Interjú
Gyűjteményhez ad
Isten ereje megérintette
2562 megtekintés
Hossz: 00:30:00
Témakörök:
egyházak
Leírás:
Az interjúalany beszél családi hátteréről (0:16), amjd arról, hogy milyen materialista nevelést kapott tanulóévei alatt, például az evolúció tanáról (1:35). Szól arról, hogyan találkozott a Hit Gyülekezetével egy barátja révén és miként tért meg (06:40). Szól az istentisztelet körülményeiről a Kádár-korszakban (12:00), valamint arról, milyen támadásoknak voltak kitéve az állam részéről: megfigyelések, zaklatások, szondáztatás úrvacsora után (15:00). Beszél a megfigyelők és besúgók rendszeréről, a kisegyház megfigyeléséről (19:50). Szól a vallásszabadság értékéről, amit igazán csak az tud elismerni, aki meg volt tőle fosztva. Kifejezi reményét a 2011-es országgyűlési vita helyes kimeneteléről (22:00). Beszél arról, hogyan gyarapodott az egyház az elnyomás éveiben, hogyan tudtak evangelizációs tevékenységet folytatni (23:46), és arról, hogyan támogatja ő az egyházat (29:50). Végül a Hit Gyülekezete különleges szerepéről, az általa képviselt erőről szól (32:46).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Szekeres György
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
,
1951
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. június 23.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Kapcsolódó interjúk
Hatvanhat éve az Úr útján vagyok…
Hossz: 00:34:00
Tárgy:
egyházak
Szlovák ajkú alföldi családban, 1928-ban született interjúalany egyik első élménye az orosz katonák elszállásolása, akikkel szót tudott érteni. A háború utáni tanyavilágban parasztprédikátorok tartotta házi istentiszteleteken jutott hitre és lett elkötelezett pünkösdi hívővé. Gyülekezetük mindennapi életéről, szokásaikról beszél, majd arról, miért költöztek Budapestre, ahol – immár több, mint két évtizede- rátaláltak a Hit Gyülekezetére, ahol érzése szerint feleségével igazi otthonra talált.
0:00 családi háttér, gyermekkor, 1944-ben a szülei bemenekültek a városba, ő pedig 16 évesen egyedül maradt a tanyán, ezért tudott kommunikálni azt oroszokkal
5:32 felidézi a megtérését
16:32 visszaemlékezik a korabeli keresztény ifjúsági életre a környezetében
20:23 úgy döntöttek, hogy felköltöznek Budapestre, ott csatlakoztak a Hit Gyülekezetéhez
29:06 felidézi a padlássöpréseket, amelyek a Kádár-rendszerre megszűntek
31:04 a Kádár-rendszerben volt az ÁEH, aki nem lépett be oda egyházként, azokat üldözték
Interjúalany: Városi István
Felvétel időpontja: 2011. január 21.
Készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest
A Katona család nehézségei
Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családjáról, oktatásáról, az életről a tanyán (0:50). Rátér családalapítására (3:30) és az 1950-es évek nehéz körülményeire (7:00). Szól a II. világháborúról, amiben bátyái és édesapja is részt vettek (8:20, 20:55). Beszél arról, hogyan jöttek be az oroszok 1956-ban és miként élte ezt meg, mint kisgyerek (10:45), majd arról, hogyan szelidültek meg az oroszok, és milyen jó kapcsolatot alakítottak ki velük a Kádár-korszakban (12:52). Beszél arról, hogy őt nem zaklatták vallásos meggyőződésében (12:52), majd lakhelyváltoztatásáról és a megélhetésről (15:35). Kiemelten szól gyermekkorának körülményeiről, a tanya és a falu életkörülményeiről, így például az étkezésről és tartósításról (18:35), a hírekről való tájékozódás változásairól (25:20), vagy a jeles napok megünnepléséről (28:38). Szól még a továbbtanulás és a családalapítás nehézségeiről (30:00), végül pedig a Kádár-korszakot és a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket hasonlítja össze (35:30).
Interjúalany: Nyerges Jenőné
Felvétel időpontja: 2011. május 11.
Radnóti Zoltán
Hossz: 00:33:54
Tárgy:
egyházak
Az interjúalany beszél szülei és nagyszülei sorsáról, elmondja, hogy hogyan érintette őket a II. világháború és a munkaszolgálat. Elmeséli, hogy ő személyesen milyen módon került kapcsolatba a zsidó vallással és hogyan lett belőle rabbi. Szól rabbiként végzett munkájáról, házasságáról és az ortodox zsidó neveléssel kapcsolatos nézeteiről is.
0:22--nagyszülei, szülei, nagyapja munkaszolgálata;
8:58--anyja II. világháború utáni sorsa, neveltetése;
10:42--az interjúalany iskolái, hogyan került kapcsolatba a zsidó vallással;
15:30--hogyan lett az izraeli hadserg önkéntes katonája az öbölháborúban, hogyan tanulta a vallásosságot egy izaeli zsidó családnál, egy izraeli egyetemen folytatott tanulmányai;
19:0--tanulmányai a magyar rabbiképzőben;
21:20--házassága, gyermekei;
29:9--miért nem tért vissza Izraelbe
Interjúalany: Radnóti Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. július 08.
Készítette: Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
