Interjú

Gyűjteményhez ad
Néphadsereg
rendszerváltoztatás
FIDESZ
szamizdat
Ellenzéki Kerekasztal
Kádár-korszak

Út a politikába

2218 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Leírás: 0:00 bemutatkozás 1:13 a Kádár-rendszerben gyerekként Gyöngyösön nőtt fel, ahol a rendszerhez nem volt semmilyen kötődése, és kritikus volt a rendszerrel szemben 4:40 felidézi a középiskolai életet, lelkesen jártak koncertekre, csináltak iskolaújságot 7:50 sikerült az ELTÉ-re bejutnia, de az egyetemi éveket megelőzte a katonaság, ami számára a rendszer esszenciáját jelentette, ugyanakkor több, később ismertté vált ismert emberrel találkozott ott 13:48 az egyetemi évek alatt került kapcsolatba a budapesti undergrounddal és a demokratikus ellenzékkel, elkezdte olvasni a szamizdatokat, sőt, részt is vett ezeknek a terjesztésében 19:28 1987-ben másodszorra behívták katonának Orbán Viktorral együtt, büntetésből; a leszerelésük után alapították meg a Fideszt 21:30 az állampártban ezt nem nézték jó szemmel, be is hívták az ügyészségre is őket 24:33 a rendszerváltoztatás idején az események gyorsan követték egymást, állást is talált, 1989 szeptemberében (egy pár hónappal korábbi kemény elutasítás után) az ELTE jogi karán tanított 27:30 négy fontos lépést emel ki a rendszerváltoztatásból: Nagy Imre újratemetését, a négyigenes népszavazás, a szabad választás 1990 márciusában és az MDF-SZDSZ-megállapodás, hamisnak tartja az elitek egyezkedéséről szóló elképzeléseket 30:33 a Fidesz részéről először ő szólalt meg a rádióban és a televízióban, egy autófeltörő például visszaküldte neki az okozott kárt, ez egy jellemző momentuma volt az akkor történteknek
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Fodor Gábor
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Gyöngyös, 1962
Interjúalany foglalkozása: egyetemi oktató, politikus
Felvétel időpontja: 2011. június 21.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, oktatásáról (0:33) és felsőfokú tanulmányairól (2:34), illetve kitér arra, hogyan lehet történelem tanárként objektívan tanítani a megélt történelmet (3:56). Hangsúlyosan szól az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, valamint elemzi a felelősség kérdését az eseményekkel kapcsolatban (7:04). Szól az 1956 utáni iskoláról (15:40), majd a rendszerváltoztatást és abban játszott szerepét elemzi (18:23). Végül az iskolai színjátszásról (29:04), és elismeréseiről, díjairól (32:05) beszél.
Interjúalany: Lehota János
Felvétel időpontja: 2011. január 20.

Hossz: 00:29:00
Gyerekkor, játékok (00:00-01:23), szegénység, gyerekmunka (01:24-02:30), általános iskola, büntetések (02:31-04:25), Lakásviszonyok: boronaház, sütés-főzés, kenyérsütés (04:26-07:04), Az oroszok bejövetele, tanulmányok megszakítása, bújkálás (07:25-09:25), Földbírtok (09:26-09:59), TSZ-munkakörök, munkakörülmények (10:00-13:12), Cséplés, betakarítás, masinázás (13:13-14:30) Továbbtanulási lehetőség hiánya (14:31-15:00), Erdőn végzett munkák, varrás (15:01-16:36), Rákosi-korszak (feketevágás, jegyrendszer) (16:37-18:12), Az 1956-os forradalom emlékei (18:13-19:16), Férjhezmenetel, falusi lagzi (19:17-22:02), Szórakozási lehetőségek a faluban (24:26-24:42), Első tv a faluban (24:43-25:20), Munkahelyek, hitelfelvétel (25:21-26:02), Kisbíró (26:03-26:35), Templombajárás (26:36-26:58), Kádár-korszak (26:59-27:45), Nyugdíjasévek (27:46-29:25)
Interjúalany: Kustán Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. február 25.

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany 1935-ben született Szolnokon. Beszél családjáról. Apai nagyszülei amerikás magyarok voltak, 1920-ban három évtized után tértek haza. 40 hold földet vettek és felépítettek egy szép házat melléképületekkel. (03:26) 1952-ben a kommunisták kuláknak nyilvánították őket, elvették házukat, 24 óra alatt kellett kipakolniuk. Átköltöztek anyai nagyszüleihez. A régi házat és szinte minden vagyont egy beköltöztetett kommunista család kapott. (08:00) Apja megpróbálta átmenteni a rokonokhoz a megtarthatott javakat. Sikerült egy csapágygyárban munkát találnia, anélkül, hogy kiderült volna osztályidegensége. Csak néha tudott hazaszökni családjához. Csupán az 1956-os forradalom után vállalhatta fel családját és származását. (12:42) Az interjúalany a forradalom alatt volt sorkatona. Szakasza Svájcba és az USA-ba szökött, ő maradt, mert nem akarta itt hagyni a családját. (13:40) Beszél diákéveiről. Többször kellett iskolát váltania származása miatt. (14:12) Összehasonlítja a Kádár-korszakot a mai rendszerrel. Hibának tartja, hogy a rendszerváltoztatás után nem lett leváltva a gazdasági elit, véleménye szerint a mai napig sanyargatják az embereket, minél gyorsabban felelősségre kellene vonni őket. Elszámoltatná a diktatúra még ma is élő kiszolgálóit. (18:56) Az interjúalany a Kádár-korszakban agronómusként dolgozott. Kérték (de nem kényszerítették), hogy lépjen be a Pártba, de erre nem volt hajlandó. Több TSZ-nél is dolgozott, majd a szolnoki kertészetbe került, innen ment nyugdíjba. (21:58) Még dolgozott a rendszerváltoztatás (rendszerátmentésnek nevezi) idején, 8 társával újraindította a helyi Kisgazdapártot. Az 1945-ös FKgP örökségéhez próbált visszanyúlni, de emiatt összekülönbözött Torgyán Józseffel, aki véleménye szerint tönkretette a pártot. Szolnok megyében a FIDESZ-szel szorosan együttműködve még több alapszervezete van a kisgazdáknak. Az interjúalany a szolnoki tiszteletbeli elnök. (25:48) Elmondja, hogy a Kádár-korszak már nem volt olyan kemény diktatúra, mint a Rákosi-rendszer, de ahhoz, hogy valaki magas pozíciót tölthessen be, be kellett lépnie a pártba. Így sok MSZMP tag volt, aki csak érdekből lépett be. Az életszínvonal sokkal jobb volt, mint Rákosi alatt, mindenkinek volt munkája, de ennek fenntartásához óriási kölcsönöket kellett felvenni. Beszél Kádár Jánosról, megítéléséről, az 1956 utáni megtorlások súlyosságáról. (32:06) Beszél paraszt családjának életszínvonaláról a Rákosi- és Kádár-korszakban. Elmondja a beszolgáltatások menetét. (35:34) A Kádár-korszakban már utazhatott az interjúalany külföldre nyaralni. (36:28) Beszél a '89-90-es rendszerváltoztatásról. Mindenki bizakodó volt, az interjúalany is lelkileg felszabadultnak érezte magát. Kapott kárpótlást, de csak a földet kapta vissza, a házat vissza kellett vásárolnia. (43:12)
Interjúalany: Guth Sándor
Felvétel időpontja: 2011. január 13.