr. Bittó Endréné
Felvétel időpontja: 2010. december 09.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél háborús gyermekkoráról, mikor a pincében való bújkálás inkább játéknak tűnt (0:25). Szól arról, hogy 1947-ben, a lakosságcsere során nem kívántak áttelepülni Csehszlovákiába. Elkerült azonban a sátoraljaújhelyi szlovák iskolába (1:24). Tanulmáynait a budapesti tanítóképzőn folytatta, ahol viszont Csehszlovákiából kitelepített magyarok tanították őket (4:45). Budapesten élte át az 1956-os forradalmat, a Köztársaság téri kollégiumban. Látták, hogy lövik szét a teret. Később a nevelők átvitték őket az Orczy útra, hogy biztonságban legyenek (6:25). A Kádár-korszak elején nagy volt a bizonytalanság, például abban is, hogy mi lesz a szlovák kisebbséggel (9:30). Visszatértek az iskolába, ahol nagyon színes volt a magyar és szlovák kulturális élet (10:40), majd elkezdett dolgozni, és 1961-től szülőfalujában, Bükkszentkereszten tanít (11:30). Szól a helyi szlovák közösség elmagyarosításáról, ami a millenium környékén kezdődött (14:24), majd a szlovák népszokásokról, ételekről, valamint a nyelv megőrzéséről, korábban a magyar nyelven való megszólalásért kapott iskolai büntetésekről (16:40). Viszzatér a Rákosi-rendszer terrorjára és mindennapi életére. Az úttörőmozgalomról, a személyikultuszról, a kommunista propagandának rájuk, mint iskolásokra gyakorolt befolyásáról is szól (20:38). Végül a rendszerváltoztatás hatásairól, annak elmaradásáról, valamint a pedagógus és a rendszer viszonyáról beszél (26:00).
Interjúalany: Gémesi Károlyné (Ildikó néni)
Felvétel időpontja: 2010. november 02.

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany beszél a családjáról, gyerekkoráról (1:04), az I.világháborúról (5:06), a zsidókat ért hátrányos megkülönböztetésről, zsidótörvényekről, több családtag elhurcolásáról (8:21), a háború utáni élelmiszerhiányról (10:33), a beszolgáltatásról (14:09), TSZ-be való belépésükről (15:50), majd visszatér II.világháborús emlékeire (16:17). Mesél az 1956-os forradalomról (18:02), a Kádár-rendszerről, az államosított földjükről (20:02), a szórakozási lehetőségekről (24:21), a vallási életről (26:22), végül a rendszerváltoztatásról (28:13).
Interjúalany: Pap Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. április 14.