Interjú

Gyűjteményhez ad
padlássöprés
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Hit Gyülekezete
ÁEH
Németh Sándor

Hatvanhat éve az Úr útján vagyok…

5649 megtekintés

Hossz: 00:34:00
Témakörök: egyházak
Leírás: Szlovák ajkú alföldi családban, 1928-ban született interjúalany egyik első élménye az orosz katonák elszállásolása, akikkel szót tudott érteni. A háború utáni tanyavilágban parasztprédikátorok tartotta házi istentiszteleteken jutott hitre és lett elkötelezett pünkösdi hívővé. Gyülekezetük mindennapi életéről, szokásaikról beszél, majd arról, miért költöztek Budapestre, ahol – immár több, mint két évtizede- rátaláltak a Hit Gyülekezetére, ahol érzése szerint feleségével igazi otthonra talált. 0:00 családi háttér, gyermekkor, 1944-ben a szülei bemenekültek a városba, ő pedig 16 évesen egyedül maradt a tanyán, ezért tudott kommunikálni azt oroszokkal 5:32 felidézi a megtérését 16:32 visszaemlékezik a korabeli keresztény ifjúsági életre a környezetében 20:23 úgy döntöttek, hogy felköltöznek Budapestre, ott csatlakoztak a Hit Gyülekezetéhez 29:06 felidézi a padlássöpréseket, amelyek a Kádár-rendszerre megszűntek 31:04 a Kádár-rendszerben volt az ÁEH, aki nem lépett be oda egyházként, azokat üldözték
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Városi István
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Kiskőrös, 1928
Interjúalany foglalkozása: órásmester
Felvétel időpontja: 2011. január 21.
Felvétel helyszíne: Budapest
Interjút készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, egyházak, Mezőgazdaság, rendszerváltoztatás
Dr. Basa Antal beszél háborús születéséről, édesapja haláláról a világháború végén (0:38), valamint tanulmányairól, az oktatás jellegéről az ötvenes években (2:40), a mezőgazdaság szocialista átalakításáról (7:25), az 1956-os forradalomról (11:38), az aszódi gimnáziumról és a hittan megszüntetéséről (13:40), illetve a pályaválasztás nehézségeiről a Kádár-rendszerben (19:22). A rendszerváltoztatásról, az 1990-es képviselő-, majd önkormányzati választásokról hangsúlyosan szól (27:15). 1990 óta tartó polgármesteri tevékenységét is összefoglalja. Szól a legfontosabb beruházásokról, az iskola újraalapításáról és a forráshiány leküzdéséről (27:15). Végül az orvosi hivatásnak és Galgahévíz polgármesteri hivatalának összeegyeztethetőségéről szól (38:12).
Interjúalany: Dr. Basa Antal
Felvétel időpontja: 2010. november 05.
Készítette: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Aszód

Hossz: 00:37:00
Tárgy: egyházak
0:00 családi háttér, gyermekkor 1:28 14 éves kora óta nem élt a szüleivel, mert Budapesten tanult,majd a Zeneakadémia kollégiumában lakott 2:20 a szülei hívők voltak, ő pedig ötödik gyermekként jött világra 5:18 beszél a fiatalkori megtéréséről 9:30 a szülei hitéletéről beszél, amely még a rendszerváltoztatás előtti időszakra esett, mindketten vidéken voltak tanárok 19:42 számára az elmúlt rendszerben már komoly hátrányt nem jelentett a hívő mivolta 20:34 mesél édesapja erdélyi szolgálatáról és az ottani tapasztalatairól 25:02 a szülők és a saját hitéleti bizonyságairól beszél
Interjúalany: Pánczél Tamás
Felvétel időpontja: 2011. április 19.
Készítette: Bornemisza Péter Gimnázium, Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Budapest

Hossz: 00:41:00
Tárgy: egyházak
Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:05), egy ezredes nyilasok és kommunisták általi meghurcolásáról, a tisztikar diktatúrákhoz való hozzáállásáról (2:23), a cserkészetben való részvételéről (7:52), arról, hogy Mindszenty letartóztatása után ki akartak menni Ausztriába tanulni, azonban letartóztatták őket (10:03), majd 1954-ben szabadult (14:20). Beszámol arról, hogy szabadulása után vasesztergályos lett három műszakban, és így nem tudta látogatni a szemináriumot, azonban főnöke elintézte, hogy mégis be tudjon járni az órákra (15:39). Mesél az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről, a munkástanácsok megszervezéséről (19:56), felszenteléséről, szigetközi, majd szőnyi munkájáról (25:00), Sopronba történő áthelyezéséről, további pályafutásáról (28:25), terveiről, Szent József tiszteletéről (31:25), letartóztatása utáni meghurcolásáról (39:10).
Interjúalany: Katona Ferenc Farkas
Felvétel időpontja: 2010. november 17.
Készítette: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs