Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
kulák
Hortobágy
át- és kitelepítések

Még a kutya is elhallgatott

2571 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az '50-es években megkülönböztették őket, kémnek és kuláknak tartották őket - emiatt kitelepítették őket. Ezt meséli el az interjúalany(0:28).1952-ben hurcolták el őket, és majd csak 1957-ben térhettek haza(6:00).Egy istállóban szállásolták el őket, 200-an voltak egy légtérben. A körülmények szörnyűek voltak, nagy hideg, kosz stb(10:21).Az ott végzett munkák között szerepelt a krumpliválogatás, cukorrépa kapálás, favágás stb(14:11).Miután értesültek Nagy Imre táborfelszámolási rendeletéről reménykedni kezdtek(18:09).Mivel az interjúalany édesanyja már nem bírt dolgozni, majdnem lelőtték őket az őrök(18:38).Szinte a legutolsóként engedték el őket, valamikor 1957 október végén(21:10).Szabadulásuk után Pécsváradra kerültek vissza, a volt házukból szinte mindent evittek(24:00).Szinte semmilyük nem volt, de a férjével mégis össze tudtak házasodni(25:27).Teljesen elölről kezdték az életüket(27:34).Amikor hazaérkeztek az interjúalanyt elfogta a sírás, valamint elmeséli azt is, hogy mennyire megkönnyebbül a rendszerváltoztatás után, mert ekkor már beszélhetett a kitelepítésről(32:42).Az interjúalany testvére Jugoszláviába szökött ki, de 10 év múlva visszajött(35:37).Az interjúalany 17 évesen került a táborba(36:02).Kárpótlást nem nagyon kaptak, havi 100 forintot maximum(37:28).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Jandura Ernőné
Interjúalany lakhelye: Siklós
Interjúalany született: Siklósnagyfalu, 1935
Interjúalany foglalkozása: háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2011. március 05.
Felvétel helyszíne: Siklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
0:00 családi háttér, gyermekkor 3:04 a származása miatt középiskolába nem vették föl 5:11 mesél a gyermekkora emlékeiről 7:24 a tanyáról kilakoltatták őket 1952-ben, és csak 1956-ban költözhettek oda vissza 8:41 az orosz katonák beköltöztek hozzájuk a második világháborúban, a gyerekeket szerették, de a harcok alatt nagyon eldurvultak 12:33 a debreceni reformátusokhoz járt gimnáziumba, de csak másfél évig járt oda, abban az időben azonban mindent elvettek tőlük a beszolgáltatás miatt 14:33 1956 után az édesapját becsukják, mert a helyi mozgolódásnak az egyik szervezője volt, a faluban nem volt semmi; a kommunista funkcionáriusok elmenekültek, ezért a helyükre új vezetőket választottak 18:59 Szolnokra költöztek 1959-ben, a házasságuk után, mert megalakult a TSZ, és a földjeiket, gépeiket elvették
Interjúalany: Budai János
Felvétel időpontja: 2011. január 24.

Hossz: 00:36:00
0:00 családi háttér, édesapja egy szatócsüzlet és egy pékség tulajdonosa volt 1:56 a szomszédjukban lakó zsidó családot deportálták 3:17 felidézi a légiriadókat 4:58 édesanyja mátrafüredi volt, ott húzták meg magukat a háború alatt 8:23 mikor az oroszok elfoglalták Gyöngyöst, megszállták a pékséget, de vigyáztak a házra; a legidősebb bátyja 1944-ben ment katonának, és eltűnt a fronton 10:53 a háború után a rendkívüli inflációra emlékezik; a kenyeret, a lisztet és a zsírt jegyért adta az édesapja, ami után nekik el kellett számolniuk pontosan a közellátásnak 15:54 1946. ápr. 27.-én vitték el Páter Kis Szaléz mozgalmának követőit 18:08 a gimnáziumba a származása miatt nem vették fel 19:20 1949 őszén államosították az üzletüket, a pékség maradt, de a nagy adók miatt 1952-ben ott kellett hagynia a pékséget 22:46 1956-ban érettségizett, a forradalom híre először a rádión jutott el hozzájuk, egy nappal később döntötték le Gyöngyösön a szovjet emlékművet; a közvetlen környezetük megúszta a megtorlást 29:28 a lengyel menekültek Gyöngyösre is mentek a második világháború kirobbanása idején, felidézi a velük kapcsolatos emlékeit 30:57 a nővére Recskre ment férjhez, akkor még működött a tábor, de nem mertek beszélni róla az ávósok miatt, egyszer egy szökés miatt átkutatják az összes falut 33:03 a falun kívül egy kőbányánál volt a tábor, nem lehetett a közelébe menni
Interjúalany: Nagy Antalné
Felvétel időpontja: 2011. január 10.

Hossz: 00:53:00
00:00-00:53 Születési idő, hely, család. 00:54-11:40 Iskolai élet, diák csínyek, idegennyelv tanulás. 11:41-17:53 Levente képzés (katonai képzések).17:54-19:02 Szőnyegbombázás Egerszegen. 19:03-21:08 Háború utáni élet. 21:09-27:46 Deportált zsidók Zalaegerszegen. 27:47-30:03 NDK és NSZK közötti különbség. 30:04-34:17 Sport, müncheni olimpia. 34:18-39:39 '56-os forradalom eseményei Pesten, rádió ostroma. 39:40-40:39 Forradalom utáni megtorlás, téeszesítés (földelvétel). 40:40-42:36 Rákosi és Kádár korszak. 42:37-46:08 Első munkahely, erdészet, autóvásárlás. 46:09:47:43 Első budapesti fizetés. 47:44-50:24 Szórakozási lehetőségek. 50:25-50:13 Lőszergyár. 52:14 Első tévé.
Interjúalany: Bálizs József
Felvétel időpontja: 2011. február 02.