Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
oktatás
légitámadás
II. világháború

Egy nehéz korszak emlékképei

2456 megtekintés

Hossz: 00:47:00
Leírás: 00:27-00:23 - személyes adatok, gyermekkor, 01:26-01:56 - apa elvitele, 01:57-02:31 - háborús emlékek, 02:32-03:43 - bombázás, 03:44-04:44 - kisebbségek, 04:45-07:39 - élelmiszer ellátás, életkörülmények, 07:40-10:24 - oktatás, 10:25-16:22 - háború utáni évek, apa visszatérése, 16:23-21:10 iskola, oktatás, 21:14-23:10 családi állapot, ruházat, 23:11-23:43 - TSZ, földhelyzet, 23:44-25:38 - háztartás, kultúra, 25:39-28:04 - földművelés, munka, mindennapok, 28:05-29:09 - beszolgáltatás, 29:10-35:57 - oroszok hatása, 35:58 - 36:47 - vallás, 36:48-44:37 - ünnepek, forradalom következményei, szórakozás, 44:38-46:46 - agitátorok
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Varga Imréné
Interjúalany lakhelye: Makó
Interjúalany született: Makó, 1936
Interjúalany foglalkozása: pénztáros
Felvétel időpontja: 2010. december 01.
Felvétel helyszíne: Makó
Interjút készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél családjáról, háború alatti élményeikről, majd rátér a szovjet katonák pusztítására: szétverték a telefont, a rádiót, megrongálták a játékait, csak a porszívót nem bántották (0:16). A háború után édesapját kirúgták, majd üzemorvosként helyezkedett el, és édesanyját is állandóan fenyegették "idealista világnézete" miatt (4:10). Szól arról, hogy 1956. október 23-án kukoricatöreket ment szedni az osztállyal, a honvédség pedig bevitte őket egy laktanyába ellenőrizni (8:35). A szülei aggódtak, mert nem volt telefon, az emberek az egyébként zenét sugárzó rádión keresztül üzentek (12:10). Szól arról, miként szabadultak ki a rabok a győri börtönből, a négy halálos áldozatot követelő sortűzről, valamint a hosszú kocsisorokról, akik arra vártak, hogy november 4. után Ausztriába távozzanak (13:30). Arról is szól, hogy Nyugat-Magyarországon rengeteg ember jelent meg, akiknek a helyiek szállás és élelmet biztosítottak, az édesanyja is (16:50). Elmeséli, miként találkoztak kirgiz katonákkal, akik megdöbbentek, mikor megtudták, hogy nem Szueznél vannak (17:20). Beszél a vallásgyakorlásról a diktatúra alatt, arról, hogy egy másik városrész templomába jártak, nehogy jelentsenek róluk (19:18). Szól az egyházi iskolák államosításáról, az állam és az egyház egyezségéről és a hét katolikus iskoláról, ami megmaradhatott (20:30). Szól arról, hogy nem vették fel nyugaton élő rokonai és klerikális háttere miatt (23:45), majd említi a kulákellenes propagandát (27:05). Elmeséli, miként disszidált a nővére és a sógora 1956-ban (29:40). Szól arról, hogyan kezdtek el az operával Jugoszláviába járni. Vajdasági fellépéseik során vigyázniuk kellett, hogy az olyan sorokat, melyek az elcsatolt területekre is utalhatnának, pl. "feláldozom e széket", ne hangsúlyozzák ki (33:30). Elmeséli, hogyan kerülte el a katonai szolgálatot (40:00), majd azt, hogy 1982-től nyugaton is felléptek, s ilyenkor mindig kísérték őket olyanok, akiket nem ismertek, valószínűleg besúgók. Egy ilyen alkalommal egy ismerőse csalódva vette tudomásul, hogy a párt hazudott neki, nem is nyomorognak a kapitalisták. Visszatérte után az illető visszaadta párttagkönyvét (43:30).
Interjúalany: Király István József
Felvétel időpontja: 2011. január 11.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél családja származásáról, a Rákóczi-szabadságharc utáni betelepítésekről (0:33), a kisgyerekként átélt német megszállással kapcsolatos emlékeiről (3:29), a front átvonulásáról (4:15), a szovjetek zabrálásáról (4:46), apja háborús részvételéről (5:13), a málenkij robotra hurcolt svábokról, a helyükre betelepített felvidéki magyarokról (7:16), a sváb névváltoztatási hullámról (9:44), a hadifoglyok ás a málenkij robotra hurcoltak 1947-es hazajöveteléről (13:53), tanulmányairól (14:20), a beszolgáltatásról (18:20), a vallásgyakorlás ellehetetlenítéséről és a téeszesítésről, a falu széteséséről (19:24), majd visszatér tanulmányaira (23:56), beszél feleségéről (30:13), saját egyetemi éveiről (31:32), elhelyezkedéséről, szakmai pályafutásáról (32:20).
Interjúalany: Kardos Dezső
Felvétel időpontja: 2011. május 24.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, arról, hogyan segített otthon a szüleinek (1:00), majd rátér arra, hogy a negyvenes évek végén rengetegszer feljelentették a férjét, és bár mindig tisztázták, rendszeres látogató volt a rendőr (4:06). Szól az államosításokról, a megélhetésért folytatott küzdelemről, férje fuvarosi munkáiról (7:50). Beszél arról, hogyan költöztek el és kezdtek gazdálkodni (9:26). Szól arról, hogy biztonságosabb és jobb az életük, mikortól férje lett a TSZ főkönyvelője (11:10), valamint arról, hogy az erdő mellett lakva nagyon féltek (14:38). Szól arról, hogyan kezdték el a vendéglátást és a turisztikát, és hogyan kezdtek el gyarapodni (15:40). Szól a német megszállásról, vendéglőjük lefoglalásáról és a tisztekre való főzésről (18:35). Az oroszok bejövetele az Esterházy birtokon érte őket, ahol a cselédek fogadták be őket. Több lánnyal együtt az oroszok őt is kiválasztották, de elengedték. Később egy-két alkalommal elvitték őket munkára, de mindig hazaengedték (20:30). Szól arról, hogyan fosztották ki a családját, amiért kuláknak nyilvánították (28:20). Öccsét kitették az egyetemről, majd 1956-ban disszidált (29:27). Végül az államosítás szörnyűségeiről és a kárpótlásról szól (31:50).
Interjúalany: Barcza Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. február 26.