Interjú

Gyűjteményhez ad
beszolgáltatás
tervgazdálkodás
sárga csillag
szovjet megszállás
II. világháború
zsidóság
óvóhely
légitámadás
besúgó
munkaszolgálat
beszolgáltatás
megszállás
'50-es évek
Rákosi-korszak
románok
államosítás
bunker
Rákosi Mátyás
Gerő Ernő
internálás

Háborúból diktatúra

2484 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: Az interjúalany beszél ifjú koráról, a Rákosi uralom viszontagságairól, beszolgáltatásokról (1:30), az '50-es évek mindennapjairól (2:50), az állami gazdaságok működéséről (4:37), államosításról, tervgazdálkodásról (5:15) és (7:50), besúgásról, internálásról (10:45). Az interjú második felében a II. világháború kegyetlenségeit eleveníti fel. Bemutatja az óvóhelyeket, légiriadókat (11:27). A munkaszolgálat nehézségeit, zsidóüldözést, környéken zajló bombázásokat (14:45). Hangsúlyos eleme az interjúnak a II. világháború mindennapjait bemutató rész (15:25), valamint a szovjet megszállás (19:44). Szemléletesen mutatja be a szovjet katonák szokásait, életét (29:12, 37:55).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Torma János
Interjúalany lakhelye: Battonya
Interjúalany született: Battonya, 1937
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. november 19.
Felvétel helyszíne: Makó
Interjút készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az alany mesél családi emlékanyagáról, Hitlerrel való találkozásukról (felvidék megszállása) (02:00-tól), a felvidéki etnikumokról és egymáshoz való rossz viszonyukról, németesítésről. A Horty rendszer nyújtotta lehetőségről a Magyarországon, magyarul tanulásra (06:00-tól) és a vele való találkozásról. A második világháborúról (8:30-tól), a front és a civilek ide-oda utazásáról, a menekülők uszályának és Krems bombázásáról. Visszatérésükről és az új Csehszlovákiáról (14:00-tól), a magyar nyelv használatának büntetéséről, a magukat partizánoknak vallók vagyonszerzéséről. A Benes-dekrétumokról és a kitelepítésről, a reszlovakizációról, Benes politizálásáról és haláláról, az ellenvonattal és a cseretulajdonosokkal való találkozásról, a Délvidékre száműzöttségről, az ottani sváb tulajdonossal ápolt jó kapcsolatról. Beszél a beilleszkedésről az új környezetbe és iskolába (26:30-tól), osztályidegenségről, munkáról távírászként és a kényszerű besorozásról a taszári reptérre. 1956-tal kapcsolatban beszél a repülőtér szovjet megszállásáról, a szökésről a hadifogság elől, a hazafele megtett kalandos útról, mecseki nemzetőrökről, csellel Mohácsra jutásról. Beszél az öccséről, aki fegyvertelen forradalmárként nem disszidált, végül az ő elviteléről, megkínzásáról és félholtra veretéséről, majd deportálásáról.
Interjúalany: Grossmann Jenő
Felvétel időpontja: 2011. január 07.

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a halászatról (0:22), majd rátér a II. világháborúra, az orosz katonák viselkedésére (5:58). Szól a mezőgazdaság háború utáni helyzetéről, az árvízről (9:10), majd a szövetkezetesítésről, az agitációról és a kőműves szakmáról (10:16). Hosszan beszél a hagyományos halászat eszközeiről és módszereiről (12:05), az ehhez köthető élményeiről, és arról, hogy miért választotta inkább a szakmát a kiszámíthatatlan halászat helyett (20:00).
Interjúalany: Tóth János
Felvétel időpontja: 2010. november 24.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél családjáról, II. világháborús emlékeikről (0:14). Rátér az 1950-es évek terrorjának jellemzésére (5:45), és elmeséli, hogyan próbálták beléptetni a pártba (10:00). Röviden párhuzamot von az NDK-val (12:47), majd az 1956-os forradalomról és a disszidálási hullámról beszél (14:12). Beszél a Kádár-korszak egyházpolitikájáról (20:52), a határőrizetről (23:16), a polgárosodásról (28:24). Végül a rendszerváltoztatást elemzi (30:46).
Interjúalany: Egresits Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 21.