Interjú

Gyűjteményhez ad
Kádár-korszak
Pozsgay Imre
választások
MSZP
gulyáskommunizmus
KDNP
laktanya
hiánygazdaság
lakitelki találkozó
FKGP
egyetem
szovjet megszállás
privatizáció
háztáji
szövetkezetek
valutakeret
maszek
új gazdasági mechanizmus
ünnepek
külföldi utazás
továbbtanulás
államigazgatás
Kultúra
SZDSZ
MDF
rendszerváltoztatás
államosítás
sport
oktatás
kommunista diktatúra
TSZ
MSZMP

Az agrárium helyzete a rendszerváltás idején

2338 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: Az interjúalany beszél családjáról, családja eredetéről, iskoláira (1:06), majd rátér arra, miként kapta első munkáját frissen végzett agrármérnökként (4:40). Szól a TSZ-ek felbomlásáról, a mezőgazdaságra gyakorolt káros hatásairól (5:55), majd arról, hogy milyen alkalmakkor lehetett szembesülni a Kádár-korszak visszásságaival (8:00). Szól a rendszerváltoztatást megelőző társadalmi mozgásokról, a rendszerváltozás reményeiről és csalódásairól, valamint a mezőgazdaságra gyakorolt hatásáról (10:44). Elmeséli látogatását egy somogyi gazdasági raktárban, ahol szovjet gyapotot címkéztek át magyarra (16:35). Beszél a Kádár-korszak gazdasági életének alapjáról, az alacsonyan tartott fizetésekről és a háztáji gazdaságok virágzásáról (18:06). Beszél az orosz katonákkal való hétköznapi kapcsolatokról, a laktanyáról és a közös sporteseményekről (21:05). Szól a művelődés lehetőségeiről, és arról, mennyiben alapozták meg az értelmiségi körök a rendszerváltozást, valamint összehasonlítja a magyar és a többi közép-európai eseményeket (29:50). Beszél a különböző ellenzéki körökről és a helyi választásokról (36:22), valamint az 1989 utáni munkanélküliségről és a jelenlegi gazdasági nehézségekről (40:35).
Említett időszakok, témák
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
Interjúalany neve: Dósai Imre
Interjúalany lakhelye: Kiskunmajsa
Interjúalany született: Kiskunmajsa, 1960
Interjúalany foglalkozása: mezőgazdasági vállalkozó
Felvétel időpontja: 2011. március 02.
Felvétel helyszíne: Kiskunmajsa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:05:00
Az interjúalany beszél a háború előtti függetlenségi, ellenállási mozgalmakban való részvételéről (1:15), 1944 decemberi letartóztatásáról, a kivégzésekről, börtönélményeiről, többek között az Andrássy út 60-ban töltött időszakról (6:43), Tildy Zoltánnal való találkozásáról, akinek a segítségével kikerült a fogságból (25:01). Mesél a debreceni Ideiglenes Kormányról, a nemzeti bizottságokról, közéleti tevékenységéről (27:09), a kisgazdapárt megszervezéséről (33:40), az 1945-ös önkormányzati és nemzetgyűlési választásokról (33:13), az infláció megfékezéséről (37:21), a békeszerződés előkészítéséről és a koalíció szükségszerűségéről (38:57), a szovjet álláspont megváltozásáról 1947 elején (41:51), az 1956-os forradalom kirobbanásának okairól (44:08), 1947-es letartóztatásáról és 1956-os szerepvállalásáról (46:31), a Szovjetunió álságos hozzáállásáról (48:00), Erdély visszatérésének esélyeiről (51:28), a rendszerváltoztatásról, végül hazatéréséről (54:25).
Interjúalany: Horváth János
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany mesél a tanyasi iskoláról, a szovjetek bevonulásáról, az általuk okozott károkról. Elmondja hogyan építették újjá Kisújszállást a háború után. Beszél a beszolgáltatásról, TSZ-esítésről, s mesél arról is, hogy a rendszerváltoztatás után milyen kárpótlásban részesültek. 0:13--gyermekkor, szülők foglalkozása, házassága, milyen földművesmunkákat végeztek fiatalkorukban; 2:25--milyen iskolákba járt, mit dolgozott, milyen volt az általános iskola; 5:25--mennyi földön gazdálkodtak; 6:29--mit csináltak, amikor közeledett hozzájuk a front, hogyan vészelik át a harcokat, milyen pusztítással járt a katonák bevonulása, kiket vittek kényszermunkára; 13:05--milyen volt az élet az ötvenes években, hogyan érinti a mezőgazdaság átalakulása a családi gazdaságukat 14:40--véleménye a Kádár-korszakról; 15:27--milyen kárpótlást kaptak a földjeikért, mit csináltak vele; 17:07--hogyan értesültek a háború végéről, hogyan zajlott Kisújszállás újjáépítése; 20:05--hogyan ismerkedtek a fiatalok; milyenek volta a bálok
Interjúalany: Göőz Ignácné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél származásáról (0:07), II. világháborús emlékeiről (5:37), illetve az oktatásról (08:08). Rátér egyetemi éveire és emlékeire az 1956-os forradalomról (10:48), majd a megtorlásokra (13:22). A kollégiumi életet és a tanári pályára lépést is érinti (17:21). Végül az 50-es évek életkörülményeit hasonlítja össze a Kádár-korszak viszonyaival (22:08).
Interjúalany: F. Z.
Felvétel időpontja: 2010. november 15.