Az interjúalany beszél arról, hogy a háború alatt született, csendőr édesapjának pedig sokáig bújkálnia kellett a megszállók elől (0:28). Rátér oktatására és az összevont osztályokban folyó tanítás elemzésére (3:50). Szól az akkori szórakozási lehetőségekről, a farsangi bálokról (6:00). Beszél az úttörőmozgalomról és a kommunista propaganda megjelenéséről az iskolában (9:45), majd a Rákosi-rendszer terrorjáról, a fekete autótól való rettegéstől (11:40). Szól a mezőgazdaság terrorizálásáról és a propagandáról (13:25). Beszél az 1956-os forradalomról, arról, hogy édesapja részt vett a naggyűlésen, és felszólalt a forradalmi megtorlás ellen. Később a zöldávós azt nyilatkozta, hogy az interjúalany édesapja mentette meg az életét (17:35). Beszél arról is, hogy a 23-a utáni vasárnap olyanok is mentek misére, akik korábban nem mehettek (21:35), valamint arról, hogy a bátjya disszidált (24:24). Szól arról, mennyire határozta meg életét a csendőr édesapja miatti diszkrimináció, például az, hogy nem vették fel kollégiumba (25:00). Szól elhelyezkedéséről egy tatabányai cég adminisztrátoraként és az esti gimnázium elvégzéséről (30:10). Elmeséli, hogyan ismerkedett meg férjével és hogyan házasodtak össze (36:18). Összehasonlítja a Rákosi-rendszer és a Kádár-korszak jellegét, kiemelve, hogy 1963-ban az öccsét már felvették, tehát csökkent hátrányos megkülönböztetésük (39:38). Végül a rendszerváltoztatásról szól, melynek során részt vett a helyi MDF létrehozásában, ami azonban Antall József halála és a rendszerváltoztatás félresiklása miatt szétdarabolódott (42:45).

Az interjúalany elmondja, hogy polgári körülmények közöt élő, értelmiségi zsidó családjában milyen neveltetést kapott a II. világháború előtt, és mennyire tartotta a zsidó vallást, illetve annak szokásait. Szól férjéről, aki Raul Wallenberg sofőrje volt a II. világháború idején, és elmondja, hogy ennek az ismeretségének köszönhetően hogyan sikerült megúsznia a Németországba történő deportálást. Mesél Kádár Jánossal kapcsolatos élményeiről is, akivel személyesen is találkozott, mivel munkája következtében több neki rendezett is részt vett. 0:20--születés, család, iskolái; 3:33--mennyire tartják a zsidó vallást; 5.38--kapcsolata Raul Wallenberggel, a svéd diplomata zsidómentő tevékenysége; 7:45--hogyan tudta elkerülni azt, hogy Németországba deportálják, hogyan éli meg a szovjetek bevonulását; 11:24--második házassága, a zsidó vallás szerepe az életében; 14:38--viszonya a cionizmushoz, milyen problémái adódtak a származásából az élete során, hogyan jutott el Kádár János vadászataira; 18:10--milyen neveltetésben részesült

Az interjúalany mesél a zsidó származású családját a XX. század első felében ért megpróbáltatásokról, iskolájáról, családja valláshoz való viszonyáról, pályaválasztásáról, párttagságáról és a Kádár-rendszer valamint a nyugaton élő magyarok viszonyáról. 0:11--születés, család, szülők, nagyszülei elszegényedése, apja árvaházi évei; 5:7--apja munkaszolgálata, oroszországi hadifogsága és feleségével kötött távházassága; 7:25--anyja családja, a család vallásossága, hogyan érintette őket a holokauszt, milyen rokonai haltak, illetve menekültek meg; 14:30--mi történt velük 1945-ben, szülei házassága, lakóhelyük; 17:48--iskolás emlékei; 23:18--első látogatása a zsinagógába, családja viszonya a zsidó valláshoz; 27:11--egyetemi évei; 29:39--miért nem veszik fel a pártba; 30:42--pályaválasztása, hogyan lett újságíró; 37:12--milyen volt az ország, illetve a nyugati magyarok viszonya; 40:46--miért maradt hűséges a párthoz