0:00 családi háttér, szülei földművelők voltak, iskoláit Jászapátin végezte el, az oktatásban nagy hangsúlyt kapott a revízió 1:44 1956-ban egy pesti kórházban dolgozott, beszél 1956 előzményeiről, az ötvenes évekről, és az SZKP XX. kongresszusáról 3:52 1956 októberében az egyetemen tartott gyűlések vezettek október 23.-a délutánján a tüntetésekhez 6:29 részt vett a Kossuth téri tüntetésen, de elhagyta a tüntetés helyszínét, és a feleségével haza indultak 8:10 a Kossuth térről a tömeg ezalatt a rádióhoz vonult, ahol lövöldözés kezdődött 9:19 orvosként fiatalokat látott el lőtt sebbel 10:24 jött a szovjet beavatkozás, ami súlyos harcokat hozott, de végül a szovjet csapatok távozásához vezetett, az élet kezdett visszatérni a normális kerékvágásba 12:20 a szovjet tankok azonban november 4.-én hajnalban leverik a forradalmat, a rádióban hallja Nagy Imre végső beszédét, kedden újabb nagy lövöldözés kezdődött, az Üllői út környékét szétlövik a szovjetek 14:08 a forradalom leverése után jöttek a megtorlások, összehasonlítja a mai állapotokat a Kádár-rendszerrel, a legfontosabb 1956 külső megítélése volt, mert ez a Szovjetunió valódi természetét leleplezte 17:16 a Kádár-rendszerben őt személyes hátrány nem érte, de például a pedagógus ismerőseit kirúgták; a diktatúra főleg az egzisztenciális oldalról helyezte nyomás alá az embereket 21:40 a családja a Kádár-rendszerben középosztálybelinek számított, volt önálló lakásuk, kocsijuk, nem volt okuk a panaszra, mesél a külföldi utazásairól 23:44 a rendszerváltoztatásról beszél, a felszabadultabb életet megkapta a rendszerváltoztatástól, de a munkanélküliség és az életszínvonal esése még máig érezteti a hatását

Az interjúalany beszél családjáról, édesapja megélhetéséről és nagybátyja szocialista érzelmeiről (0:10). Beszél a magyarok délvidéki bevonulásáról, a csetnikek (4:55), majd a partizánok elleni harcokról, illetve az újvidéki razziáról (7:55). Szól arról, hogy esett áldozatául a partizánok elleni razziának egy rokona (11:28), majd arról, hogy 1944-ben Magyarországra jöttek, és később már nem tudtak visszamenni a megtorlás miatt (12:37). Szól arról, hogy az otthon maradottak hogyan szenvedtek a szerbek bosszújától (17:12). Beszél egy német titkosszolgálati tiszttel (22:23), illetve az ideiglenes németpárti lengyel kormány (28:16) tagjaival való ismeretségéről. Végül iskolaéveiről, a különböző nyelvek tanulásáról szól (32:40), illetve a kommunizmus mibenlétét elemzi (38:38).

Az interjúalany beszél családjáról, iskoláiról (0:12), majd arról, hogy a II. világháború ő is ki volt írva munkára, de terhessége miatt mégsem kellett mennie. A román katonák fosztogatásairól szól, de az oroszokra nem tud rosszat mondani. A férjét haza is hozták neki a munkáról (3:20). Szól arról, hogy svábként nem telepítették ki, de a neveket magyarosítani kellett (7:30). Szól arról, hogyan kommunikáltak az oroszokkal (8:25), valamint az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjáról, a szövetkezetesítésről, valamint a falu fokozatos kiürüléséről (9:30). Elmeséli, hogyan került a korcsmábába dolgozni a férjével (12:30). Beszél a vallás és a kommunista rendszer kapcsolatáról a faluban (14:15), a Kádár-korszak megélhetéséről, a TSZ pozitív szerepéről, valamint a rendszerváltoztatás utáni elszegényedésről (14:15). Szól arról, hogy amikor az oroszok meglátták, hogy terhes, cukrot és pelenkát hoztak neki (17:30). Végül elmeséli, hogyan kellett állampolgárságot váltania a visszacsatoláskor, és hogy nem tudott három évig találkozni Romániában maradt szüleivel (19:25).