Az interjúalany beszél a Levente Mozgalomról, a II. világháború előtti oktatásról. Elmeséli a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, beszél a német, az orosz és a román katonák bevonulásáról. Említést tesz az 1956-os salgótarjáni eseményekről is. 0:35--születése, szülei fogalalkozása; 2:5--iskolái, a korabeli oktatás, hitoktatás; 3:10--milyen szakmát tanult, mi befolyásolja a szakmaválasztásban; 3:50--emlékei a Levente Mozgalomról; 8:43--emlékei arról, hogy a németek hogyan készülnek a háborúra; 10:20--emlékei a felvidék visszacsatolásáról; 14:28--emlékei a világháború kezdetéről, Kassa bombázásáról, a magyar hadüzenetről, és a világháborúban harcoló édesapjáról, a harcoló magyarokról, az orosz front eseményeiről; 28:0--a román katonák bevonulása a környékükre, viselkedésük; 35:48--hogyan került haza az édesapja a háborúból, hogyan vonult át rajtuk a front, hogyan kezdődik újra az élet a háború után; 38:0--emlékei az 1956-os eseményekről

Az interjúalany beszél kulák származásáról, a nehézségekről, amelyek emiatt érték a családját, apja II. világháborús szovjet hadifogságáról, az 1956-os események helyi hatásairól. Mesél a korabeli oktatásról, a vallás helyzetéről, katonaéveiről, melyeket a határőrségnél töltött. Elmondja hogyan lett kőfaragó, hogyan fejlődött a vállalkozása a rendszerváltoztatás előtt és után, illetve az Uniós csatlakozást követően. Beszámol a Sopron és Vidéke Ipartestület elnökeként végzett közéleti tevékenységéről. 1:5--felmenői, foglalkozásuk, életmódjuk a TSZ-ek megszervezése előtt és után 3:40--apja részvétele a II. világháborúban, fogsága 5:48--emlékei az 1956-os események helyi hatásairól 8:1--a disszidálás kérdése a tágabb családi környezetében 9:7--iskolai emlékei, vallásos nevelés 11:33--első munkahelye a gépgyártásban 13:5-- külföldi utai, hogyan változott ez a rendszerváltoztatás idején 15:13--hogyan lesz vállalkozó, hogyan lesz egyre nagyobb a vállalkozása, a határ közelségének hatása a vállalkozásra, az EU hatása a vállalkozás életére és a környékre 24:40--közéleti tevékenysége az 1980-as évektől kezdve és az elmúlt időszakban; elmeséli hogyan és miért találkozott Gyurcsány Ferenccel 31:20--élményei a katonaságból, a határőrségtől

Az interjúalany beszél arról, hogy a háború alatt született, csendőr édesapjának pedig sokáig bújkálnia kellett a megszállók elől (0:28). Rátér oktatására és az összevont osztályokban folyó tanítás elemzésére (3:50). Szól az akkori szórakozási lehetőségekről, a farsangi bálokról (6:00). Beszél az úttörőmozgalomról és a kommunista propaganda megjelenéséről az iskolában (9:45), majd a Rákosi-rendszer terrorjáról, a fekete autótól való rettegéstől (11:40). Szól a mezőgazdaság terrorizálásáról és a propagandáról (13:25). Beszél az 1956-os forradalomról, arról, hogy édesapja részt vett a naggyűlésen, és felszólalt a forradalmi megtorlás ellen. Később a zöldávós azt nyilatkozta, hogy az interjúalany édesapja mentette meg az életét (17:35). Beszél arról is, hogy a 23-a utáni vasárnap olyanok is mentek misére, akik korábban nem mehettek (21:35), valamint arról, hogy a bátjya disszidált (24:24). Szól arról, mennyire határozta meg életét a csendőr édesapja miatti diszkrimináció, például az, hogy nem vették fel kollégiumba (25:00). Szól elhelyezkedéséről egy tatabányai cég adminisztrátoraként és az esti gimnázium elvégzéséről (30:10). Elmeséli, hogyan ismerkedett meg férjével és hogyan házasodtak össze (36:18). Összehasonlítja a Rákosi-rendszer és a Kádár-korszak jellegét, kiemelve, hogy 1963-ban az öccsét már felvették, tehát csökkent hátrányos megkülönböztetésük (39:38). Végül a rendszerváltoztatásról szól, melynek során részt vett a helyi MDF létrehozásában, ami azonban Antall József halála és a rendszerváltoztatás félresiklása miatt szétdarabolódott (42:45).