Interjú

Gyűjteményhez ad
oktatás
úttörőmozgalom
MDF
kárpótlás
leventemozgalom
óvóhely
II. világháború
szovjet megszállás

Úttörőnek lenni jó! Jó?

2683 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: Az interjúalany beszél a gyerekkoráról (0:59), a bombázásokról, második világháborús emlékeiről, a szovjet csapatok megérkezéséről, az óvóhelyről (2:24), 1919-es kommunisták által elkövetett gyömrői gyilkosságokról (10:28), az áldozatok hozzátartozóinak rendszerváltoztatás utáni kártérítéséről, egy emlékmű felállításának tervéről (28:38), a leventeoktatásról (31:55), a katonaságról (34:41), az úttörőmozgalomról, táboroztató tevékenységéről (36:50).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Borbás Ottó
Interjúalany lakhelye: Gyömrő
Interjúalany született: Úri, 1931
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas pedagógus
Felvétel időpontja: 2010. november 25.
Felvétel helyszíne: Gyömrő

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:32:00
0:00 családi háttér, szülei parasztcsaládból származtak, nem nélkülöztek, mert a föld megadta nekik az élelmiszert 3:23 a háború alatt azonban a cukrot csak jegyre adták 5:51 a szűkebb család megúszta a háborút, de édesapja testvérei katonák voltak, egyiküket a jugoszláv szabadcsapatok kivégezték 10:03 mesél az általános iskolai évekről 13:47 mesél a TSZ-életről 18:24 felidézi 1956-os emlékeit
Interjúalany: Naszradi András
Felvétel időpontja: 2011. július 16.

Hossz: 00:40:00
0:00 az 1950-es években került gimnáziumba, addig az általános iskola úttörőévei boldogan teltek 2:29 édesapja vasutas volt, tehát 1945-ben automatikusan be kellett lépnie a kommunista pártba, annak ellenére, hogy templomjáró ember volt, emiatt kapott fegyelmiket, de egyéb következményei nem voltak ennek 4:04 riasztó az ellentét volt a propaganda és a valóság között, még magyar órán is félreértelmezték a költőket 7:17 a gimnáziumban megváltozott a helyzet, akkoriban ez nagy rangot jelentett, de a szakmai munka volt az elsődleges, a KISZ és az állami ünnepségek kötelezőek voltak, azonban egyes tanárok tettek az órán utalásokat arra, hogy a kommunista felfogás nem feltétlenül az egyedüli igazságot jelenti 11:13 mesél a gimnázium tanárairól 12:50 1956-ban másodikos gimnazisták voltak, ekkor mindennaposak voltak a felvonulások, tüntetések, az egyik tanárukat elítélik, mert nem ellenezte a diákjai felvonulását, a tanáraik tárgyalására beidézik őket, sőt, tanúskodniuk kellett 16:09 az iskola tanári kara kicserélődött a forradalmi események után, sok tanár bebörtönöztek, vagy áthelyeztek 20:31 hallgattak Szabad Európa Rádiót, és szerinte nem volt csalódás az, hogy a SZER által beígért amerikai beavatkozás nem történt meg 24:00 a forradalom után egy kemény megtorlási időszakot követően a diktatúra nyomása a mindennapi életre enyhült, mesél a perekről, amire kivitték őket 30:00 kialakult egyfajta kettős beszéd 31:41 a nyolcvanas években már érezték azt, hogy a rendszer nem tart örökké 33:29 egy ismerőse javaslatára ment el fogorvosnak
Interjúalany: Buzási Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. március 24.

Hossz: 00:49:00
0:00 családi háttér, gyermekkor, 12 évesen árvaságra jutott, így a nagymama nevelte fel, 16 évesen elment gyermekre vigyázni Visegrádra 2:09 mesél a bombázásokról, és a bukerről, ahová behúzódtak 2:50 Nagymarosra ment haza, és tíz napi munkára Vácra viszik a lakosság egy részét onnan gyalog, aztán vonattal vitték ki őket a Szovjetunióba 5:25 a Szovjetunióban elkapta a vérhast, mesél az ottani étkezésrők 7:46 a kórház után mosodába ment dolgozni 12:09 1946 januárjában lengyeleket és németeket hoztak hozzájuk 21:39 az Urálnál homokot rakodtak, ahol szintén találkozott magyarokkal 25:20 a mosási munkák vége után a tisztelet kellett kiszolgálnia 27:02 1947. június 9.-én a németeket hazaküldték, őket pedig augusztus 13.-án küldték haza, közbevetőleg még néhány tábori történetet mesél el 35:32 vonattal mentek haza, a táborban élő németek és magyarok egy részével 42:00 a visszailleszkedés nehéz volt, felidézi a megérkezés napjait.
Interjúalany: FENYVESI JÓZSEFNÉ
Felvétel időpontja: 2010. december 19.