Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
1956
Kultúra
'50-es évek
légitámadás
II. világháború
Horthy Miklós

A 20. század egy zeneszerző szemével

2570 megtekintés

Hossz: 00:48:00
Leírás: Az interjúalany beszél a Horthy-korszakkal, a II. világháborúval, illetve az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről. Elmeséli, hogy milyen volt a képzés az 1950-es években a Zeneakadémián és, hogy milyen fogadtatásban részesültek főbb művei. Szól Kodály Zoltánnal való ismeretségéről is. 0:35--származás, család, születési hely; 2:29--mire emlékszik a Horthy-korszakból; 3:25--emlékei a II. világháborúról; 4:40--zenei tanulmányainak kezdete, hogyan kezdett el először zenei műveket írni; 9:34--emlékei Kodály Zoltánról; 10:25--milyen volt a Zeneakadémia képzése az 1950-es években, mennyire jelent meg a politika a oktatásban; 15:24--VIT-díjainak története 17:00--emlékei az 1956-os forradalomról; 19:23--a "Tűz márciusa" c. zenemű története, mely a kommun 40. évfordulójára íródott, de a megrendelő szándékaitól eltérő üzenetet hordozott, és egyéb műveinek története; 28:15--munkája a rádióban, konfrontációi a rendszerrel; 32:30--független művészi munkája az 1960-as években; 35:26--hogyan lesz majdnem a Hazafias Népfront elnöke 1989-ben; 39:30--milyen szerepet tölt be az életében a vallás
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szokolay Sándor
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Kunágota, 1931
Interjúalany foglalkozása: zeneszerző, egyetemi tanár
Felvétel időpontja: 2011. március 07.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:56:00
Az interjúalany beszél leningrádi hadifogságáról (1:37), a hazatérése utáni téeszesítésről és a beszolgáltatásokról (4:33), elhelyezkedési nehézségeiről, munkáiról (10:10), Horthy-korszakbeli tanulmányairól (24:23), az adókról és a kor egyéb jellegzetességeiről, többek között a körjegyzőségről (27:23), a leventemozgalomról (30:35), II.világháborús részvételéről (33:22), majd visszatér a hadifogságra (49:10).
Interjúalany: Berkes Péter
Felvétel időpontja: 2011. március 03.

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél német nemzetiségű családjáról, a világháborúról (2:4), a németek kitelepítéséről (4:30), Sopron háború utáni elzártságáról (8:3). Később mesél iskolaéveiről, majd az osztályidegen származás ellenére sikeres üzleti tevékenységéről (18:50), a hétköznapi szocializmusról, az üzletmenetről, az órás szakmáról.
Interjúalany: Schneider István
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 09.

Hossz: 00:35:00
0:00 gyermekkor, családi háttér, a második világháború alatt gyerek volt, csak emlékfoszlányai vannak ebből a korszakból 1:29 a német megszállók jelenléte visszafogott volt, a nyilasokra sokkal élénkebben emlékszik 2:46 nem volt élelmiszer, jegyrendszer volt 3:20 az iskola fűtéséről a tanulók gondoskodtak, mindenki hozott magával tüzelőt, a nyilasok viszont jól éltek 6:04 édesapja 1948-ig fogságban volt, édesanyját pedig elvitték dolgozni az oroszok 9:29 a második világháborús bombázás rendkívüli károkat okozott Sopronban 10:43 az ő házukba is beszállásoltak orosz katonákat, tisztek laktak ott, ők pedig meg tudták védeni a lakókat 11:51 Győrben dolgozott 1956-ban, látta a szovjet emlékmű ledöntését 13:21 a munkájáról beszél, az Elzett gyárában dolgozott 14:09 Sopron a határsávban lévő város volt, nem mindenki kereshette fel a várost 17:50 a második világháborús óvóhelyről mesél 20:01 a külföldre utazás lehetetlen volt 24:09 tagja volt a pártnak,hogy lakáshoz jusson, de a kötelező tagdíj, és szemináriumok miatt a munkahelyén csak hátrány érte 26:14 a rendszerváltoztatás negatív hatása volt, hogy a gyárat, ahol dolgozott, bezárták 29:35 Egerben volt katona, ritkán engedték el őket
Interjúalany: Schmiedl József
Felvétel időpontja: 2010. december 16.