Interjú

Gyűjteményhez ad
Kultúra
lakitelki találkozó
tudomány
kmk
egyetem
megfigyelés
Rendőrség
állampárt
pályaválasztás
besúgó
ünnepek
párttagság
továbbtanulás
KISZ
SZDSZ
FIDESZ
MDF
rendszerváltoztatás
1956
államosítás
Antall József
tanács
kulák
kommunista diktatúra
MSZMP

MSZMP a konyhában, Fidesz a kisszobában, MDF a nagyszobában

2501 megtekintés

Hossz: 00:44:00
Témakörök: rendszerváltoztatás
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, kulákká nyilvánított édesapja erőfeszítéseiről, hogy felvegyék az orvosi egyetemre, majd az '56-os forradalom leverését követő apátiáról (0:00). Mesél anyai dédapjáról, aki Amerikában keresett pénzt, hogy földet vegyen, amit aztán az államosítás során elveszítettek (4:00). Szól első munkahelyéről a miskolci városi tanácson (7:00), majd az egyetemi évekről, például arról, hogy férje nemzeti színű karszalagja botrányt keltett egy március 15-i rendezvényen (9:08). Szól arról, mit gondolt a szocializmusról, és arról, miért kellett belépnie az állampártba ahhoz, hogy szociológiát tanítson (12:20). A rendszer korrupcióját egy Omega-koncerttel kapcsolatos történettel szemlélteti (17:10). Beszél arról, hogyan alakult meg avasi lakásukban az MDF első helyi szervezete, és arról, mekkora kockázatot vállaltak még akkor (21:30), majd rátér arra, hogy hogyan küldtek besúgókat a rendezvényre (26:30). Arról is szól, hogy a pártbizottság megfúratta a saját páncélszekrényét, hogy az ő szociológiai kérdőíveit kilopják (31:22). Elmondja, hogy egy egyetemi vita lehallgatását követően férje otthagyta az ügyészséget, hogy független jogtanácsos legyen, illetve arról, hogyan lett az MDF országos alelnöke (33:45). Beszél arról, hogy miért nem lépett be az MDF-be (36:35), és arról, hogy a helyi Fidesz is az ő lakásukon alakult meg, az SZDSZ szervezete számára pedig már egyszerűen nem volt helyiség a lakásban (38:00). Végül az MSZMP utolsó kongresszusáról beszél, korai MSZP-tagságáról és a naiv hitről, hogy valódi szociáldemokrata pártot lehetett építeni (42:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: dr. Furmanné dr. Pankucsi Márta
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Miskolc, 1962
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. május 15.
Felvétel helyszíne: Miskolc
Interjút készítette: Miskolci Magister Gimnázium, Miskolc

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:26
Tárgy: Ipar
Az interjúalany elmondja, hogy hogyan került kapcsolatba a kovácsmesterséggel, hogyan sikerült kitanulnia a szakmát, és hogyan indított saját műhelyt Sopronban. 0:57--családja, rokonai, fogalkozásuk, születése, gyermekkora; 2:58--családi emlékek a II. világháborúval kapcsolatban, 3:50--milyen körülmények között éltek Magyarországon; 4:34--az 1956-os eseményekkel kapcsolatos családi emlékek; 5:50--iskolás évei, emlékei az úttörőmozgalomról; 7.45--milyen sportokat gyakorolt; 8:35--pályaválasztása és elhelyezkedése; 10:31--külföldi útja Belgiumba az 1970-es években; 10:50--hogyan került kapcsolatba a kovácsmesterséggel, hogyan tanulta ki a szakmát Ausztriában; 16:18--hogyan indította be a saját vállalkozását, milyen változásokat hozott az életébe az uniós csatlakozás; 19:5--mennyire hiányszakma a szakmája, mennyire éri meg kitanulni; 21:0--hogyan sajátította el fia a német nyelvet anyanyelvi szinten; 22:48--miért jött vissza Ausztriából Magyarországra dolgozni, milyen a szakképzés helyzete itt, illetve ott
Interjúalany: Kovács Árpád
Felvétel időpontja: 2010. november 26.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél születéséről, családjáról (0:20), valamint arról, hogy édesapja azért lépett be a TSZ-be, mert őt fenyegették meg az iskolából való kicsapással az agitátorok. Később édesapja idegösszeomlást is kapott emiatt (1:36). Szól arról, miként telepítették ki édesanyja szinte teljes családját és édesapja bátyját németségük miatt, és hogyan zárták ezért börtönbe egyik nagynénjét, és őt hogyan látogatták (3:26). Szól szülőfalujáról, az ottani németségről, és arról, hogyan fogadták be a betelepítetteket (9:30). Szól a búcsújárásról, a hitéletről, valamint arról, hogyan tüntették el a vallás jelképeit az iskolából az 1950-es években (12:30). Beszél a II. világháborúról, édesapja voronyezsi sebesüléséről, arról, hogy édesanyjáék élelmet adtak egy éhező pesti családnak (16:20). Elmeséli, hogy nagyapja nővérét és a keresztanyját málenkij robotra vitték az oroszok Groznijba (21:15), majd édesapja háborúból való hazatérését a sérülés miatt, valamint a családtagok hadifogságáról (24:12). Visszatér a kitelepítésre, például arra, hogy a szovjet zónába telepített rokonai az első adandó alkalommal átmentek nyugatra, valamint arról, hogy milyenek voltak a marhavagonok, amiben szállították őket és mit vihettek magukkal (27:20). Arról is szól, hogyan érkeztek meg a rokonai Stuttgartba, ahol nem volt semmijük, így nagyon nehezen tudtak új életet kezdeni, de szorgalommal sikerült felépíteni új életüket (35:30).
Interjúalany: Simon Péterné
Felvétel időpontja: 2010. december 02.

Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél családjáról, a szegényparaszti közegről, melyben felnőtt (0:50), apja papi ambícióinak meghiúsulásáról (5:17), neveltetéséről (8:13). Mesél dédszüleiről (10:54), iskoláiról (17:11), gyerekkoráról (20:27), arról, hogy mi motiválta abban, hogy pap legyen (21:53). Megemlíti, hogy az 1956-os események utáni megtorlások "kemény tényeit" előszedték a rendszerváltoztatás után (24:47), majd rátér arra, nagybátyjai hogyan kerülték el a forradalom utáni felelősségre vonást (26:28). Beszámol arról, hogy nem volt úttörő (28:28), a katonaságról (30:12), arról, hogy egy ismerőse jóval a rendszerváltoztatás után kért bocsánatot azért, mert korábban jelentett róla (32:56), végül arról, milyen tapasztalatokat lehet leszűrni a gyónásból (35:30).
Interjúalany: Sági Lajos
Felvétel időpontja: 2011. február 08.